Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

Kínai tolvajnyelv vol. 2. - 黑话, a fekete beszéd


Jóllehet az előző bejegyzésben is egyfajta tolvajnyelvről, pontosabban egy sajátos bűnözői kódrendszerről  esett szó, a második felvonásban az igazi kínai argóra, a hēihuà-ra (黑话), vagyis a fekete beszédre térünk ki. 

Az argót alapvetően egy valamit eltitkolni igyekvő társadalmi csoportosulás használja elsősorban, Kínában ezek először a különböző titkos társaságok voltak (秘密社会), melyek igen nagy hagyományra tekintenek vissza az ország történetében. Manapság kevésbé misztikusabb, ám hasonlóképp kívülállóknak érthetetlen marslakónyelvezet is tekinthetjük egyfajta hēihuà-nak (网络黑话), bár utóbbinál a cél mindenekelőtt saját identitásuk hangsúlyozása, illetőleg saját maguk szórakoztatása. Az elkövetkező példákban ellenben saját tevékenységük titokban tartására alkalmazott kifejezések következnek.  

Ám először is néhány releváns szó, kifejezés: 

hēishèhuì (黑社会): alvilág, bűnözők társadalma
hēibāng (黑帮): gengszterek, bűnözők csoportja 
fěitújítuán (匪徒集团): gengszter, bűnöző
fěitú (匪徒)/ wánfěi (顽匪): gengszter, bűnöző, qiāngfěi (枪匪): fegyveres bűnöző
dǎitú (歹徒): gonosztevő
fànzuì xíngwéi (犯罪行为): bűncselekmény
shèhēi (涉黑)/shèhēi'àn(涉黑案): bűncselekmény, bűnbandával kapcsolatos cselekmény
táofàn (逃犯): megszökött bűnöző
xíngshìfǎyuàn (刑事法院): bűnügyi törvényszék
xíngjǐng (刑警): bűnügyi rendőrség, guójì xíngjǐng zǔzhī (国际刑警组织): Interpol
xíngrén (刑人): bűnözők kivégzése
qiáng lóng bù yā dìtóushé (强龙不压地头蛇): az erős sárkány nem tudja elfojtani a (helyi) kígyót: helyi gengszter, akire a törvény nem tud nyomást gyakorolni
dìtóushé (地头蛇): helyi nagymenő/regionális maffiavezér 
dà'è (大鳄): 'a nagy krokodil', a banda feje, nagyfőnök
Lǔgé shǒuqiāng (鲁格手枪): Luger P-08,  a második kínai-japán háború (1937-1945), valamint a kínai polgárháború (1927-1949) gyakori lőfegyvere

Az argó egyéb elnevezésekben lehet qièkǒu (切口), chūndiǎn (春点), cùndiǎn (寸点), chúndiǎn (唇点) is. 

Példák: 

Dōngběi hēihuà-ban (东北黑话): húzi (胡子), vagyis szakáll alatt tǔfěi (土匪), bandita értendő. 

Jīng Jīn hēihuà-ban (京津黑话) - [Běijīng és Tiānjīn]: Fóyé (佛爷), Buddha qièzé-t (窃贼), rablót, tolvajt jelent. 

Chángshā yǐnyǔ-ben (长沙隐语) mǐmǐ (米米) alatt qián-t (钱), pénzt értünk. 

Guǎngdōng hēihuà-ban (广东黑话): tiáozi (条子) jǐngchá-t (警察), rendőrt jelent, mǎzǐ (马子) barátnőt -nǚyǒu (女友);kǎizǐ (凯子) fiúbarátot - nányǒu (男友), amivel a randinyelv kapcsán már találkozhattunk. Ergo valószínűsíthetően a kantoni argóból került Hong Kong-ba a mǎzǐ és a kǎizǐ használta, majd onnan vissza a mandarin szlengbe

számok: egy 一: 流、kettő 二:月、három 三:汪, négy 四:则、öt 五:中, hat 六:神, hét 七:心, nyolc 八:张, kilenc 九:爱, tíz 十:足, száz 百:尺, ezer 千:丈, tízezer万:方 - az argóban (más nyelvekben is) igen gyakran cserélik fel a számokat titkos/eltérő szavakkal, a számok pénzügyi tranzakciójukban betöltött szerepéből adódóan. 

pénz: yuán 元:皮锦、háo (yuán váltópénze) 毫:星、arany 金子:黄

Qīngbāng hēihuà (青帮黑话): az egyik leghíresebb titkos társaság és bűnszervezet, a Zöld Banda szlengjéből: betörésre, qiángdào (强盗) pūfēng-et (扑风), rablásra qiǎng (抢) pá-t (爬), lopásra tōu (偷) xún-t (寻), sócsempészetre fànsīyán (贩私盐) zǒushāzi-t (走沙子), nők futtatására fànnǚrén (贩女人) kāi tiáozi-t (开条子, 条子 régebbi nyelvhasználatban prostituáltat is jelenthetett.), gyermekkereskedelemre fànxiǎohái (贩小孩) bānshítou-t (搬石头), emberölésre shārén (杀人) pīdǎng-t (劈党) használtak. 

A következőkben kitérünk a rock társadalom argójára (摇滚黑话), valamint a gyakori pǔtōnghuà-ban használatos fekete beszédre. És persze szegény Dōngběi-iek is terítékre kerülnek...

Megjegyzések

  1. Ezt a 胡子-t "hodzsá" ᠬᠤᠵᠠ alakban a kínaiakra szokták használni a mongolok :)

    Ha jól emlékszem, a "Derszu Uzalában" a hunghuz szót használták a banditákra- ez esetleg vörösszakállút 紅鬍子 jelentene?

    VálaszTörlés
  2. Haha, ez érdekesen hangzik! De kinek volt arra vörös szakálla?!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…