Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Laoximen: egy lilong utolsó pillanatai

Chunyun - a tavaszi népvándorlás Kínában

Peopleimeet Gáborral ma a shanghai-i vasútállomásra (上海火车站) vettük az irányt, ami a holdújév miatti népvándorlás következtében egy valódi szociológiai kincsesbánya, és fotózás szempontjából sem utolsó; hiszen ily elképesztő tömeg még Shanghaiban sem mindennapi látvány
A holdújév során egész Kína mozgásba lendül (春运) ami lassacskán másfél milliárd lélekszámú országban könnyedén szemrevételezhető dolog. A chunyun mintegy két héttel hivatalosan a holdújévi ünnepség előtt kezdődik, és mintegy 40 napig tart az ünnep lecsengésével együtt, melynek során a világ egyik legnagyobb évenkénti migrációja megy végebe. 
Ezen óriási népvándorlásnak számos oka van. Először is, kínai szokások szerint holdújévkor a család egyesülésének céljából mindenképpen haza kell menniük. Érdekes volt ma a vasútállomáson beszélgetni az emberekkel, hogy milyen erős kötelességtudatként él bennük az, hogy holdújévkor bizony haza kell menni a családhoz, otthon maradt barátokhoz. Kínában a legtöbb embernek lényegében az október 1-jei ünnep illetve holdújév idején van alkalma hazautaznia, mivel óriási távolságok vannak az országon belül. Az 1970-es évek végén megkezdett gazdasági reformok következtében kialakult Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ, 经济特区) illetve a rohamosan fejlődő partvidéki területek mágnesként szívták és szívják magukba ma is a vidéki területek embertömegeit, óriási volumenű migrációt generálva ezzel. 1990-ben még pusztán 50 millió vidéki munkás araszolt szerte az országon keresztül, 2000-re már 150-200 milliós becslésekkel számolnak, 2012-re hivatalos adatok szerint 260 milliónál is többen voltak, havi átlag 2, 290元-es átlagfizetéssel (98, 000 huf) a kínai nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján. Ennyiből jönnek ki havonta úgy, hogy a lakbéren és kaján kívül még félretesznek vagy hazaküldnek belőle. Shanghaiban 2,290 yuanért egy egyszobás albérletet találni is szerencse kell, így már könnyebben meg lehet érteni a föld alá költöző patkány-klánt. Tehát egyrészről ez a több mint 260 millió ember most mind haza akar menni, és haza is megy. Shanghaiban 2012 végi statisztikák szerint 9, 6 millió bevándorló munkás él, most hogy szállingóznak lassan haza, erősen érződik a városon is, egyre kevesebb az ember az utcán, és egyre csöndesebbnek tűnik a metropolisz. Nem tart ez túl sokáig bár, hiszen Niánt is el kell űzni ugyebár. 
Másrészről, az oktatási reformoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a kínai egyetemisták száma,  s mivel Kína legjobb egyetemei Beijingben és Shanghaiban vannak, rengeteg diák költözik otthonától messze valamelyik nagyvárosban. 2006-ban 194 millió vonatutasból 6.95 millió diák volt.  
Harmadszor, mivel ez a leghosszabb vakáció egész Kínában, sokan utazásra használják ki a lehetőséget, ezen időszak során a belföldi turizmus szintén óriási kihívást támaszt az ország közlekedésre, a kínai vasutak pedig egyszerűen képtelenek kezelni ezt az embertömeget, 2009-ben példának okáért 340 millióan pattantak vonatra. A problémák orvoslásáért gyakoriak a pótlóbusz/vonatjáratok (临客, L kezdőbetűvel) és megemelkedik az egy főre jutó jegyüzérek (票贩子/黄牛/黄牛党) száma is egyúttal. Apropó, a tolvajok is kihasználják az óriási embertömeget, a rablás, csalás egyéb bűncselekmények száma szintén holdújév alatt a legmagasabb Kínában. Érdemes különösen vigyázni ingóságainkra, ha mi is ezen időszak alatt tervezünk utazni az országon belül, vagy úgy járhatunk, mi egy nanjingi osztálytársam dél-kínai tripünk alkalmával. 
A shanghai-i vasútállomás egész területén fokozott rendőri készültség van, feltételezhetően a szilveszteri tragédia további biztonsági szigorításokat hívott életre. 
Mivel a vonatállomásra bejutni is nehézkes az elképesztő tömeg miatt, sokan a vasútállomás előtt, vagy annak környékén várakoznak. 
A holdújévi migrációról ajánlatos a  Last Train Home (归途列车) című dokumentumfilm, de a kínai netpolgárok sem fukarkodnak különböző paródiákkal kifigurázni a kaotikus chunyunt, úgymint a 'Chunyun birodalma春运帝国 vagy az 'Újra találkozunk Chunyun idején' (又见春运)

Kapcsolódó bejegyzések: 

Holdújév Kínában - blogcsokor  a legjelentősebb kínai ünnepről

Modern kínai társadalom - blogcsokor

Kínai közlekedés - a kínai betondzsungel törvényeitől a közúti anyázásig kínaiul

Slaughterhouse 1933 - fekete fehér képekkel dúsított tartalom

Shanghai fekete/fehér - fekete fehér képekkel dúsított tartalom

Üveggolyós képek - még több Shanghai képekben

S végül ne felejtsétek felkeresni Peopleimeet facebook s tumblr oldalát sem!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…