Ugrás a fő tartalomra

精选博文

I ♥ 侬

Hangya-nemzetség és meztelenül házasodók a modern Kínában

A korábbi posztokban érintőlegesen más esett szó a különböző társadalmi csoportosulásokról, úgymint, , a hangya-népekről/nemzetségekről, - az yǐzú (蚁族) vagy a jómódú, büszke szinglikről - dānshēn guìzú (单身贵族), etc. Ami közös bennük, az a zú (族) gyűjtőnév, mely eredetileg nemzetséget, nemzetiséget, etnikumot/fajtát, családot, illetve törzset jelölhet*, pl.: Hànzú (汉族) - a hanok nemzetsége, ergo a kínaiak; Mǎnzú (满族) - mandzsuk; yǔzú (语族) - nyelvcsoport, és így tovább. Emellett a zú egy adott társadalmi csoportosulásra, vagy szubkultúrára* vonatkozó elnevezés is lehet az internetszlengből eredeztethetően. Ezekből következik egy rövidke lajstrom.

shàngbānzú (上班族): ami Japánban a サラリーマン/ sararīman, az Kínában a  shàngbānzú, vagyis a (jobbára) fehér galléros, irodai alkalmazottak rétege

yǐzú (蚁族): hangya-nemzetség -  nemrégiben tárgyaltuk őket, ők a nyolcavanasok és a még fiatalabb generáció tagjai, 22-29 év közötti egyetemisták és friss diplomások, kik romantikus kapcsolat nélküli hálótársi, de legalábbis lakótársi viszonyt kénytelenek folytatni egymással. Rengeteg ilyen, nehéz körülmények között elő fiatal van ma Kína-szerte, nagyvárosokhoz tartozó kolóniák közül a legjelentősebbek a Jīngyǐ (京蚁) - Běijīng, Hùyǐ (沪蚁) - Shànghǎi, Qínyǐ (秦蚁)- Xī'ān, Suìyǐ (穗蚁) Guǎngzhōu, valamint Jiāngyǐ (江蚁) - Wǔhàn hangyái. Többségükben vidéki területekről vándoroltak a városokba (ezért is nevezik őket második generációs szegényeknek/vidékieknek - 贫二代/农二代 - vö. 福二代), jobb megélhetés reményében, közös szemléletük szerint "inkább legyen egy ágyam Běijīngben, semmint egy házam vidéken" ( 宁要北京一张床,不要外地一套房). 

kěnlǎozú (啃老族): a hangyákkal és a fizetésükből hónapról-holnapra élő holdsugarasakkal - yuèguāngzú (月光族) egyetemben az "öregeken csámcsogók" alkotják a fiatalok három csoportosulását (三族). Talán az angol 'kidult' terminus írja le őket legjobban, vagyis a többségében szüleikkel élő 30-hoz közelítő fiatalok, kik szüleik támogatása nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem boldogulnának.  

jiàwǎnzú (嫁碗族): az "evőcsészéhez házasulandók" [avagy még inkább derogáló kifejezésben aranyimádó leányzók - bàijīnnǚ (拜金女)] alatt azok a fiatal nők értendők, akik anyagi jellegű szimpátián alapulva stabil megélheti forrással rendelkező férfihez kívánnak feleségül menni. A wǎn (碗) evőcsésze, tálka értelme mellett munka, megélheti forrás értelemmel is bír (饭碗), aminek fokozatai is vannak: a vas-evőcsésze - tiěfànwǎn (铁饭碗) egy stabil, biztos munkahely, az arany-evőcsésze - jīnfànwǎn (金饭碗) pedig maga a főnyeremény. Virágzó éveik előrehaladtával, valamint a házasodási-hormonok (婚姻激素) beindulásával módfelett aktívak. Az érdekházasodók más alternatívában lehetnek még bàngbàngzú-k (傍傍族), amikor szintén a házastárs vagyonát/befolyását kívánják felhasználni saját érdekeik érvényesítésére. 

luǒhūnzú (裸婚族): azaz a "mezítelenül házasodók" nem egy a ruhák nélküli egybekelési ceremónia résztvevői, de olyan fiatalok, akik megfelelő egzisztenciális háttér nélkül, a szerelmi hormonok  (爱情激素) által vezérelve kötik össze életüket; lakás és pénz nélkül, átvitt értelemben meztelenül. Hogy ez esetlegesen milyen problémákhoz vezethet, arról plasztikus képet fest a luǒhūn (裸婚) kínai szappanopera sorozat. A meztelenül házasulók gyakorta villámgyorsan is házasodnak egyúttal, s lesznek így a shǎnhūnzú (闪婚族) tagjai is. A villámházasodás kiváltó oka lehet pillanatnyi felindulás, ebből adódóan végeredménye pedig villámgyors válás. Néha jobb, ha fény sem derül az egészre: ez vezet el a titokban házasodáshoz - yǐnhūnzú (隐婚族). A titkon egybekelők (az egyik oldalról) sokszor húszas éveikben járó nők, akik munkahelyükön való előremenetelét erőteljesen korlátozná férjhez menetelük, és gyerekvállalásuk lehetséges volta: a szocialista alapelveken működő jogegyenlőség egyelőre nem sok védelmet kínál számukra. Ide biggyeszthető még a jíhūnzú (急婚族) - "bosszankodva/sietősen házasodók": pusztán anyagi érdekek miatt, vagy családi nyomásra egybekelők.

