Doufukuai

Nincs mit eufemisztizálni, hisz arról van, ami a címben is szerepel. Nem túl mess zire a  Minowa (三ノ輪) megállótól a Hibiya vonalon, van egy kis templom, mely első ránézésre nem sokban különbözik valamennyi fővárosi templomtól. Sőt, második ránézésre sem, hiszen nem is az új templomépület borzolja a kedélyeket, ellenben a régi temető, mely közel 25,000 prostituált maradványait őrzi. Kusakabe Kimbei (日下部 金兵衛, 1841–1934) kézzel színezett albumimpapír fényképe a Yoshiwara lányokról az 1890-es évekből.  Újfent visszatértünk tehát az Edo-korba, s nagyító alá vesszük a korabeli japán szexipar egy sajátos intézményét, Yoshiwarát (吉原). A Tokugawa-érában mai napi Senzoku 4-chome alatt található terület egy legális vörös-lámpás negyedként funkcionált, mely Yoshiwara néven volt ismert. Yoshiwara igazából Nihombashiról költözött át az 1650-es években, a pusztító nagy tűzvész után mely kellőképpen leamortizálta a város részét, és kezdetben Shinyoshiwaraként (新吉原) volt ismert, a ...

Azt gondolhatnók, a kínai lábelkötés, ergo az aranylótusz a sajátos kínai perverzió non plus ultrája, pedig a szájhagyományok szerint egy sokkal érdekesebb jelenség is felütötte a fejét a középső birodalomban: a térdig érő női fanszőrzetről következik egy bejegyzés. A hangsúlyozottan nem tudományos elgondolás, ezáltal némileg kétséges legenda szerint, a Han-dinasztia alapítójának, Liu Bang (汉高祖刘邦) feleségének szeméremszőrzete 1 chǐ 8 cùn (一尺八寸), vagyis kb. 40 cm hosszú volt; egészen a térdéig ért; színe arany, alakját illetően pompázatosan feltekeredett vénuszdombja körül, kézzel kellett elválasztani. Tény, hogy az efféle szeméremszőr még az óriási kínai birodalomban is nagy ritkaságnak számított, ezért a kor mesterei a 'szemérmet ölelő aranyselyemként' (金丝缠阴) kategorizálták; mely páratlan nemességével (富贵无比) a lehető legkiválóbb női fenséget jelezte. (Az aranyselyem szeméremszőrzetre mindenesetre semmilyen ábrázolást sem találtam eddig.) Egyes nézetek szerint a nők ...

A prostitúcióra mint az egyik legősibb mesterségre volt szokás hivatkozni, és nem pedig a legnemesebbre , holott ha mondjuk a Tang-kori (618-907) Kínába utaznánk vissza, egészen meglepő dolgokat tapasztalnánk az ókori kínai örömlányokkal kapcsolatban.  A régi Kínában meglepően hosszú ideig legálisnak számított a prostitúció, az ókori kínai kurvák emellett igencsak komoly ösztönzéssel bírtak mind az irodalomra, mind a zenére, s mind a politikára. A testét árúba bocsátó nő ókori és mai koncepciója között azonban igen éles ellentét feszül. A prostituáltra használt jì 妓 írásjegyének ugyanis a szexhez nincs túl sok köze , női előadót, fellépőt jelent. Ezek a nők ugyanis kompániájuk szórakoztatására voltak hivatottak, tánccal, énekkel, hangszerekkel, költeményekkel. A szex nem volt bár kizárt, nem az elsődleges szolgáltatások között szerepelt, ahogy azt látni fogjuk.  Addig jó, míg hülye  A Ming-kori (1368-1644), „ Az öregek így szólának ”《安得长者言》című mű szakszer...

A tengeri emberek , azaz gyöngyhalászok neve ama 海人, （ Okinawa szigetén うみんちゅう, míg Izu-félszigeten かいと-ként ismertek）férfi változatban 海士, nőiben pedig 海女, ugyanis Japánban jobbára női foglalkozás, melyet igen régtől fogva űznek. Olyan régtől fogva, hogy már a Chén Shòu (陈寿 ) kínai történész , az i.sz. 280-300 körül firkantott Három királyság feljegyzéseiben (三国志) lévő 魏志倭人伝/ぎしわじんでん) munkában is említést tesz róluk, ami egyébiránt az egyik legkorábbi japánokra vonatkozó kínai feljegyzés; majd a 750 körül készült Manyoushuu (万葉集) című,  a japán költészet első antológiájában is szerepelnek. A japán gyöngyhalásznők hagyományosan, és egészen az 1960-as évekig mindössze ágyékkötőben merültek alá a hideg tengervízben, bár mostanában is a szabad tüdős merülést részesítik előnyben, búvárfelszerelés vagy oxigénpalack használata nélkül. Régiótól függően különböző búváruszonyt, búvármaszkot, vagy derekat fedő fehér öltözéket hordhatnak. A pusztán turistaattrakcióként merülő halászn...

