Ugrás a fő tartalomra

精选博文

土用の丑の日

Kínai tolvajnyelv vol. 2. - 黑话, a fekete beszéd


Jóllehet az előző bejegyzésben is egyfajta tolvajnyelvről, pontosabban egy sajátos bűnözői kódrendszerről  esett szó, a második felvonásban az igazi kínai argóra, a hēihuà-ra (黑话), vagyis a fekete beszédre térünk ki. 

Az argót alapvetően egy valamit eltitkolni igyekvő társadalmi csoportosulás használja elsősorban, Kínában ezek először a különböző titkos társaságok voltak (秘密社会), melyek igen nagy hagyományra tekintenek vissza az ország történetében. Manapság kevésbé misztikusabb, ám hasonlóképp kívülállóknak érthetetlen marslakónyelvezet is tekinthetjük egyfajta hēihuà-nak (网络黑话), bár utóbbinál a cél mindenekelőtt saját identitásuk hangsúlyozása, illetőleg saját maguk szórakoztatása. Az elkövetkező példákban ellenben saját tevékenységük titokban tartására alkalmazott kifejezések következnek.  

Ám először is néhány releváns szó, kifejezés: 

hēishèhuì (黑社会): alvilág, bűnözők társadalma
hēibāng (黑帮): gengszterek, bűnözők csoportja 
fěitújítuán (匪徒集团): gengszter, bűnöző
fěitú (匪徒)/ wánfěi (顽匪): gengszter, bűnöző, qiāngfěi (枪匪): fegyveres bűnöző
dǎitú (歹徒): gonosztevő
fànzuì xíngwéi (犯罪行为): bűncselekmény
shèhēi (涉黑)/shèhēi'àn(涉黑案): bűncselekmény, bűnbandával kapcsolatos cselekmény
táofàn (逃犯): megszökött bűnöző
xíngshìfǎyuàn (刑事法院): bűnügyi törvényszék
xíngjǐng (刑警): bűnügyi rendőrség, guójì xíngjǐng zǔzhī (国际刑警组织): Interpol
xíngrén (刑人): bűnözők kivégzése
qiáng lóng bù yā dìtóushé (强龙不压地头蛇): az erős sárkány nem tudja elfojtani a (helyi) kígyót: helyi gengszter, akire a törvény nem tud nyomást gyakorolni
dìtóushé (地头蛇): helyi nagymenő/regionális maffiavezér 
dà'è (大鳄): 'a nagy krokodil', a banda feje, nagyfőnök
Lǔgé shǒuqiāng (鲁格手枪): Luger P-08,  a második kínai-japán háború (1937-1945), valamint a kínai polgárháború (1927-1949) gyakori lőfegyvere

Az argó egyéb elnevezésekben lehet qièkǒu (切口), chūndiǎn (春点), cùndiǎn (寸点), chúndiǎn (唇点) is. 

Példák: 

Dōngběi hēihuà-ban (东北黑话): húzi (胡子), vagyis szakáll alatt tǔfěi (土匪), bandita értendő. 

Jīng Jīn hēihuà-ban (京津黑话) - [Běijīng és Tiānjīn]: Fóyé (佛爷), Buddha qièzé-t (窃贼), rablót, tolvajt jelent. 

Chángshā yǐnyǔ-ben (长沙隐语) mǐmǐ (米米) alatt qián-t (钱), pénzt értünk. 

Guǎngdōng hēihuà-ban (广东黑话): tiáozi (条子) jǐngchá-t (警察), rendőrt jelent, mǎzǐ (马子) barátnőt -nǚyǒu (女友);kǎizǐ (凯子) fiúbarátot - nányǒu (男友), amivel a randinyelv kapcsán már találkozhattunk. Ergo valószínűsíthetően a kantoni argóból került Hong Kong-ba a mǎzǐ és a kǎizǐ használta, majd onnan vissza a mandarin szlengbe

számok: egy 一: 流、kettő 二:月、három 三:汪, négy 四:则、öt 五:中, hat 六:神, hét 七:心, nyolc 八:张, kilenc 九:爱, tíz 十:足, száz 百:尺, ezer 千:丈, tízezer万:方 - az argóban (más nyelvekben is) igen gyakran cserélik fel a számokat titkos/eltérő szavakkal, a számok pénzügyi tranzakciójukban betöltött szerepéből adódóan. 

pénz: yuán 元:皮锦、háo (yuán váltópénze) 毫:星、arany 金子:黄

Qīngbāng hēihuà (青帮黑话): az egyik leghíresebb titkos társaság és bűnszervezet, a Zöld Banda szlengjéből: betörésre, qiángdào (强盗) pūfēng-et (扑风), rablásra qiǎng (抢) pá-t (爬), lopásra tōu (偷) xún-t (寻), sócsempészetre fànsīyán (贩私盐) zǒushāzi-t (走沙子), nők futtatására fànnǚrén (贩女人) kāi tiáozi-t (开条子, 条子 régebbi nyelvhasználatban prostituáltat is jelenthetett.), gyermekkereskedelemre fànxiǎohái (贩小孩) bānshítou-t (搬石头), emberölésre shārén (杀人) pīdǎng-t (劈党) használtak. 

A következőkben kitérünk a rock társadalom argójára (摇滚黑话), valamint a gyakori pǔtōnghuà-ban használatos fekete beszédre. És persze szegény Dōngběi-iek is terítékre kerülnek...

Megjegyzések

  1. Ezt a 胡子-t "hodzsá" ᠬᠤᠵᠠ alakban a kínaiakra szokták használni a mongolok :)

    Ha jól emlékszem, a "Derszu Uzalában" a hunghuz szót használták a banditákra- ez esetleg vörösszakállút 紅鬍子 jelentene?

    VálaszTörlés
  2. Haha, ez érdekesen hangzik! De kinek volt arra vörös szakálla?!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…