Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

杭州

2010 őszén jártam először Hangzhouban, akkor még csak szagolgattam Kínát és mindenre órásira nyílt szemekkel csudálkoztam rá, ezért az elképesztő, hihetetlen, eszméletlen, megakolosszális, káprázatos etc. szavak képezték akkori bejegyzéseim tekintélyes hányadát. Mintegy három és fél év után jutott eszembe az ötlet, hogy ismét tehetnénk egy kitérőt a mongol  hódítás előestéjén még Kína legvirágzóbb városának tekintett Hangzhouba. Ma nagyjából éppúgy virágzik, mint bármely nagyobb kínai város, persze elég erősen a turizmusra épít, hiszen a Xihu (西湖), vagyis a Nyugati-tó méltán az egyik legszebb látnivaló a környéken. Ezúttal összesen egy nap állt rendelkezésünkre, így 24 óra, (pontosabban csak tíz és fél) Prokrusztész ágyába zsúfoltam minden megnézendő látnivalót.
Miután gaotie gyorsvonattal egy óra alatt megtettük a távot Shanghaiból Hangzhouba, a Liu-he "Hat harmónia" pagodával (六和塔) kezdtük a tripet, ami az agyon-photoshoppolt netes képeken módfelett impozánsnak tűnt, jelenleg renoválás alatt van és kevésbé impozáns, de próbáltam olyan képeket csinálni, amiket ha később visszanézek, megerősítsenek abban, hogy nem volt olyan vészes időpocsékolás elzarándokolni oda. Az eredetileg 970-ben felhúzott pagodát valamiért le kellett zúzni 1121-ben, aztán bizonyára akárcsak manapság, 578465387462894729384 vidéki segédmunkásnak nem volt éppen munkája, ezért a Déli Song kormány újabb nagy volumenű infrastrukturális projektbe kezdett, aminek eredményeként a pagoda 1165-ben újjáépült. Az objektum egyébiránt a közeli Qiantang-folyó (钱塘江) áradásainak mérsékletére való könyörgés, valamint navigációs segítségnyújtás céljából épült. Jelenlegi állapotában nem kifejezetten izgalmas, maga a pagoda nem is látogatható. Az ellátó személyzetet egy házsártos kínai jegyszedő és egy vak macska képzi. 
Mindezen trauma feldolgozását követően az Y2/ 游2 buszra pattanva a Xihúhoz mentünk, ami a meg-megeredő eső ellenére is nagyszerű látvány volt. Az itt található parkok valóban gyönyörűek, és itt Shanghai-jal ellentétben tényleg Kínában éreztem magam. Valódi, természetes szépséget sugall a táj, a megszokott kínai hipergiccses elemek teljesen mellőzöttek, vagy csak nem figyeltem rájuk, de egy rossz szavam nem lehet a Nyugati-tóra, ezt bátrán tudom ajánlani bárkinek, ki Kínába utazik.

És itt található az a bizonyos rosszul lejegyzett írásjegy is amit a Huagang halastavacskánál (花港观鱼) kell keresnünk (a halak egyébiránt nem mozognak a vízben, mely elég hideg lehet). A fenséges Kangxi császár által elcseszett írásjegyről az alábbi bejegyzésben olvashatunk bővebben. 
A következő állomás a Lingyin kolostor (灵隐寺) volt, aminek a közelében található Kína egyik legsinizáltabb Starbuck-ja. 
A Feilaifeng (飞来峰), a "röpülve érkezett csúcs" grottóiról csináltam vagy hárommillió képet, de a blogra csak a jobbnak vélteket töltöttem fel. Különleges aurája van ennek a helynek. Ezt tudják a kínaiak is, ezért kérnek külön belépőt a grottókhoz, valamint a Lingyin  - "Lélekrejtek" kolostorhoz. A tántoríthatatlanul zúduló eső ellenére is rengetegen voltak, a Lingyin kolostorhoz állatok módjára osztották-kapkodták a jegyeket.  Kayóra néztem, szépen levettem a táskám, fényképezőm, és egy rohadt állat módjára én is belevetettem magam a tumultuózus, csápos-ragacsos-bűzhödt-hörgő-ordibáló tömegbe, húsz perc alatt két jegyet zsákmányoltam, hogy aztán a kolostor füstölőinek kellemes illatának cirógatásában mintegy el is feledjem a bejutás megpróbáltatásait. 
Sok templomban és kolostorban jártam már Kínában, de a Lingyin messze az egyik legérdekesebb mind közül, ezúttal is köszi Zhou Enlai, hogy nem hagytad a vörös gárdisták játszóteréül. Van itt valami letisztult, izzadságszag nélküli, elbűvölő légkör, amiből egy kanálnyit sem találnánk mondjuk Shaolinben. Az elmúlt 3,5 év alatt a kolostor közelében egy kisebb bevásárló centrumot is felhúztak további Starbucks, Costa, KFC, Mc'Donalds kávézókkal-éttermekkel. Ha egy szerzetes Big Mackre vágyna, nem kellene messzire mennie.
Mivel még kora délutánra járt, úgy gondoltam van egy kis időnk Longjingra (龙井), azaz a Sárkánykút-teaföldekre is. Kivált, hogy nincs is túl messze a Lingyin kolostortól, a K27-es busz végállomása, bár érdemes a végállomás előtti állomáson leszállni, mert az sokkal közelebb van a teafalu bejáratához. A folyamatosan szitáló esőben, misztikusan ködös-párás hegyoldalakban lubickoló ültetvényeken tekeregtünk pár órát, szinte haraptam a jó levegőt (bár közben imádkoztam hogy ne PM 2.5 legyen). Sajnos tökre átázunk és meglehetősen hideg is volt, ám Shanghai betondzsungele után mégis valódi felfrissülés volt a zöldellő dombok-hegyek szabdalta ösvényeken barangolni. 
Amikor elszaladt mellettünk egy kínai Zsákos Bilbó, akaratlan is a teacserjék közé vágtam magam, nehogy elkapjon valami kommunista Nazgul.
Mielőtt visszaindultunk volna Shanghaiba, még elnéztünk egy kicsit a Xihúhoz. Jóféle kirándulás volt!

Kapcsolódó bejegyzések:

Hangzhou 2010 beszámoló 1 - 2- 3

Buddhista barlangszobrászat Luoyangban

Az öt híresen elrontott írásjegy - 五大著名错别字

Buddhista backpackerek a Tang-korból 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…