Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Túrák Tōkyō körül vol. 6 - 弘法山

Kínai tolvajnyelv vol. 3- Fekete beszéd II.

Volt már korábban szó a blogban fekete beszédről, Illetőleg a különböző titkos társaságokról is. Ami kifejezetten érdekes a korabeli kínai gengszterek és titkos társaságok kapcsán, az a nyelvhasználatuk: mivelhogy a titkos társaságok tagjainak mind volt egy teljesen átlagos élete/énje is, leginkább sajátos, csak egymás számára értelmezhető kódokkal, kívülállók szamara érthetetlen rébuszokkal kommunikálva azonosítottak egymást.
A titkos társaságok, ergo a 帮会 hagyományos képzete egy meglehetősen átfogó fogalom, és egymástól igen eltérő jellemű csoportosulásokat is magába foglal. Akadtak ezek közül befolyásos kereskedők is, mint mondjuk a Kanális Bandája (槽帮), a XVII. század elején alapított titkos kompánia volt felelős a Nagy Kanálison átfolyó kereskedelem teljes lebonyolításáért Beijing és Hangzhou között, több mint százötven évig. A bandatagoknak ugyebár meghatározott szabályokat kellett betartaniuk, köztük a hűség esküt, mely magába foglalta példának okéért a prostitúcióról való távol maradást, vagy éppen a gyengébbek vegzálásának tiltását.
Egy másik megbecsülésnek örvendett bandának számított a legendás Koldusok Bandája (丐帮). Számos novella által népszerűvé tett bandába belepni a valóságban azonban nem számított leányálomnak, hiszen a csatlakozás feltételihez tartozott a durva, nyers megjelenés, valamint a bandatagsággal járó aszketikus életforma elfogadása is egyszersmind.
Az efféle csoportosulások általában nem számítottak közönséges bűnügyi szövetkezeteknek, gondoljunk csak az Ég és Föld Társaságra (天地会), mely a Qing-dinasztiával egy időben (1611-1911) tevékenykedett: az ő céljuk az előző és egyben az utolsó han dinasztia, a Mingek (1368-1644) uralmának visszaállítása, és az éppen regnáló mandzsuk kiűzése volt. A Qing-dinasztia alatt természetesen ilyen jellegű kormányellenes megmozdulásokban részt venni elég kockázatosnak dolog volt, leleplezés esetén az illető egy fejjel általában kevesebb lett.

Ebből adódóan, kilétük felfedésének elkerülése végett csak az egymás által értelmezhető kódnyelven közelítettek meg egy ismeretlent, mondjuk a következő frázissal:

地振高冈,一派溪山千古秀

'Az földet rengető magas orom, a Xi hegy fensége örökkön való'

Egy korabeli, átlagosan frusztrált kínai erre csak legyintett volna 'no húzz innét te poéta patkány' ellenben egy bandatag rögtön levágta volna a kódolt üzenet jelentését, és valami hasonlóval replikázott volna:

原来兄弟也是天地会的朋友,失敬,失敬!

'Lám testvérem maga is a Föld és Ég Társasag barátja vagy, bocsánatodért esedezem!'

Hasonló kódnyelvet előszeretettel használtak a modernebb korok gengszterjei (土匪) is. A XX. század eleji, főképp az északkelet-kínai (东北) haramiákra gyakorta csak mint szakállasokra (胡子) vagy zajos ló [tolvajok]-ra (响马) hivatkoztak. Az Erdőtenger és a havas síkság (林海雪原, angolul Tracks In The Snowy Forest fordításban ismert) novellában található egy híres párbeszéd, mely a banditák nyelvezetét próbálja imitálni: a sztori szerint a KKP 8. Hadseregének egy felettébb bátor felderítője, Yang Zirong (杨子荣) a titkos haramia-frázisok ismeretében próbálja megnyerni egy bandafőnök bizalmát egy titkos bevetés során. A fekete beszed szempontjából mára klasszikussá vált dialógus a következőképp hangzik:

Bandafőnök: 天王盖地虎。

'Az Ég királya elfedé a földi tigrist'.  Valódi jelentés: hogy mersz velem packázni te kis féreg?

Az ilyen jellegű, látszólag kijelentések ugyanis rejtett kérdésekként értelmezendőek.

Yang Zirong viszont tudta, hogyan is kell adekvát választ adnia:

宝塔镇河妖。

'Kincspagoda csitítja vízi démont'. Valódi jelentés: eszemben sincs. Süllyedjek el, ha ez volna célom.

Manapság persze mar korántsem ily furmányosan beszelnek a kínai bűnözők. Vegyünk hát terítékre pár, valóban használatos alvilági szlenget:

白面儿 'búzaliszt' = heroin

茶叶 'tealevél' adott esetben szinten referálhat heroinra

家伙 'olcsó cucc' fegyverekre való hivatkozás

喷子 'spray, permet' = pisztoly

条子 'csík' = zsernyák, dél-kínai alvilági szleng rendőrre

白金 'platina' = bilincs

苦窑 'keserű kemence' = dutyi, börtön

结梁子/结下梁子 'összekötni a gerendákat', összeveszni,  (összekötni a bajuszt). A régi Kínában építések során a főgerenda pontos elhelyezése számított az egyik legfontosabb feladatnak, mely előtt kisebb szertatást is szokást volt tartani az objektum hosszútávon való stabil állóképességének érdekében. Két család/háztartás főgerendáját tilos volt egybekötni, mivel a korabeli képzetek szerint az a két család egymás meggyűlöléséhez vezetett volna, legalábbis ezt a magyarázatot találtam ezen északi alvilági kifejezés eredetére. 

风紧 'szoros szél' = necces, zűrös szituáció rendőrökkel (ide kapcsolódik egy 成语 is: 顶风作案 = törvény/ szabályok ellenében elkövetett tett)

扯呼 =pakolni, lelécelni, szintén északi kínai alvilági szlengben

Kapcsolódó bejegyzések:

Kínai tolvajnyelv vol. 1 - egy valódi kódnyelv




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…