Ugrás a fő tartalomra

Japán kocsmológia vol. 10 - Mizunara tölgy


A japán kocsmológia 10. epizódjában a mizunara tölgyfával (ミズナラ / 水楢) fogunk megismerkedni. Kezdjük azzal, hogy volt egy második világháború, ami ugyebár a hátországokat tönkre vágta, köztük persze Japánt is. További problematikát okozott a szigetország számára, hogy a háború miatt megszűnt az importcikkekhez való hozzáférés, ami nemcsak a különböző nyersanyagok szempontjából volt szomorú, de bizony a japán whiskyipar számára is, hiszen egyre nehezebb lett az érleléshez szükséges hordók beszerzése külföldről. És hát pont hogy a lepárlás utáni hordóérlelést tekintik a whiskyk íz-, illat- és aromakialakulása legfontosabb lépésének. 
A whisky-fogyasztás Japánban pedig éppenhogy a háború alatt ugrott meg csak igazán - emlékezhetünk erre a Nikka-whisky történetéből - hiszen a japán hadsereg számára esszenciális cikké vált, értelem szerűen azonban a gyógyszerek, élelem, olaj és másegyéb túléléshez okvetlen szükséges termékek beszerzését tartották elsődlegesnek egy-egy jó kis érlelőhordóval szemben. 
Ergo a kereslet a hadsereg részéről korántsem apadt, viszont semmi remény nem volt arra, hogy akár Európából, vagy akár Amerikából importáljanak a japán whiskykészítők érlelőhordókat, vagyis egy megoldási alternatíva után kellett keresniuk. Ez lett a megoldási alternatíva lett aztán a Japán tölgyfa, ismertebb nevé a mizunara, illetőleg az abból készült hordó.
A mizunara tölgyfát korábban pusztán kifinomult bútorok gyártásához használták fel, nem is véletlenül: miután a japán bodnárok elkezdték a mizunarát felsználni hordókészítéshez, számos kellemetlenséggel kellett, hogy szembesüljenek. 
Először is, a japán tölgyfa nedvességtartlama jóval magasabb más tölgyfákhoz képest (mizu nara is effektíve "víztölgyet" jelent), ami sokkal nehezebbé teszi a megmunkálását. Másodsorban nem nő egyenesen, gyakoriak a görbe, göcsörtös elhajlódások. Azt is tudni ildomos, hogy a mizunara tölgyfának legalább 200 azaz kétszáz évesnek kell lennie ahhoz, hogy elérje azt a méretet, hogy kivágható legyen és használható hordót készitsenek belőle. Mindezen felül, a japán tölgyfa más tölgyfafajtákhoz képest porózusabb, azaz lyukacsosabb szerkezetű, ezáltal a nagy nehezen elkészített hordók szivárgásra is hajlamosabbak és könnyebben rongálódnak is. 

Mindezek tükrében érthező, hogy a japán kádárok nem rajongnak a mizunara tölgyfának felsználásáért. Ha a megmunkálásával járó viszontagságok önmagában nem is lenne elég, kezdeti alkalmazását követően e japán tölgyfa a whisky ízére sem gyakorolt túl pozitív hatást. Egyszerűen arról volt szó, hogy az érlelés kezdeti fázisában a hordóból kiváló aromák nagyon intenzívek voltak, és túlontúl is fás jelleget eredményezték a whisky ízén, a japánok mint tudjuk pedig nem rajonganak az erős ízekért (lásd a nodogoshi koncepcióját). Ennek kapcsán kisvártatva arra a következtetésre jutottak a korabeli szakmabeliek, hogy a japán tölgyfa alantasabb fajta, mint európai vagy amerikai rokonai, és ez a képzet a második világháború után is sokáig tartotta magát.



