女 a családban
Nőnap alkalmából néhány családtaggal kapcsolatos 女 gyökös írásjegyet szemeztem ki, japán és kínai olvasattal, illetve jelentéssel:
嫁 よめ / jià : nő + ház = menyasszony, meny, kínaiban feleségül menni
姉 あね / nő + piac = nővér
妹 いもうと / mèi nő + végső, utolsó = húg
娘 むすめ/ niángnő + jó, jóságos = leánygyermek, a kínaiban asszony, mama, anya
婦人 ふじん / fùrén nő+ seprű/ (?) felnőtt nő, hölgy, kínaiban férjes asszony [妇人]
姑 しゅうとめ / gū nő + idős = anyós, kínaiban lány, apa/férj nővére, apáca
姪 めい/ zhí nő + végtelenül, szuperlatívusz = unokahúg, kínaiban önmagában 侄 unokaöcs 侄女 unokahúg
姫 ひめ/ jī nő + óriási = hercegnő kínaiban hercegnő/konkubin
嫁 よめ / jià : nő + ház = menyasszony, meny, kínaiban feleségül menni
姉 あね / nő + piac = nővér
妹 いもうと / mèi nő + végső, utolsó = húg
娘 むすめ/ niángnő + jó, jóságos = leánygyermek, a kínaiban asszony, mama, anya
婦人 ふじん / fùrén nő+ seprű/ (?) felnőtt nő, hölgy, kínaiban férjes asszony [妇人]
姑 しゅうとめ / gū nő + idős = anyós, kínaiban lány, apa/férj nővére, apáca
姪 めい/ zhí nő + végtelenül, szuperlatívusz = unokahúg, kínaiban önmagában 侄 unokaöcs 侄女 unokahúg
姫 ひめ/ jī nő + óriási = hercegnő kínaiban hercegnő/konkubin
婿 むこ / xù nő + 胥. A 女 + 胥 kombóra azt a kínai magyarázatot találtam, hogy a nőgyök a felségre utal, míg a 胥 sürgő-forgó, nagyon elfoglalt, a családtagokkal foglalkozni nem tudó emberre, ugyanis a régi Kínában gyakori volt, hogy a menyegző után a férj katonai kötelességeiből adódóan évekre tartó szolgálatba ment, így esetenként már felcseperedett gyerekek várták otthon, mire hazaért. A másik magyarázat szerint a házasság után a férj teaházakba, fogadni, szórakozni járt, azaz szintén nem túl sok időt töltött otthon, szintén nem törődött családtagjaival.
Kapcsolódó bejegyzések:
A húg nem jó. A Végső a 末, a karakterben található 未 esetében a fa felső ága rövidebb, amivel azt akarják kifejezni hogy "még nem" feljődött ki teljesen a fa. Nő + "még nem" = húg
VálaszTörlésigazad van, ezt benéztem
Törlésazaz a húg, még nem nő.
VálaszTörlés