Doufukuai

Azt gondolhatnók, a kínai lábelkötés, ergo az aranylótusz a sajátos kínai perverzió non plus ultrája, pedig a szájhagyományok szerint egy sokkal érdekesebb jelenség is felütötte a fejét a középső birodalomban: a térdig érő női fanszőrzetről következik egy bejegyzés. A hangsúlyozottan nem tudományos elgondolás, ezáltal némileg kétséges legenda szerint, a Han-dinasztia alapítójának, Liu Bang (汉高祖刘邦) feleségének szeméremszőrzete 1 chǐ 8 cùn (一尺八寸), vagyis kb. 40 cm hosszú volt; egészen a térdéig ért; színe arany, alakját illetően pompázatosan feltekeredett vénuszdombja körül, kézzel kellett elválasztani. Tény, hogy az efféle szeméremszőr még az óriási kínai birodalomban is nagy ritkaságnak számított, ezért a kor mesterei a 'szemérmet ölelő aranyselyemként' (金丝缠阴) kategorizálták; mely páratlan nemességével (富贵无比) a lehető legkiválóbb női fenséget jelezte. (Az aranyselyem szeméremszőrzetre mindenesetre semmilyen ábrázolást sem találtam eddig.) Egyes nézetek szerint a nők

Nőnap alkalmából néhány családtaggal kapcsolatos 女 gyökös írásjegyet szemeztem ki, japán és kínai olvasattal, illetve jelentéssel: 嫁 よめ / jià : nő + ház = menyasszony, meny, kínaiban feleségül menni 姉 あね / nő + piac = nővér 妹 いもうと / mèi nő + végső, utolsó = húg 娘 むすめ/ niángnő + jó, jóságos = leánygyermek, a kínaiban asszony, mama, anya 婦人 ふじん / fùrén nő+ seprű/ (?) felnőtt nő, hölgy, kínaiban férjes asszony [妇人] 姑 しゅうとめ / gū nő + idős = anyós, kínaiban lány, apa/férj nővére, apáca 姪 めい/ zhí nő + végtelenül, szuperlatívusz = unokahúg, kínaiban önmagában 侄 unokaöcs 侄女 unokahúg 姫 ひめ/ jī nő + óriási = hercegnő kínaiban hercegnő/konkubin 婿 むこ / xù nő + 胥. A 女 + 胥 kombóra azt a kínai magyarázatot találtam, hogy a nőgyök a felségre utal, míg a 胥 sürgő-forgó, nagyon elfoglalt, a családtagokkal foglalkozni nem tudó emberre, ugyanis a régi Kínában gyakori volt, hogy a menyegző után a férj katonai kötelességeiből adódóan évekre tartó szolgálatba ment, így esetenként má

Hazel Ying Lee , vagy Lǐ Yuèyīng (李月英) 1912-1944, az első amerikai-kínai pilótanő, ki a kínai repülés úttörője is egyben. Kantoni eredetű* kínai szülők gyermekeként Oregonban született és nőtt fel, középiskolai tanulmányai végeztével 1929-től liftes lányként dolgozott, ami az Amerikában élő kínai nők egyik fő munkalehetőségét képezte a korszakban.  1932-ben, 20 évesen repült először - ekkoriban az amerikai pilóták kevesebb, mint 1%-a volt nő -, majd nemsokára csatlakozott a Portlandi Kínai Repülőklubhoz ( 波 特兰美国华侨航空学校), s egy bizonyos Al Greenwoodtól vett repülőórákat. 1932 októberében az első amerikai-kínai pilótanő lett, ki megszerezte a pilóta engedélyt, mely jelentős lépésnek bizonyult egy csaknem kizárólag férfiak által kultivált tevékenységben. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, 'Clifford' Louie Yun-qunnel - Léi Yánjūn (雷炎均) 1914–1999.  1933-ban Kínába utazott, a Japán -ellenállás kapcsán a Kínai Légierőhöz (中国空军) való csatlakozás reményével, és bár utóbbi sz

1801-ben, egy Zhèng Yī ( 郑 一) nevű kalóz dúlta végig Kantont (广州), és a Gyöngy-folyó deltáját, a prédáláson és tivornyán túl meghagyta embereinek, hogy kerítsenek neki egy örömlányt egy helyi bordélyházból, ki később mint Zhèng Yī-né/ Zhèng Yī feleségeként - Zhèng Yī sǎo (郑一 嫂 ) vált ismertté. A kalóz Zhèng Yī ugyanis nem gyilkolta meg, sem nem erőszakolta meg, ellenben gavallér mód feleségül kérte a 26 éves lányt, az pedig lelkesen, és kecsegtető remények közepette elfogadta az ajánlatot. Zhèng Yī sǎo (1775-1844) ezzel a húzással azonban nem a háztartásbeli asszony szerepköré jelentkezett, de maga is tengeri rabló-ambíciókat táplált, és a történelem egyik legsikeresebb kalóz-vállalkozója lett belőle az elkövetkező évek során. A leány eredeti családneve Shí (石), beceneve Xiāng Gū (香姑) - " Illatos leány " volt, férje halála után jobbára Zhèng Shì-ként (郑氏) - 'Zhèng özvegye' - ismert, melynek kantoni ejtése 'Jihng Sih' → ebből lett Ching Shih angolul.

