Doufukuai

Az idén különböző eszközökkel együttesen lőttem vagy 15.000 képet. Ebből igyekszem most kiszortírozni a legjobb 15 darabot, első félben Shanghaiból, majd Tōkyōból, ami nem lesz könnyű feladat, de azért csak sikerül a legkifejezőbb képekből mazsolázni.  Kínában talán az a legfantasztikusabb dolog, hogy mindenhonnan hihetetlenül szélsőséges impulzusok érnek bennünket. Nem kell kutatni az abszurdumot, az talál meg minket, és pedig mindenhol. Imádom az utcán sétálva random portékat készíteni, ez a faszi haláli volt a pepita nyakkendőjével és a két kutyájával, a teljes alakos képekért klikk ide .  Gáborral még februárban kimentünk vadászni a shanghai-i vasútállomáshoz, amiből számos sztori s jelen hasábokon egy blog született. Jól érzékelteti a  zacskó, illetve a mellette álló apja, mily pici gyerekről van szó.  'Kamuflázs' - Azt hiszem a qufulú-i piacon készült ez a kép, ahogy az elpillázó nő szinte beleolvad portékája környezetébe.  A Jiao Tong egyetem k

Peopleimeet Gáborral ma a shanghai-i vasútállomásra (上海火车站) vettük az irányt, ami a holdújév miatti népvándorlás következtében egy valódi szociológiai kincsesbánya, és fotózás szempontjából sem utolsó; hiszen ily elképesztő tömeg még Shanghaiban sem mindennapi látvány .  A holdújév során egész Kína mozgásba lendül (春运) ami lassacskán másfél milliárd lélekszámú országban könnyedén szemrevételezhető dolog. A chunyun mintegy két héttel hivatalosan a holdújévi ünnepség előtt kezdődik, és mintegy 40 napig tart az ünnep lecsengésével együtt, melynek során a világ egyik legnagyobb évenkénti migrációja megy végebe.  Ezen óriási népvándorlásnak számos oka van. Először is, kínai szokások szerint holdújévkor a család egyesülésének céljából mindenképpen haza kell menniük. Érdekes volt ma a vasútállomáson beszélgetni az emberekkel, hogy milyen erős kötelességtudatként él bennük az, hogy holdújévkor bizony haza kell menni a családhoz, otthon maradt barátokhoz. Kínában a legtöbb embernek l

A Slaughterhouse 1933 (上海1933老场坊) négy emeletes masszív betonszörnye elől menekülnének a környékbeli házikók, ha nem lennének földbe gyökerezve. Shanghai Hongkou (虹口) régi városrészében, a XX. század elején - brit építészek terve alapján kínaiak által 1933-ban felhúzott épület még a kommunista hatalom átvételt megelőző Shanghai vibráló városi építészetének egyik különleges megnyilvánulása. A neve nem véletlenül Slaughterhouse, hiszen konkrétan vágóhídnak épült.  Nem ez volt az egyetlen funkciója története során, volt itt gyógyszergyár, hűtőház, nemrégiben pedig pezsgő művészvénát kötöttek az irdatlan falak közé kávéházak és galériák, dizájncégek, kiállítótermek formájában, de nem maradhatnak el a menő éttermek és ajándékboltok sem.  Shanghai mellett Angliában és Amerikában is voltak egy-egy ugyanezen tervek alapján (a leírás szerint az angliai Portsmouth környéki architektúrából kölcsönöz)   készült objektum, a három közül a kétezres évek elejére viszont egyedül a shanghai-i

Szabványos shanghai-i látkép, látszólag semmi extra, csendes ordibálás hallatszik a távolból. Ám ha belenagyítunk a képe, egy 拆 írásjegy látható az egyik épület falára festve. Igen, az a 拆！Hogy mit is jelent ez? Nos, leginkább... Markolást. Rombolást. Pusztítást. Felszámolást. Eltörlést. Elhordást. Tönkretételt. Exitálást. Ürességet. Porba döntést.  Elbontást. Elhagyást.  Kapcsolódó bejegyzések:  Egy lilong pusztulása A francia koncessziós negyed vol. 1 - Xintiandi Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu Tianzifang 田子坊 Shanghai fekete-fehérben A shanghai-i zöld banda története A shanghai-i urbanizáció története A Guó​mín​dǎng reformkísérletei Shàng​hǎi-ban, 1927-1949  - szex, drogok, fényűzést a korabeli Shanghaiban