Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Kirifuri-felföld

Különleges kínai foglalkozások

Kína minden kétséget kizáróan agyament hely - talán ezért is rajongok érte ennyire -, ily mód nem csoda, ha a foglalkozások területéről is érdekes példákat lehet kiemelni; köztük olyanokat is, melyek a világ más országaiban nemigen vannak jelen. Kezdetnek következzék ötfajta sajátságosan kínai meló: 

hēichē sījī (黑车司机): "fekete kocsis sofőrök", ergo a hiénataxisok. Önmagában korántsem kuriózum, hiszen valamennyi országban megtalálhatóak; de olyan számban, mint Kínában, máshol aligha. Főképp nagyobb városokban üzérkednek; első kínai utam során magam is öntudatlanul az ő szolgáltatásaikat vettem igénybe, aminek részemről negatív reciprocitás, a kezdő, világtalan laowai ráfizetése lett a vége. Különleges ismertetőjegyeik közé tartozik az állomásoknál való csoportos portyázás, szardonikus mosoly, valamint a nagyszerűen szimulált, végtelen jóindulat, amit az éppen aktuális mister/lady irányában mutatnak. Ugyanakkor, e magatartás fekete taxizó mivoltjuk billogja is egyben: a hivatalos taxisok nem kuncsorognak fuvarért, le kell inteni őket; emellett minden nagyobb város (vasút)állomásnál van kijárat a hivatalos taxisokhoz. A hiénások kedvelt gépszörnyei közé tartozik (kivált délen) a sānlúnchē (三轮车), vagyis a három kerekű járgányok; turisztikai attrakcióknál a "kenyérkocsik" - miàn​bāo​chē (面包车), azaz a minibuszok. De lehetnek fekete motoros taxisok is - hēimó​tuō (黑摩托). Már hosszú évek óta próbálja a kormány lekapcsolni őket, de kvázi lehetetlen. 

zhíyè xiànxuězhě (职业献血者): hivatásos véradók. A hagyományos kínai orvoslás szerint a vér hordozza az életerőt (yuánqì 元气, "az eredendő csi"), így vért adni, tehát megszabadulni a yuánqì-től a legtöbb kínai számára nem túl kívánatos dolog. Kína egyes területein, főleg vidéken ugyanakkor esetenként nagyon nagy szükség van a vérre [természetesen kórházak számára, mielőtt valaki az egyéni felhasználását vizionálná]; ezért valóságos ipara lett a véradásnak. Az ún. hivatásos véradók évente száz alkalommal is adhatnak vért. Nem a legegészségesebb útja a megélhetésnek... 

huángniú (黄牛): a szó eredeti jelentése ökör, de valójában jegyüzérek értendőek alatta. A hiénataxisokhoz hasonlóan a kínai (jegy)üzérek szintén számarányukkal emelkedek ki más országok közül, nem pusztán belépőket - mén​piào (门票) -, de vonatjegyeket, különböző kuponokat árulnak, valutát váltanak, de ha kell rendszámot is tudnak szerezni, ami különösen Shanghaiban égető probléma az utóbbi években.

hóngkè (红客): "vörös vendég", kormánypárti hacker. A hacker kínai átírása hēikè (黑客), ami fekete vendéget jelent, [erről bővebben lásd egy korábbi szemináriumi előadásom anyagát], és a rosszindulatú számítógépes mágusok értendők alatta. Ezzel ellentétben a vörös (- mint Kína) vendégek az állam szolgálatában álló cyber guruk, kik nemcsak a belbiztonságért felelősek, de időnként külföldi kormányokat is ordenáré szentségelésre bírnak.


wǎngluò shuǐjūn (网络水军): "internetes vízhadsereg", róluk már tulajdonképpen volt szó, hiszen más elnevezésben az öt maós pártként (五毛党) ismeretek, ők a fizetett kommentelők. De honnan ered a vízhadsereg elnevezés? Szintén az internetszlengből: guànshuǐ (灌水), azaz locsolni, a kínai internetes nyelvhasználatban ez egyenlő a fórumokon, üzenőfalakon való haszontalan kommentek folyamatos közzétételével, a magyarban ezt a "telefossa az üzenőfalat" szófordulattal írjuk le; Kínában pediglen "telelocsolják" az adott üzenőfalat, fórumot, etc.. Ezek a kommentelők gyakorta állami cégek megbízottjai, hogy egészen finoman egy bizonyos irányba tereljék a közvéleményt, legyen szó konkrét termékek, vagy akár politikai elgondolások népszerűsítéséről. A legnagyobb cégek akár 1000-2000 kommentelőt (!) is felbérelnek e cél érdekében, akiknek fejenként több felhasználónevük, vagy egyéb azonosítójuk is lehet. Állítólag egy új témafelvetésért egy yuant, egy kommentért öt maót kapnak, innen az öt maós párt elnevezés is.

Megjegyzések

  1. 黑车司机: úgy rémlik, hogy őket japánul 白(しろ)タク-nak nevezik. A 白 a rendszámtábla színére utal, mivel a legális taxiknak zöld a rendszámtáblája.

    黄牛: ダフ屋(や)。 A だふ  a ふだ szó (札)visszafelé olvasásából ered.

    网络水军: azt hiszem, a bérkommentelő japánul /ネット/工作員(こうさくいん).

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…