Azt pontosan nem tudni, hogy mégis mikor fedezték fel a mizunara tölgy valódi varázsát, de később arra jöttek rá, hogy szimpán több időre van szükség ahhoz, hogy azok a bizonyos jótékony aromák is kiválasztódjanak a mizunarából készült hordóból, ami a megfelően kellemes ízeket eredményezi. Olyannyira időre van szükség, hogy számos elgondolás szerint a mizunara valódi karakterének megtapasztalásához nem kevesebb, mint húsz év érlelésre van szükség...Ilyen hosszú ideig tartó kísérletezésre persze a második világháború során semmi lehetőség nem volt, hiszen akkoriban a korlátozott termelési keretek illetve a nagyfokú kereslet miatt csak egy pár évig érlelhették maximum a piacra dobott whiskyket. 

Újabban pedig, a mizunara tölgy éppolyan szárnyalásra kapott, mint a japán whisky maga - korábban fitymált, ma pedig világszerte keresett. A mizunara tölgy manapság meglehetősen nagyrabecsült, mi több a világ egyik legritkább és legdrágább tölgyfafajtává avanzsálódott. A Suntory tekinthető talán a mizunara legnagyobb szószólójának, és számos termékükben előszeretettel használják. Más japán lepárlók is amennyire csak lehet, mizunarát próbálnak érlelőhordókhoz használni, csakhát nehéz a beszerzése, főleg hogy külföldi lepárlók is rákaptak a különleges japán tölgyfára.

Mindazonáltal sajnos számos lepárlók úgymond csak dobálózik a mizunara névvel hogy minél magasabb szinvonalú whisky imázsát keltsék, nem feltétlenül a hordó adta aromák miatt, hiszen számos esetben nem érlelik eleget a whiskyt a mizunarában (egyes whiskyk esetében csak három évig), ami egyszerűen nem elég ahhoz, hogy a japán tölgy jegyei valóban kibontakozzanak.

A mizunara tölgy illékony vegyületeinek közvetlen extrakciójából származó ízjegyeknek elsősorban édeskés, fűszeres aromákat, szantálfát, kókuszdiót, és az égerfát (kara, 伽羅) tartják. Anélkül hogy megpróbálnám megmagyarázni a whisky kémiáját -  amiről fingom sincs - még annyit olvastam ehhez, hogy kutatások szerint a mizunara tölgyben érlelt whisky laktonszintje magasabb, mint az európai vagy amerikai tölgyben érlelt párlatoké, és igen magas az ún. cisz- és transz-ß-metil-γ-oktalakton-tartalmuk (amiket gyakorta "whiskylaktonoknak" is neveznek), ami magyarul annyit tesz, hogy az európai és amcsi tölgyhordókhoz képest elvileg egy markánsabb íz-, illat- és aromaskálát kölcsönöz a benne érlelt italnak.

Úgy tartják hogy a Yamazaki Mizunara-sorozatban érthetjük tetten leginkább a mizunara-mágiát, noha a Yamazaki 18 éves is részben mizunara tölgyben érlelt (amazonon potom 75,000 yenőért vesztegetik). A Chichibu lepárló is előszerettel használ mizunara hordókat. Van még a Bowmorenak is mizunara szériája, ami gyorsan elfogyott és most már kicsit beteg árakon lehet csak beszerezni. Ami talán a lehető leginkább pénztárca barát kóstolót tesz lehetővé, az a Chivas Mizunara kiadása, amiből én is vettem egy üveget, hogy legalább pár saját fotóval telepakolhassam e bejegyzést A Chivas Mizunarát kezdben pusztán a japán piacra dobták ki 2014-ben, de most már világszerte kapható, igy Magyarországon is. 
Nagyon kellemes az illata, valahogy próbálom beleképzelni -  és asszem sikerül is - ezt a fűszeres fás jelleget, de aztán mindez az ízében háttérbe szorul a tölgyesség és sima Chivasos hangás-mézes édesség veszi át, finish pedig konvergál a nullához. Szóval kellemesnek-kellemes, de vélhetőleg a túlzottan rövid mizunarás-hordós érlelés miatt semmilyen átható mizunarás jegyet nem lehet felfedezni benne - a Yamazaki szériát lenne jó megkóstolni! Mostantól keresni fogom a mizunara-érleléseket, mert saját bejegyzésemtől kedvet kaptam hozzá. Remélem hogy Te is! 