bēnbēnzú (奔奔族): a "rohanó, törtető klán" - dōngbēn xīzǒu (东奔西走) - rohanó, kapkodó, 1975-1985 között született sztahanovista mérgezett egerek, akiknek szintén nagyon sokat köszönhet Kína, miként az ország legszorgalmasabb munkaerőit képzik. Mindazáltal a legnagyobb társadalmi nyomás is őket terheli, ezért nem vetik meg az élvezetek hajszolását sem, de a munkát tekintik mindenek előttinek. (Elvileg a Mercedes-Benz kínai elnevezéséből (奔驰) ragadt rájuk a titulus.) 
bàngbàngzú (棒棒族): ők azok, akik a keserű munkával - kǔlì (苦力) - ergo kulival/kulimunkával keresik megélhetésüket; Kína arctalan (városi) tömegei, enyhén sztahanovista vonásokat mutató, legkeményebben dolgozó népei, kiknek Kína számos nagyvárosa felemelkedését köszönheti, hisz rendkívül alacsony bérért rendkívül sokat termelnek. A bàngbàng kifejezés a bambuszbotokra utal, mellyel iszonyatos terheket cipelnek naphosszat, egyébiránt bàngbàng-hadseregnek is szokták volt nevezni őket (棒棒军).  Az alábbi, Chóngqìngről szóló dokumentumfilmben betekintést nyerhetünk kiábrándító életükbe. Ami mégis megelégedéssel tölti el ezeket az embereket, hogy az ő gyerekeik már náluk sokkal jobban élnek, s majd azok gyerekei olyan körülmények között fognak élni, amiről ők álmodni sem mernek. 

niēniēzú (捏捏族): törő-zúzók klánja is lehetnének: a nyomást nem mindenki képes egyformán könnyedén viselni, vannak olyan irodai alkalmazottak, kik felgyülemlett frusztrációikat szupermarketbe járva instant tészták, és másegyéb élelmiszerek széttépéseben vezetik le

fēiyúzú (飛魚族): a repülő halak klánja, olyan kínai szülők, akik mindent elkövetnek azért, hogy gyermekeik külföldön tanulhasson

dītóuzú (低头族): a lehajtott fejűek klánja, modern kori, digitális-népbetegség Kínában. A metrón remekül megfigyelhetjük őket, ma nincs olyan kínai, akinek ne lenne egy péklapát méretű okostelefonja, amin szinte kivétel nélkül mind azt az idióta, tetris-szerű játékot nyomatják, sők tableton is azzal játszanak. Akinek nincs okostelefonja, az többnyire jómunkás, fogatlan vámpír Anhuiból. Akinek van, annak a külvilág szűnik meg, gyakorta randizó párok egymással szemben ülve saját péklapátjukat bámulják, egy szót se szólva egymáshoz.

