Doufukuai

A kínai nyelv mintegy 1.3 milliárd ember anyanyelve, a kínai Népköztársaság, a Kínai Köztársaság (Taiwan), Szingapúr hivatalos nyelve, mi több az ENSZ hivatalos nyelveinek egyike is egyúttal. Standard változata - pǔtōnghuà (普通话) - az egykori hivatalnoknyelv mintájára kialakított, javarészt az északi nyelvjárásokon alapuló nemzeti nyelv. Kína nyelvi egységének nagy kérdése, hogy regionális változatait pusztán nyelvjárásként, vagy önálló nyelvként kell-e tekinteni: számos kutató önálló nyelvként kezeli Kína nyelveit, melyeket összefoglalóan sinitikus nyelveknek nevezünk.  A kínai nyelvet története során elsősorban a Kína területén élő han népesség használta, mivel azonban a kínai kultúra igen nagy hatást fejtett ki mind a kelet-ázsiai, mind a délkelet-ázsiai régióra, ezért a Kína területén élő egyéb népek (köztük a mai nemzetiségek is) gyakorta második, vagy akár első nyelvként beszélték. Ezen túlmenően számos környező nép (japán, koreai, vietnami) írástudó elitje számára évszázad

Az őszi termés-felkelés kulcsszavai Húnán ( 湖南) tartomány, Chángshā ( 長沙) városa, valamint Máo Zédōng ( 毛泽东) lehetnének, ehhez kapcsolódóan következik a kínai dialektusok sorozat második felvonása, mely nem más, mint egy kis hú​nánhuà-s (湖南话), azaz - f ǔlǔnf a -s glosszárium. Mindehhez mi köze van Máo-nak? Történetesen maga is Húnán-i származású, Sháoshān ( 韶山) városából, így vélhetőleg a hú​nánhuà legismertebb beszélőjének számít is egyúttal. Ennélfogva nem véletlen, hogy a Népköztársaság is hú​nánhuà-ban lett kikiáltva. Ergo érdemes belekóstolni egy kicsit. A húnán huà, vagy xiāng​yǔ (湘语) - shiāen'ỳ- is sino-tibeti nyelv, manapság mintegy 35 millió beszélővel rendelkezik Húnán középső, és délnyugati területein, továbbá a környező Sì​chuān (四川), Guǎng​xī (广西) és Guǎng​dōng (广东) tartományaiban. A Húnán-iak számos más, egyéb nyelvi szomszédokkal - mandarin, gàn​ (赣), tǔ​jiā​ (土家) hmong ( m ̥ ɔ ̃ŋ ) - vannak körülvéve, melyek mind bizonyos hatást fejtettek ki nyelvük