Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hattori "Démon" Hanzō története

Hangya-nemzetség és meztelenül házasodók a modern Kínában

A korábbi posztokban érintőlegesen más esett szó a különböző társadalmi csoportosulásokról, úgymint, , a hangya-népekről/nemzetségekről, - az yǐzú (蚁族) vagy a jómódú, büszke szinglikről - dānshēn guìzú (单身贵族), etc. Ami közös bennük, az a zú (族) gyűjtőnév, mely eredetileg nemzetséget, nemzetiséget, etnikumot/fajtát, családot, illetve törzset jelölhet*, pl.: Hànzú (汉族) - a hanok nemzetsége, ergo a kínaiak; Mǎnzú (满族) - mandzsuk; yǔzú (语族) - nyelvcsoport, és így tovább. Emellett a zú egy adott társadalmi csoportosulásra, vagy szubkultúrára* vonatkozó elnevezés is lehet az internetszlengből eredeztethetően. Ezekből következik egy rövidke lajstrom.

shàngbānzú (上班族): ami Japánban a サラリーマン/ sararīman, az Kínában a  shàngbānzú, vagyis a (jobbára) fehér galléros, irodai alkalmazottak rétege

yǐzú (蚁族): hangya-nemzetség -  nemrégiben tárgyaltuk őket, ők a nyolcavanasok és a még fiatalabb generáció tagjai, 22-29 év közötti egyetemisták és friss diplomások, kik romantikus kapcsolat nélküli hálótársi, de legalábbis lakótársi viszonyt kénytelenek folytatni egymással. Rengeteg ilyen, nehéz körülmények között elő fiatal van ma Kína-szerte, nagyvárosokhoz tartozó kolóniák közül a legjelentősebbek a Jīngyǐ (京蚁) - Běijīng, Hùyǐ (沪蚁) - Shànghǎi, Qínyǐ (秦蚁)- Xī'ān, Suìyǐ (穗蚁) Guǎngzhōu, valamint Jiāngyǐ (江蚁) - Wǔhàn hangyái. Többségükben vidéki területekről vándoroltak a városokba (ezért is nevezik őket második generációs szegényeknek/vidékieknek - 贫二代/农二代 - vö. 福二代), jobb megélhetés reményében, közös szemléletük szerint "inkább legyen egy ágyam Běijīngben, semmint egy házam vidéken" ( 宁要北京一张床,不要外地一套房). 

kěnlǎozú (啃老族): a hangyákkal és a fizetésükből hónapról-holnapra élő holdsugarasakkal - yuèguāngzú (月光族) egyetemben az "öregeken csámcsogók" alkotják a fiatalok három csoportosulását (三族). Talán az angol 'kidult' terminus írja le őket legjobban, vagyis a többségében szüleikkel élő 30-hoz közelítő fiatalok, kik szüleik támogatása nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem boldogulnának.  

jiàwǎnzú (嫁碗族): az "evőcsészéhez házasulandók" [avagy még inkább derogáló kifejezésben aranyimádó leányzók - bàijīnnǚ (拜金女)] alatt azok a fiatal nők értendők, akik anyagi jellegű szimpátián alapulva stabil megélheti forrással rendelkező férfihez kívánnak feleségül menni. A wǎn (碗) evőcsésze, tálka értelme mellett munka, megélheti forrás értelemmel is bír (饭碗), aminek fokozatai is vannak: a vas-evőcsésze - tiěfànwǎn (铁饭碗) egy stabil, biztos munkahely, az arany-evőcsésze - jīnfànwǎn (金饭碗) pedig maga a főnyeremény. Virágzó éveik előrehaladtával, valamint a házasodási-hormonok (婚姻激素) beindulásával módfelett aktívak. Az érdekházasodók más alternatívában lehetnek még bàngbàngzú-k (傍傍族), amikor szintén a házastárs vagyonát/befolyását kívánják felhasználni saját érdekeik érvényesítésére. 

luǒhūnzú (裸婚族): azaz a "mezítelenül házasodók" nem egy a ruhák nélküli egybekelési ceremónia résztvevői, de olyan fiatalok, akik megfelelő egzisztenciális háttér nélkül, a szerelmi hormonok  (爱情激素) által vezérelve kötik össze életüket; lakás és pénz nélkül, átvitt értelemben meztelenül. Hogy ez esetlegesen milyen problémákhoz vezethet, arról plasztikus képet fest a luǒhūn (裸婚) kínai szappanopera sorozat. A meztelenül házasulók gyakorta villámgyorsan is házasodnak egyúttal, s lesznek így a shǎnhūnzú (闪婚族) tagjai is. A villámházasodás kiváltó oka lehet pillanatnyi felindulás, ebből adódóan végeredménye pedig villámgyors válás. Néha jobb, ha fény sem derül az egészre: ez vezet el a titokban házasodáshoz - yǐnhūnzú (隐婚族). A titkon egybekelők (az egyik oldalról) sokszor húszas éveikben járó nők, akik munkahelyükön való előremenetelét erőteljesen korlátozná férjhez menetelük, és gyerekvállalásuk lehetséges volta: a szocialista alapelveken működő jogegyenlőség egyelőre nem sok védelmet kínál számukra. Ide biggyeszthető még a jíhūnzú (急婚族) - "bosszankodva/sietősen házasodók": pusztán anyagi érdekek miatt, vagy családi nyomásra egybekelők.