shǔzú (鼠族): a patkányok klánja, fiatal bevándorlók Beijingben, számuk közel egymillióra tehető. A lehető legmocskosabb, legrosszabb és ebből következőleg legolcsóbb földalatti 'szálláshelyeknek' csúfolt alagsorokat (地下室), illetve a hideg háború során Maó ukázára Beijingben csinált ezernyi bombaóvóhelyet a törvények szerint tilos lenne lakhatás céljára felhasználni, de - mint számos egyéb problémával - a kínai kormány nem nagyon tud mit kezdeni. E földalatti zegzugok kiadása ráadásul óriási biznisz, hiszen a 'föld feletti' ergo normális lakások bérleti díjának feléért se lehet a föld alatt megszállni. A patkányok klánjának többsége fiatal, a kínai fővárosban szerencsét próbálóak vegyes összetételű elegye (北漂族-ként is ismertek) utcaseprőktől a fodrászokig. Az általuk gyakorta szállásként használt eredetileg bombaóvóhelyeknek készült objektumokat Deng Xiaoping színre lépését követően már más színben látta a kínai kormány, és kitalálták hogy a bunkerokból is pénzt kell csinálni. Az 1980-as évekre már közel 800 földalatti hostel létezett ezeken a helyeken, továbbá közérteket és piacokat is telepítettek a nagy kiterjedésű földalatti óvóhelyekre. 1996-ban a kínai kormány törvénybe is foglalta ezen létesítmények gazdasági felhasználására szolgáló jogosultságát, ami csak egy lökést adott a földalatti szálláshelyek elszaporodásának. Az, hogy Beijing lett a központja e földalatti szálláshelyeknek, két további okkal is magyarázzák: egyrészről a város földrajzi helyzetével, a nyári hónapoktól eltekintve igen száraz, mivel az északi sivatagok közelségében helyeződik el, mi több a város környéki hegyvidékes vidékek egyik hagyományos lakásformáját képezték a barlangvájatok a történelem során; szóval nem teljesen idegen lakhatási forma. Nyáron hűvösebb, télen melegebb, mint a felszín - számos kínai számára elég ennyi. Másrészről, Beijing lakossága 1995-ben 9 millió volt, 2013-ra ez a szám 21 millióra duzzadt, amiből becslések szerint mintegy 8 millió bevándorló volt - ez nagymértékben megnövelte az igényt az olcsó szálláshelyekre. Kivált, hogy e vidéki vendégmunkásoknak nincs városi  hukou-ja (户口), ergo legálisan nem lakhatnak nagyobb városokban. A hukou határozza meg, hol élhet egy kínai, s amennyiben ennek hiányában van, sem az adott város szállásaira, sem az adott város oktatási intézményeire nincs hivatalos bejutási engedélye. Ebből következőleg, a patkányok klánja, tudvalevőleg, hogy vélhetőleg soha nem tudnak legálisan letelepedni Beijingben, a lehető legolcsóbb szálláshelyeket veszi igénybe. Havi 400 yuan környékén lehet meghúzni egy-egy laktérnek kialakított alagsori objektumban, 6-10 lakótárs társaságában. Ez számukra is megfizethető, s mivel az eredetileg bunkernak épített szállások többnyire a város közepében vannak, így az itt élőknek nem kell túl messzire ingázniuk munkahelyükre. Ímhol egy megindító videó egy fiatal hohhot-i bevándorlóról.



* a régi Kínában büntetésnem is lehetett, mint a teljes nemzetség kiirtása
* ami lehet a hitelkártyát használóktól - shuākǎzú 刷卡族 a bēibāozú (背包族) - backpackers, hátizsákos utazókig bármi lehet, amiben kettőnél több ember tevékenyen részt vesz

Kapcsolódó bejegyzések:






Megjegyzések

  1. Mi alapján találják ki ezeket az elnevezéseket?
    A 棒棒族, 啃老族 stb világos, de én a 蚁族bólvagy a 月光族ból nem asszociálnék a "fizetésükből hónapról-holnapra élők"-re vagy a lakótársi viszonyt folytatókra.

    VálaszTörlés
  2. Az 蚁族 a hangyák természetére való utalás: rengetegen vannak, egy közösségben élnek, egyenként kicsik és gyengék, de egy hangyaközösség komoly pusztítást tud végezni. Ezek a fiatalok szintén sokan laknak együtt, alacsony fizetésük miatt nagyon gyenge vásárlóerővel rendelkeznek; és mindez nagy számuk miatt komoly, megoldandó társadalmi problémát jelent. Másrészről pozitívumként beleérthető a hangyák szívóssága, hogy bármely körülményt képesek átvészelni, és szorgalma is.

    A 月光族 esetében, a guāng (光) 'fény, sugár' jelentése mellett (eredmény-kiegészítő szerűségként) vonatkozhat valamilyen készlet üres voltára, ill. teljes felhasználásra, pl.: yòngguāng (用光) - teljesen kimeríteni a készleteket, huāguāng(花光) - az összes pénzt elkölteni, chīguāng (吃光) - mindent megenni, etc. Tehát a 月光 itt alapvetően arra utalhat, hogy egy hónap alatt totálisan felélik magukat, a 'holdsugár' jelentés pedig csak véletlen egyezés, vagy tudatos szójáték eredménye lehetett.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, így már világos!

    VálaszTörlés
  4. Japánba is elterjedt a 族-val jelölni bizonyos embercsoportokat? Most botlottam bele a 窓際族-ba.

    VálaszTörlés
  5. Igen, van ilyesmi, én konkrétan a 暴走族-ra vagyok kiakadva :)

    VálaszTörlés
  6. 危ないね!Apropó, valami mangában láttam a 快速族-t is (vagy 高速族?)

    VálaszTörlés
  7. Hm, én még nem hallottam ezt a két szót, de attól még létezhet :)

    Van olyan is, hogy 甘党(あまとう), 辛党 (からとう)、コーヒー党 stb :)

    VálaszTörlés
  8. Hmm, akkor lehet valami kínai szöveg volt, és nem manga :)

    Jó ez 甘党/辛党 is! Most csak 五毛党 ugrik be kínai kapcsán, a fizetett kormánypárti kommentelők.

    VálaszTörlés
  9. Hasznos ez a 五毛党 szó is :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…