A kecskebirka éve

Boldog holdújévet minden kedves olvasónak!A kínai zodiákus jegyek sorrendjét követve a ló után ezúttal a juh, izé birka meg bárány! Nem! Kecske! A fenét, kos! - évébe megyünk. De melyikbe? Nos, egy kicsit mindegyikbe. 

A felsorolt állatok között ugyanis a kínai nyelv nem tesz túl nagy különbséget, inkább rábízza az izgága külföldiekre, hogy a 羊 írásjegyhez a nekik szimpatikusabb jelentéstartalmat, ez esetben szimpatikusabb jószágot társítsák.

Persze, némileg egyértelműbb különbséget lehet tenni birka és kecske között. Előbbi miányáng (绵羊 ), míg utóbbi shānyáng (山羊). A birka összetételében benne van a gyapjú (绵), míg a kecske esetében a hegy (山). 

Igen ám, csak az idei állatövi jegy esetében a yángnián (羊年) összetételből nem tűnik ki világosan, hogy most akkor birka vagy kecske, vagyis ismételten, rád van bízva az interpretáció.

Igazság szerint Kínában sincs konszenzus erről, az ország óriási kiterjedése végett területenként kissé eltérő jelentést társítanak a 羊 írásjegye alá. Azt a magyarázatot találtam, hogy Észak-Kínában jobbára a birkát, míg Dél-Kínában pedig a kecskét értik alatta. Egyesek abból kiindulva, hogy az ős-hanok számára gyakoribb volt birkát tenyészteniük, semmit kecskét, a birkára tippelnek. 

Vegyünk egy pillantást az írásjegy fejlődéstörténetére:

Itt azt látjuk, hogy a legkorábbi fennmaradt (甲骨文) változatban egy fent van a görbe szarv és lent (kínai magyarázatban) az orrának a hegye . A mellékelt ábrán balról a második jóslócsonton középütt egy vonás helyezkedik el.

A bronzfeliratokon (金文) alapvetően megörökölték a jóslócsontok formáját , de van olyan ábrázolás is, melyen egészen visszagörbül a jószág szarva: . Ez elég egyértelműen vonatkozna a kosra. 

A pecsétírás ábrázolása (篆文) a bronzfeliratok alapján formálódik viszont a bronzfeliratok-beli szarvból egy talán stilizáltabb (?) szarv lett:

Folytatván a kancellár írással (隶书): kezdve szinte teljesen kiveszik a szarv ábrázolása, és kínai magyarázat szerint az ettől kezdve standardizált a lucernára (草头) vonatkozik (mely az állat növényevő voltára utalna?).

Mit gondol erről Konfuciusz? 

孔子曰：“牛羊之字以形舉也。”

Nos, Konfuciusz sejtelmesen csak annyit hajlandó elárulni, hogy "az ökör (牛) és a kos (羊) írásjegyéből keletkezett a 舉 (举) - 'az egész, mind' / 'kiválaszt, megválaszt' jelentésű - írásjegye". Konfuciusz szarik bele, legyen birka vagy kecske vagy akármi is van párosítva e nyamvadt 羊-hoz. 

Az a baj ezekkel a külföldiekkel, hogy túl sokat kérdeznek. Egyszerűen ne kérdezz annyit. A kínai nyelv az állatok esetében némi túlzással inkább csak tájékoztatóilag utal annak kinézetére, vagy jellegzetes tulajdonságára, és éppúgy, mint a közlekedési lámpák esetében, Te döntöd el, mikor van piros, mikor sárga, s mikor zöld, ha pediglen a 狸 írásjegyét nézed, szintén Te döntöd el, neked az mosómedve, róka vagy éppen leopárd. Egy kínait nem érdekli. Egy kínait rohadtul nem érdekli, hogy Miki Egér vagy Miki Patkány, Miki a kínaiak számára pusztán egy gerinces, négylábú, elevenszülő méhlepényes rágcsáló. 

Most már talán értjük, hogy a kínaiak szempontjából teljesen mindegy, hogy a 羊 az végső soron mi a fene, hőzöngjenek csak a nyugatiak magukban. 

Kapcsolódó bejegyzések: 

A kínai írásjegyek

A panda etimológiája 

A 了 története

Holdújév - blogcsokor 

Kecske vagy juh? -  a Valóságtúra blogon

Birkáév a Bitxəšï tálalásában