bēnbēnzú (奔奔族): a "rohanó, törtető klán" - dōngbēn xīzǒu (东奔西走) - rohanó, kapkodó, 1975-1985 között született sztahanovista mérgezett egerek, akiknek szintén nagyon sokat köszönhet Kína, miként az ország legszorgalmasabb munkaerőit képzik. Mindazáltal a legnagyobb társadalmi nyomás is őket terheli, ezért nem vetik meg az élvezetek hajszolását sem, de a munkát tekintik mindenek előttinek. (Elvileg a Mercedes-Benz kínai elnevezéséből (奔驰) ragadt rájuk a titulus.) 
bàngbàngzú (棒棒族): ők azok, akik a keserű munkával - kǔlì (苦力) - ergo kulival/kulimunkával keresik megélhetésüket; Kína arctalan (városi) tömegei, enyhén sztahanovista vonásokat mutató, legkeményebben dolgozó népei, kiknek Kína számos nagyvárosa felemelkedését köszönheti, hisz rendkívül alacsony bérért rendkívül sokat termelnek. A bàngbàng kifejezés a bambuszbotokra utal, mellyel iszonyatos terheket cipelnek naphosszat, egyébiránt bàngbàng-hadseregnek is szokták volt nevezni őket (棒棒军).  Az alábbi, Chóngqìngről szóló dokumentumfilmben betekintést nyerhetünk kiábrándító életükbe. Ami mégis megelégedéssel tölti el ezeket az embereket, hogy az ő gyerekeik már náluk sokkal jobban élnek, s majd azok gyerekei olyan körülmények között fognak élni, amiről ők álmodni sem mernek. 

niēniēzú (捏捏族): törő-zúzók klánja is lehetnének: a nyomást nem mindenki képes egyformán könnyedén viselni, vannak olyan irodai alkalmazottak, kik felgyülemlett frusztrációikat szupermarketbe járva instant tészták, és másegyéb élelmiszerek széttépéseben vezetik le

fēiyúzú (飛魚族): a repülő halak klánja, olyan kínai szülők, akik mindent elkövetnek azért, hogy gyermekeik külföldön tanulhasson

dītóuzú (低头族): a lehajtott fejűek klánja, modern kori, digitális-népbetegség Kínában. A metrón remekül megfigyelhetjük őket, ma nincs olyan kínai, akinek ne lenne egy péklapát méretű okostelefonja, amin szinte kivétel nélkül mind azt az idióta, tetris-szerű játékot nyomatják, sők tableton is azzal játszanak. Akinek nincs okostelefonja, az többnyire jómunkás, fogatlan vámpír Anhuiból. Akinek van, annak a külvilág szűnik meg, gyakorta randizó párok egymással szemben ülve saját péklapátjukat bámulják, egy szót se szólva egymáshoz.