Hazel Ying Lee , vagy Lǐ Yuèyīng (李月英) 1912-1944, az első amerikai-kínai pilótanő, ki a kínai repülés úttörője is egyben. Kantoni eredetű* kínai szülők gyermekeként Oregonban született és nőtt fel, középiskolai tanulmányai végeztével 1929-től liftes lányként dolgozott, ami az Amerikában élő kínai nők egyik fő munkalehetőségét képezte a korszakban.  1932-ben, 20 évesen repült először - ekkoriban az amerikai pilóták kevesebb, mint 1%-a volt nő -, majd nemsokára csatlakozott a Portlandi Kínai Repülőklubhoz ( 波 特兰美国华侨航空学校), s egy bizonyos Al Greenwoodtól vett repülőórákat. 1932 októberében az első amerikai-kínai pilótanő lett, ki megszerezte a pilóta engedélyt, mely jelentős lépésnek bizonyult egy csaknem kizárólag férfiak által kultivált tevékenységben. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, 'Clifford' Louie Yun-qunnel - Léi Yánjūn (雷炎均) 1914–1999.  1933-ban Kínába utazott, a Japán -ellenállás kapcsán a Kínai Légierőhöz (中国空军) való csatlakozás reményével, és bár utóbbi s...

A chánzú (缠足), a nők lábelkötése Kína régmúlt időinek rossz hagyományát (陈年旧俗), avagy a (mai szemmel) a szépség oltárán való félresikerült áldozatot (装饰陋习) jelentette mintegy ezer éven keresztül.  Kialakulása vélhetően a kínai férfiak társadalmi státus megszerzésére irányuló törekvésében keresendő. Elkötött lábú nőt feleségül venni csak megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkező férfi volt képes, miként az ilyen nők dolgozni képtelenek voltak, így egyrészről a férfiak rajtuk keresztül adhatták környezetük tudatára jómódjukat  - hisz el tudta tartani nejét anélkül, hogy annak segítségére szorulna.   Kialakulására vonatkozólag számos lehetséges magyarázat létezik, de pontos eredete homályba vész. Az egyik hagyomány szerint elsőként az  Öt dinasztia korabeli (907-960) Lǐ Hòuzhǔ (李后主), a Déli Táng-dinasztia császára javallotta egyik ágyasának, Yǎo Niángnak (窅娘), hogy selyemmel kösse el lábát az újhold idejére.  Mellesleg olyannyira szerette ...

Nők a japán közmondásokban harmadik rész. 　 gyönyörű nők: 美人の終わりは猿になる。びじんのおわりはさるになる。Amikor egy gyönyörű nő megöregszik, majommá változik (= csúnya lesz, mint egy majom). 美人薄命。びじんはくめい。Gyönyörű nőnek nincs szerencséje az élethez. (A négy írásjegy miatt először arra gondoltam, kínai eredetű lehet, a netes chéngyǔ szótárakban mindenesetre nem találtam a mondást. A 美人 kínaiban (tapasztalataim szerint) kevésbé gyakori, jobbára 美女; [bómìng] 薄命 alatt viszont szintén szerencsétlen csillagzat alatt született, főképpen nők értendőek.   色で迷わす浅漬なすび。いろでまよわすあさずけなすび。A frissen szedett zöldségek ingerlőek (=éppúgy, mint a szép nők).  A nők második világháborút követő státuszát illetően, a háború drasztikus változásokat eredményezett a japán társadalomban, s az 1947-es új alkotmány egyenjogúsította nőket s férfiakat. A nők immáron afféle emberszabásúnak számítottak, jogilag is.  戦後強くなったのは女性と靴下。せんごつよくなったのはじょせ いとくつした。Ami a háborút követően erőseb...