A #doufukuaipia tag alatt a Doufukuai facebook oldalán követheted, mit sikerül majd találnom ezzel, meg minden más kocsmológiai témával kapcsolatban. S ha mindeközben Neked lenne valami tuti felfedezésed vagy ajánlód, kedves olvasó, akár egy mizunarás-whisykivel, akár másmilyennel, sose habozz shuriken-szerűen dobni egy kommentet!

Kapcsolódó bejegyzések:


Japán kocsmológia vol. 9 - Asahi sörgyár

Japán kocsmológia vol. 8 - Sancha kocsma Bermuda-háromszöge


Japán kocsmológia vol. 6 - Sapporói sörmúzeum

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka whisky lepárló

Japán kocsmológia vol. 4. - Whisky-szószedet japánul

Japán kocsmológia vol. 3 - Sültcsirke apoteózis atsukanon suhanva

Japán kocsmológia vol. 2 - Nonbei Yokochō, a pityókások sikátora

Japán kocsmológia vol. 1 - Omoide Yokochō, Shinjuku izakaya-labirintusa

Kinai sörtipológia - igy évek távlatából kissé kezdetleges kocsmológiai iromány

Kinai szesz-szódet - borfajták kinaiul, etc.

Mivanmivanmivan – milyen beszólások előznek meg egy verekedést Kínában?

Baijiu-centrikus elukubráció – kínai pálesz s passzió

Megjegyzések

Népszerű tofuszeletek

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Kínai felsőoktatási tapasztalat

Kínai egyetemi mesterképzésem befejeztével írom e sorokat, mely alapjáraton a 上海交通大学国际与公共事务学院-ben megélt tapasztalataimat mutatja be, de tetszés szerint Kína valamennyi egyetemének valamennyi szakját ideképzelhetjük. Sőt, azt is ideképzeljük, hogy valamennyi kínai egyetem mérföldekkel leprább, mint a 交大. Ezúttal is pusztán egyéni tapasztalatról van szó, egy fiktív beszélgetés formájában. 
Elsőként is, mit tanultam meg a 2,5 év alatt?
Szopni, mint egy idomított fóka.
Az universitas univerzumában ily univerzális vegzatúra aligha adódik. Szóval Kínába jössz már megint tanulni, mi?
Tételezzük fel, esetedben egy szorgalmas deákról van szó, ki már végzett az alapképzéssel, és Kína felé kacsintgat valamely oknál fogva. Mondjuk abból kézenfekvő okból kifolyólag, hogy már jártál Kínában, és nagyon jó buli volt, meg amúgy is Kínával akarsz foglalkozni valamilyen formában, de már valami többre vágysz, mint puszta nyelvtanulás, ergo jöhet a mesterszak/phd! Nyugi a képen nem Te vagy, hanem én, mi…

Japán kocsmológia vol. 9 - Asahi sörgyár

A japán kocsmológia tudományos bejegyzések ezen epizódja Ōsakából jelentkezik, hiszen a város szorosan kötődik az Asahi sör történetéhez. A Sapporo sör kapcsán már volt szó nagyvonalakban az Ōsakai Sörművekről (大阪麦酒), s ezúttal visszamegyünk annak kiindulópontjához is. Asahi sörténet következik. A sör Japánban valamikor az 1800-as évek második felében jelent meg először, mikor is az a bizonyos Matthew Perry amerikai tengerésztiszt Japán kereskedelmi és diplomáciai megnyitásának kikényszeritése során mellékesen egy pár láda sört is adott a Tokugawa shógunoknak - mintegy jelezvén hogy nem lesz az olyan rossz Gaikokuval üzletelni -, ami mint utóbb kiderült a japánok számára is nagyon tetszetős italnak bizonyult.  Ez volt tehát az az időszak, mikor is Japán rohamos modernizációjával párhuzamosan a sör (és a whisky is) is kezdett elterjedni a szigetországban, a kezdetekkor viszont még csak főként import sörökre hagyatkozhattak Japánban, hiszen nem állt rendelkezésre a nagyipari előállításh…