A chánzú (缠足), a nők lábelkötése Kína régmúlt időinek rossz hagyományát (陈年旧俗), avagy a (mai szemmel) a szépség oltárán való félresikerült áldozatot (装饰陋习) jelentette mintegy ezer éven keresztül.  Kialakulása vélhetően a kínai férfiak társadalmi státus megszerzésére irányuló törekvésében keresendő. Elkötött lábú nőt feleségül venni csak megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkező férfi volt képes, miként az ilyen nők dolgozni képtelenek voltak, így egyrészről a férfiak rajtuk keresztül adhatták környezetük tudatára jómódjukat  - hisz el tudta tartani nejét anélkül, hogy annak segítségére szorulna.   Kialakulására vonatkozólag számos lehetséges magyarázat létezik, de pontos eredete homályba vész. Az egyik hagyomány szerint elsőként az  Öt dinasztia korabeli (907-960) Lǐ Hòuzhǔ (李后主), a Déli Táng-dinasztia császára javallotta egyik ágyasának, Yǎo Niángnak (窅娘), hogy selyemmel kösse el lábát az újhold idejére.  Mellesleg olyannyira szerette ágyasát, hogy egy közel 2 méteres arany

Nők a japán közmondásokban harmadik rész. 　 gyönyörű nők: 美人の終わりは猿になる。びじんのおわりはさるになる。Amikor egy gyönyörű nő megöregszik, majommá változik (= csúnya lesz, mint egy majom). 美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. A 美人 kínaiban (tapasztalataim szerint) kevésbé gyakori, jobbára 美女; [bómìng] 薄命 alatt viszont szintén szerencsétlen csillagzat alatt született, főképpen nők értendőek.   色で迷わす浅漬なすび。いろでまよわすあさずけなすび。A frissen szedett zöldségek ingerlőek (=éppúgy, mint a szép nők).  A nők második világháborút követő státuszát illetően, a háború drasztikus változásokat eredményezett a japán társadalomban, s az 1947-es új alkotmány egyenjogúsította nőket s férfiakat. A nők immáron afféle emberszabásúnak számítottak, jogilag is.  戦後強くなったのは女性と靴下。せんごつよくなったのはじょせ いとくつした。Ami a háborút követően erősebb lett, azok a nők és zoknik.  う

Minthogy anno mondottam volt, megvizsgáljuk a gésák mezítelen valóságát. Nos, elsőként is a kimono előtt érdemes lenne talán a gésa társadalom mögé nézni egy kicsit. Közösségük nem túl meglepő módon matriarchális vonásokat mutat, egy nagyasszony áll az élen (éppúgy, mint a drow elfeknél ), és ennek megfelelően viselkednek, mint aki mindenek fölött áll. K yoto -ban összesen öt gésa-negyed található, amik hanamachi -ként, vagyis 'virág városként' ismeretesek. Ezek közül háromnak ( Gion, Pontocho, Kamishi chiken ) egész jó reputációja van a másik kettőhöz ( Gion Higashi, Miyagawa ) képest. Csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak e szolgáltatások igénybevételét, minekutána a tárgyalt perszónák elképesztő összegekért dolgoznak. A gésa világ spektrumának másik vetületén tanyáznak a fürdős-gésák , akik nevükhöz illően fürdőházakban foglalatoskodnak, és a legtöbb japán egyszerű kurvaként néz le rájuk. Rendszerint egy kevésbé fontos pártfogó gardírozza őket (mármint hogy jár ho

A japán kultúra számomra egyik legérdekesebb szegmensét a gésák világa adja, kik alapjában véve testesítik meg valahogy Kelet egész misztériumát. Negédesen finomkodó, lágyan cseverésző, intelligens, italt töltő, alázatos, minden vágy beteljesítője - ez mind a gésa személyének nimbusza. Róluk szól e bejegyzés. Elsőként is maga a szó, illetve az írásjegyek 芸 者 geisha tagjaiból a 芸 gei művészetet jelent, míg a 者 sha pedig a kínaiban zhě - nek ejtendő, és egy nominalizáló partikula, akárcsak a japánban, így a szóösszetétel jelentése ' művészetet végző ' [a kínai és a japán nyelv kap csolatáról dióhéjban: a klasszikus kínai műveltséget, és az azzal járó kínai írást valamennyi Kínát övező ország, úgy mint Japán vagy éppen Korea átvette, csak aztán rájöttek, hogy nekik ez annyira mégsem fekszik, így fabrikálták meg saját írásrendszerü ket mind Koreában, mind Japánban. No most a japán nyelvben található bonyolultabb írásjegyek, a kanji -k, azok nem mások, mint klasszikus kínai írá

Nem tudok szakadni Kelet öleléséből - igaz, már több, mint három éve- , és nem is áll szándékomban, de ahogy ígértem jön egy szösszenet a hastáncról, mi minden fantáziát megmozgat. Nos, a világ egyik legrégibb múltra visszatekintő, s az alatt mi keveset változó tánca a hastánc. Kezdjük mindjárt azzal, hogy eleve téves fordítások egymásutániságban lett az eredeti arab raqs sharqi , szó szerint a Kelet táncából hastánc. Mikor is az első franciák a XIX. században közel-keleti túrára adták fejüket, meglepően konstatálták, hogy mit művelnek Seherezádéék , lévén az európai táncokban ismeretlen volt a törzs és a csípő külön mozgása, tévesen danse du ventr e -nek nevezték, amely az angol tükörfordításban ugye belly dance , így a magyarban hastánc . Az elnevezés téves szókép, miképp a hastáncban a táncosnő egész teste aktív mozgásban van, beleértve az oly tipikus fej, váll és mellmutatványokat, melyeket lágy karmozgásokkal fűszereznek. Gyökerei az ókori világ termékenységi szertartásaiban erede