shǔzú (鼠族): a patkányok klánja, fiatal bevándorlók Beijingben, számuk közel egymillióra tehető. A lehető legmocskosabb, legrosszabb és ebből következőleg legolcsóbb földalatti 'szálláshelyeknek' csúfolt alagsorokat (地下室), illetve a hideg háború során Maó ukázára Beijingben csinált ezernyi bombaóvóhelyet a törvények szerint tilos lenne lakhatás céljára felhasználni, de - mint számos egyéb problémával - a kínai kormány nem nagyon tud mit kezdeni. E földalatti zegzugok kiadása ráadásul óriási biznisz, hiszen a 'föld feletti' ergo normális lakások bérleti díjának feléért se lehet a föld alatt megszállni. A patkányok klánjának többsége fiatal, a kínai fővárosban szerencsét próbálóak vegyes összetételű elegye (北漂族-ként is ismertek) utcaseprőktől a fodrászokig. Az általuk gyakorta szállásként használt eredetileg bombaóvóhelyeknek készült objektumokat Deng Xiaoping színre lépését követően már más színben látta a kínai kormány, és kitalálták hogy a bunkerokból is pénzt kell csinálni. Az 1980-as évekre már közel 800 földalatti hostel létezett ezeken a helyeken, továbbá közérteket és piacokat is telepítettek a nagy kiterjedésű földalatti óvóhelyekre. 1996-ban a kínai kormány törvénybe is foglalta ezen létesítmények gazdasági felhasználására szolgáló jogosultságát, ami csak egy lökést adott a földalatti szálláshelyek elszaporodásának. Az, hogy Beijing lett a központja e földalatti szálláshelyeknek, két további okkal is magyarázzák: egyrészről a város földrajzi helyzetével, a nyári hónapoktól eltekintve igen száraz, mivel az északi sivatagok közelségében helyeződik el, mi több a város környéki hegyvidékes vidékek egyik hagyományos lakásformáját képezték a barlangvájatok a történelem során; szóval nem teljesen idegen lakhatási forma. Nyáron hűvösebb, télen melegebb, mint a felszín - számos kínai számára elég ennyi. Másrészről, Beijing lakossága 1995-ben 9 millió volt, 2013-ra ez a szám 21 millióra duzzadt, amiből becslések szerint mintegy 8 millió bevándorló volt - ez nagymértékben megnövelte az igényt az olcsó szálláshelyekre. Kivált, hogy e vidéki vendégmunkásoknak nincs városi  hukou-ja (户口), ergo legálisan nem lakhatnak nagyobb városokban. A hukou határozza meg, hol élhet egy kínai, s amennyiben ennek hiányában van, sem az adott város szállásaira, sem az adott város oktatási intézményeire nincs hivatalos bejutási engedélye. Ebből következőleg, a patkányok klánja, tudvalevőleg, hogy vélhetőleg soha nem tudnak legálisan letelepedni Beijingben, a lehető legolcsóbb szálláshelyeket veszi igénybe. Havi 400 yuan környékén lehet meghúzni egy-egy laktérnek kialakított alagsori objektumban, 6-10 lakótárs társaságában. Ez számukra is megfizethető, s mivel az eredetileg bunkernak épített szállások többnyire a város közepében vannak, így az itt élőknek nem kell túl messzire ingázniuk munkahelyükre. Ímhol egy megindító videó egy fiatal hohhot-i bevándorlóról.



* a régi Kínában büntetésnem is lehetett, mint a teljes nemzetség kiirtása
* ami lehet a hitelkártyát használóktól - shuākǎzú 刷卡族 a bēibāozú (背包族) - backpackers, hátizsákos utazókig bármi lehet, amiben kettőnél több ember tevékenyen részt vesz

Kapcsolódó bejegyzések:






Megjegyzések

  1. Mi alapján találják ki ezeket az elnevezéseket?
    A 棒棒族, 啃老族 stb világos, de én a 蚁族bólvagy a 月光族ból nem asszociálnék a "fizetésükből hónapról-holnapra élők"-re vagy a lakótársi viszonyt folytatókra.

    VálaszTörlés
  2. Az 蚁族 a hangyák természetére való utalás: rengetegen vannak, egy közösségben élnek, egyenként kicsik és gyengék, de egy hangyaközösség komoly pusztítást tud végezni. Ezek a fiatalok szintén sokan laknak együtt, alacsony fizetésük miatt nagyon gyenge vásárlóerővel rendelkeznek; és mindez nagy számuk miatt komoly, megoldandó társadalmi problémát jelent. Másrészről pozitívumként beleérthető a hangyák szívóssága, hogy bármely körülményt képesek átvészelni, és szorgalma is.

    A 月光族 esetében, a guāng (光) 'fény, sugár' jelentése mellett (eredmény-kiegészítő szerűségként) vonatkozhat valamilyen készlet üres voltára, ill. teljes felhasználásra, pl.: yòngguāng (用光) - teljesen kimeríteni a készleteket, huāguāng(花光) - az összes pénzt elkölteni, chīguāng (吃光) - mindent megenni, etc. Tehát a 月光 itt alapvetően arra utalhat, hogy egy hónap alatt totálisan felélik magukat, a 'holdsugár' jelentés pedig csak véletlen egyezés, vagy tudatos szójáték eredménye lehetett.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, így már világos!

    VálaszTörlés
  4. Japánba is elterjedt a 族-val jelölni bizonyos embercsoportokat? Most botlottam bele a 窓際族-ba.

    VálaszTörlés
  5. Igen, van ilyesmi, én konkrétan a 暴走族-ra vagyok kiakadva :)

    VálaszTörlés
  6. 危ないね!Apropó, valami mangában láttam a 快速族-t is (vagy 高速族?)

    VálaszTörlés
  7. Hm, én még nem hallottam ezt a két szót, de attól még létezhet :)

    Van olyan is, hogy 甘党(あまとう), 辛党 (からとう)、コーヒー党 stb :)

    VálaszTörlés
  8. Hmm, akkor lehet valami kínai szöveg volt, és nem manga :)

    Jó ez 甘党/辛党 is! Most csak 五毛党 ugrik be kínai kapcsán, a fizetett kormánypárti kommentelők.

    VálaszTörlés
  9. Hasznos ez a 五毛党 szó is :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…