Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

杭州

2010 őszén jártam először Hangzhouban, akkor még csak szagolgattam Kínát és mindenre órásira nyílt szemekkel csudálkoztam rá, ezért az elképesztő, hihetetlen, eszméletlen, megakolosszális, káprázatos etc. szavak képezték akkori bejegyzéseim tekintélyes hányadát. Mintegy három és fél év után jutott eszembe az ötlet, hogy ismét tehetnénk egy kitérőt a mongol  hódítás előestéjén még Kína legvirágzóbb városának tekintett Hangzhouba. Ma nagyjából éppúgy virágzik, mint bármely nagyobb kínai város, persze elég erősen a turizmusra épít, hiszen a Xihu (西湖), vagyis a Nyugati-tó méltán az egyik legszebb látnivaló a környéken. Ezúttal összesen egy nap állt rendelkezésünkre, így 24 óra, (pontosabban csak tíz és fél) Prokrusztész ágyába zsúfoltam minden megnézendő látnivalót.
Miután gaotie gyorsvonattal egy óra alatt megtettük a távot Shanghaiból Hangzhouba, a Liu-he "Hat harmónia" pagodával (六和塔) kezdtük a tripet, ami az agyon-photoshoppolt netes képeken módfelett impozánsnak tűnt, jelenleg renoválás alatt van és kevésbé impozáns, de próbáltam olyan képeket csinálni, amiket ha később visszanézek, megerősítsenek abban, hogy nem volt olyan vészes időpocsékolás elzarándokolni oda. Az eredetileg 970-ben felhúzott pagodát valamiért le kellett zúzni 1121-ben, aztán bizonyára akárcsak manapság, 578465387462894729384 vidéki segédmunkásnak nem volt éppen munkája, ezért a Déli Song kormány újabb nagy volumenű infrastrukturális projektbe kezdett, aminek eredményeként a pagoda 1165-ben újjáépült. Az objektum egyébiránt a közeli Qiantang-folyó (钱塘江) áradásainak mérsékletére való könyörgés, valamint navigációs segítségnyújtás céljából épült. Jelenlegi állapotában nem kifejezetten izgalmas, maga a pagoda nem is látogatható. Az ellátó személyzetet egy házsártos kínai jegyszedő és egy vak macska képzi. 
Mindezen trauma feldolgozását követően az Y2/ 游2 buszra pattanva a Xihúhoz mentünk, ami a meg-megeredő eső ellenére is nagyszerű látvány volt. Az itt található parkok valóban gyönyörűek, és itt Shanghai-jal ellentétben tényleg Kínában éreztem magam. Valódi, természetes szépséget sugall a táj, a megszokott kínai hipergiccses elemek teljesen mellőzöttek, vagy csak nem figyeltem rájuk, de egy rossz szavam nem lehet a Nyugati-tóra, ezt bátrán tudom ajánlani bárkinek, ki Kínába utazik.

És itt található az a bizonyos rosszul lejegyzett írásjegy is amit a Huagang halastavacskánál (花港观鱼) kell keresnünk (a halak egyébiránt nem mozognak a vízben, mely elég hideg lehet). A fenséges Kangxi császár által elcseszett írásjegyről az alábbi bejegyzésben olvashatunk bővebben. 
A következő állomás a Lingyin kolostor (灵隐寺) volt, aminek a közelében található Kína egyik legsinizáltabb Starbuck-ja. 
A Feilaifeng (飞来峰), a "röpülve érkezett csúcs" grottóiról csináltam vagy hárommillió képet, de a blogra csak a jobbnak vélteket töltöttem fel. Különleges aurája van ennek a helynek. Ezt tudják a kínaiak is, ezért kérnek külön belépőt a grottókhoz, valamint a Lingyin  - "Lélekrejtek" kolostorhoz. A tántoríthatatlanul zúduló eső ellenére is rengetegen voltak, a Lingyin kolostorhoz állatok módjára osztották-kapkodták a jegyeket.  Kayóra néztem, szépen levettem a táskám, fényképezőm, és egy rohadt állat módjára én is belevetettem magam a tumultuózus, csápos-ragacsos-bűzhödt-hörgő-ordibáló tömegbe, húsz perc alatt két jegyet zsákmányoltam, hogy aztán a kolostor füstölőinek kellemes illatának cirógatásában mintegy el is feledjem a bejutás megpróbáltatásait. 
Sok templomban és kolostorban jártam már Kínában, de a Lingyin messze az egyik legérdekesebb mind közül, ezúttal is köszi Zhou Enlai, hogy nem hagytad a vörös gárdisták játszóteréül. Van itt valami letisztult, izzadságszag nélküli, elbűvölő légkör, amiből egy kanálnyit sem találnánk mondjuk Shaolinben. Az elmúlt 3,5 év alatt a kolostor közelében egy kisebb bevásárló centrumot is felhúztak további Starbucks, Costa, KFC, Mc'Donalds kávézókkal-éttermekkel. Ha egy szerzetes Big Mackre vágyna, nem kellene messzire mennie.
Mivel még kora délutánra járt, úgy gondoltam van egy kis időnk Longjingra (龙井), azaz a Sárkánykút-teaföldekre is. Kivált, hogy nincs is túl messze a Lingyin kolostortól, a K27-es busz végállomása, bár érdemes a végállomás előtti állomáson leszállni, mert az sokkal közelebb van a teafalu bejáratához. A folyamatosan szitáló esőben, misztikusan ködös-párás hegyoldalakban lubickoló ültetvényeken tekeregtünk pár órát, szinte haraptam a jó levegőt (bár közben imádkoztam hogy ne PM 2.5 legyen). Sajnos tökre átázunk és meglehetősen hideg is volt, ám Shanghai betondzsungele után mégis valódi felfrissülés volt a zöldellő dombok-hegyek szabdalta ösvényeken barangolni. 
Amikor elszaladt mellettünk egy kínai Zsákos Bilbó, akaratlan is a teacserjék közé vágtam magam, nehogy elkapjon valami kommunista Nazgul.
Mielőtt visszaindultunk volna Shanghaiba, még elnéztünk egy kicsit a Xihúhoz. Jóféle kirándulás volt!

Kapcsolódó bejegyzések:

Hangzhou 2010 beszámoló 1 - 2- 3

Buddhista barlangszobrászat Luoyangban

Az öt híresen elrontott írásjegy - 五大著名错别字

Buddhista backpackerek a Tang-korból 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…