Doufukuai

Nők a japán közmondásokban harmadik rész. 　 gyönyörű nők: 美人の終わりは猿になる。びじんのおわりはさるになる。Amikor egy gyönyörű nő megöregszik, majommá változik (= csúnya lesz, mint egy majom). 美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. A 美人 kínaiban (tapasztalataim szerint) kevésbé gyakori, jobbára 美女; [bómìng] 薄命 alatt viszont szintén szerencsétlen csillagzat alatt született, főképpen nők értendőek.   色で迷わす浅漬なすび。いろでまよわすあさずけなすび。A frissen szedett zöldségek ingerlőek (=éppúgy, mint a szép nők).  A nők második világháborút követő státuszát illetően, a háború drasztikus változásokat eredményezett a japán társadalomban, s az 1947-es új alkotmány egyenjogúsította nőket s férfiakat. A nők immáron afféle emberszabásúnak számítottak, jogilag is.  戦後強くなったのは女性と靴下。せんごつよくなったのはじょせ いとくつした。Ami a háborút követően erősebb lett, azok a nők és zoknik.  う

Nők a japán közmondásokban , második felvonás.   anyós-meny kapcsolat:  秋かます嫁にくわすな。あきますよめにくわすな。Az ősszel fogott csukát ne engedd a menynek (az a legfinomabb). 嫁と姑、犬と猿。よめとしゅうとめ、いぬとさる。Meny és anyós, kutya és majom (nem jönnek ki jól).  Az anyósok gyakorta durván bántak menyeikkel, talán bosszúból saját fiatalkori szenvedéseik miatt...  姑のかたきを嫁が討つ。しゅうとめのかたきをよめがうつ。A meny, akit szívatott az anyósa, szívatja az ő menyét is revánsból.   Manapság jobb a helyzet, ami annak is köszönhető - hogy az előző korokkal szemben - anyós és meny nem élnek együtt.  özvegyek:  三度の火事より一度の後家。さんどのかじよりいちどのごけ。Jobb háromszor tűzesetet megélni, mint egyszer özveggyé lenni.  後家の見せかけ数珠はおくもみ。ごけのみせかけじゅずはおくもみ。Egy özvegy azt állítja, gyászolja férjét (de szívében más férfi után vágyakozik).  女やもめにはなが咲く。おんなやもめはねがさく。Egy özvegy kicsinosítja magát (hogy vonzza a férfiakat).  A első mondás az özvegység szomorú voltára utal, míg a másik kettő azt feltételezi, hogy egy nő nem élhet e

A közmondásokat, mint az emberi bölcsesség gyümölcseit szokták volt tekinteni, melyek a felhalmozott tudást örökítik generációról generációra, s egy adott kultúra gondolkozásmódjának számos aspektusát világíthatják meg. A japán mondásokat - mint a világ bármely más nyelvének mondásait - illetően is számos nővel kapcsolatos létezik, az elkövetkezők jobbára a hagyományos japán nőképről festenek plasztikus képet, s az kevésbé pozitív:  alsóbbrendűség:  女は三界に家なし　おんなはさんがいにいえなし。A nőnek nincs saját otthona az életének három szakasza során [fiatalon az apjának engedelmeskedik, házastársként a férjének, a férje halálát követően a fiának; kínaiul is van egy erre utaló mondás: 三从四德 ].  男尊女卑。だんそんよひ。A férfit tisztelettel kezelik, a nőt megvetéssel. ostobaság: 女人に賢人なし。にょにんにけんじんなし。Bölcs nő nem létezik. 女の話は一里限り。おんなのはなしはひとざとかがり。A nők beszéde nem hagyja el a falut (pontosabban, kínai mértékegységgel nézve egy li 500 méter, míg japánnal 2.44 mérföld (?), a lényeg viszont az, hogy a m