Nők a japán közmondásokban 女の諺 vol.3.
gyönyörű nők:
美人の終わりは猿になる。びじんのおわりはさるになる。Amikor egy gyönyörű nő megöregszik, majommá változik (= csúnya lesz, mint egy majom).
美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. A 美人 kínaiban (tapasztalataim szerint) kevésbé gyakori, jobbára 美女; [bómìng] 薄命 alatt viszont szintén szerencsétlen csillagzat alatt született, főképpen nők értendőek.
色で迷わす浅漬なすび。いろでまよわすあさずけなすび。A frissen szedett zöldségek ingerlőek (=éppúgy, mint a szép nők).
A nők második világháborút követő státuszát illetően, a háború drasztikus változásokat eredményezett a japán társadalomban, s az 1947-es új alkotmány egyenjogúsította nőket s férfiakat. A nők immáron afféle emberszabásúnak számítottak, jogilag is.
戦後強くなったのは女性と靴下。せんごつよくなったのはじょせいとくつした。Ami a háborút követően erősebb lett, azok a nők és zoknik.
うちの女房にゃひげがある。うちのにょうぼうにゃひげがある。A feleségemnek szakálla van.
A háborút követő nemek közti egyenlőség azonban papíron maradt. A nemek közti diszkrimináció a munkahelyeken mutatta meg magát leginkább (par exemple a nőknek számos esetben fel kellett/kell adniuk munkahelyüket szülés után). A férfiközpontú társadalomban viszont továbbra is nehezen/nehezebben lehet nőként érvényesülni, ám a többség többnyire elfogadja ezt.
永久就職。えいきゅうしゅうしょく。Állandó munkahely [férjhez menni, házasodás]. A mondás feltételezi, hogy házasságot követően a nőt férje fogja eltartani, míg a nőre a háztartás vezetése hárul.
家つき、カ一つき、ばばぬき。A nő olyan jövőbeni férjet akar, akinek van háza, autója, és nem az anyjával él együtt a házasságot követően. Utóbbi azért (lehet) fontos, mert így a nőnek nem kell eleget tennie anyósa gondozása iránti kötelesességének.
三食テレビ昼寝つき。さんしょくテレビひるねつき。A feleség aki háromszor kap étket, tévét néz, és szundikál. A mondás szintén a férj teremtette jólétre utal, melyet a nő képes élvezni: étkezés, az anno modernnek számító háztartási eszközök, pl.: mosógép miatti időfelszabadulás sok szabadidőt eredményezett a nőknek, akik szabadon ténykedhettek, tévézhettek, etc.
Hiroko Storm: Women in Japanese Proverbs. Asian Folklore Studies. 51.évf. 2.sz. 1992. 167-182.p.
"美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. "
VálaszTörlésÉn a 四字熟語辞典 (宮腰賢編著・チクマ秀出版)- ben néztem meg, és valóban nem említ kínai eredetet - viszont a rokon értelmű 佳人薄命 (かじんはくめい)a 蘇軾詩 -ból származik.
Vagy úgy, így már érthetőbb. :)
VálaszTörlés