Doufukuai

Volt már korábban szó a blogban fekete beszédről , Illetőleg a különböző titkos társaságokról is. Ami kifejezetten érdekes a korabeli kínai gengszterek és titkos társaságok kapcsán, az a nyelvhasználatuk: mivelhogy a titkos társaságok tagjainak mind volt egy teljesen átlagos élete/énje is, leginkább sajátos, csak egymás számára értelmezhető kódokkal, kívülállók szamara érthetetlen rébuszokkal kommunikálva azonosítottak egymást. A titkos társaságok , ergo a 帮会 hagyományos képzete egy meglehetősen átfogó fogalom, és egymástól igen eltérő jellemű csoportosulásokat is magába foglal. Akadtak ezek közül befolyásos kereskedők is, mint mondjuk a Kanális Bandája  (槽帮), a XVII. század elején alapított titkos kompánia volt felelős a Nagy Kanálison átfolyó kereskedelem teljes lebonyolításáért Beijing és Hangzhou között, több mint százötven évig. A bandatagoknak ugyebár meghatározott szabályokat kellett betartaniuk, köztük a hűség esküt, mely magába foglalta példának okéért a prostitúc...

A francia negyed kapcsán felmerült xiǎodāohuì - Kis kardok társasága egyike volt a Qing-dinasztia titkos népi szerveződéseinek, a legelső említése Qianlong császár ( 乾隆 ) hetedik évében, vagyis 1742-ből való. Elsősorban Jiangsu ( 江苏 ), Anhui ( 安徽 ), Fujian ( 福建) tartományaiban, illetőleg Taiwan szigetén fejtették ki tevékenységüket. Eredetileg önvédelmi jelleggel, valamint a mandzsu származású Qing-dinasztia ellenes, s a han Ming-dinasztia visszaállításának céljából alakult (példának okáért az 1783-as  lingui-i népi felkelés (林貴民变) Taiwanon is a kis kardok társaságával kapcsolható össze.) Az elnevezés a közelharcban használt rövid kardok, tőrök használatából ered.  A tényleges alapítás 1850-ben Chen Qingzhen (陳慶真, 1829－1851) nevéhez fűzhető, Xiamen (厦门/Amoy) városában; egy másik titkos társaság, az Ég és föld társaságának (天地会) egyik oldalágaként jött létre a Kis kardok társasága, mely a későbbiekben Shanghaiban is megvetette lábát, s beszervezte kör...

Brian G. Martin, a Hong Kong University Ázsiai kutatóközpontjának tudományos munkatársa az első nyugati szerző, ki monografikus igénnyel és kritikával  vizsgálja   a shangha i-i Zöld Banda összetett történetét, karizmatikus vezetőjének, Du Yuesheng alakján keresztül. A helyenként darabos s egymásnak ellentmondó forrásokból – diplomáciai beszámolók, memoárok, rendőrségi jelentések – kísérli meg a város történetének igencsak kaotikus periódusáról egységes képet adni; széleskörű betekintést engedve a Zöld Banda működésébe, felemelkedésébe, majd a Guomindang korporatív államszervezetébe való sajátos beilleszkedésébe. A könyv bevezetőjében a XX. század első harmada Kína átmeneti időszakának bemutatása kap helyet, mely éra a hagyományos politika széthullásával, s új alternatívák, válaszok keresésével járt. E folyamat az előzőleg meghatározó értékrendekkel való szakítást, forradalmi változásokat foglalt magában, mely a nemzet valamennyi aspektusára – politikai, gazdasági, társad...