Hangya-nemzetség és meztelenül házasodók a modern Kínában
A korábbi posztokban érintőlegesen más esett szó a különböző társadalmi csoportosulásokról, úgymint, , a hangya-népekről/nemzetségekről, - az yǐzú (蚁族) vagy a jómódú, büszke szinglikről - dānshēn guìzú (单身贵族), etc. Ami közös bennük, az a zú (族) gyűjtőnév, mely eredetileg nemzetséget, nemzetiséget, etnikumot/fajtát, családot, illetve törzset jelölhet*, pl.: Hànzú (汉族) - a hanok nemzetsége, ergo a kínaiak; Mǎnzú (满族) - mandzsuk; yǔzú (语族) - nyelvcsoport, és így tovább. Emellett a zú egy adott társadalmi csoportosulásra, vagy szubkultúrára* vonatkozó elnevezés is lehet az internetszlengből eredeztethetően. Ezekből következik egy rövidke lajstrom.
shàngbānzú (上班族): ami Japánban a サラリーマン/ sararīman, az Kínában a
shàngbānzú, vagyis a (jobbára) fehér galléros, irodai alkalmazottak rétege
yǐzú (蚁族): hangya-nemzetség - nemrégiben tárgyaltuk őket, ők a nyolcavanasok és a még fiatalabb generáció tagjai, 22-29 év közötti egyetemisták és friss diplomások, kik romantikus kapcsolat nélküli hálótársi, de legalábbis lakótársi viszonyt kénytelenek folytatni egymással. Rengeteg ilyen, nehéz körülmények között elő fiatal van ma Kína-szerte, nagyvárosokhoz tartozó kolóniák közül a legjelentősebbek a Jīngyǐ (京蚁) - Běijīng, Hùyǐ (沪蚁) - Shànghǎi, Qínyǐ (秦蚁)- Xī'ān, Suìyǐ (穗蚁) Guǎngzhōu, valamint Jiāngyǐ (江蚁) - Wǔhàn hangyái. Többségükben vidéki területekről vándoroltak a városokba (ezért is nevezik őket második generációs szegényeknek/vidékieknek - 贫二代/农二代 - vö. 福二代), jobb megélhetés reményében, közös szemléletük szerint "inkább legyen egy ágyam Běijīngben, semmint egy házam vidéken" ( 宁要北京一张床，不要外地一套房).
kěnlǎozú (啃老族): a hangyákkal és a fizetésükből hónapról-holnapra élő holdsugarasakkal - yuèguāngzú (月光族) egyetemben az "öregeken csámcsogók" alkotják a fiatalok három csoportosulását (三族). Talán az angol 'kidult' terminus írja le őket legjobban, vagyis a többségében szüleikkel élő 30-hoz közelítő fiatalok, kik szüleik támogatása nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem boldogulnának.
jiàwǎnzú (嫁碗族): az "evőcsészéhez házasulandók" [avagy még inkább derogáló kifejezésben aranyimádó leányzók - bàijīnnǚ (拜金女)] alatt azok a fiatal nők értendők, akik anyagi jellegű szimpátián alapulva stabil megélheti forrással rendelkező férfihez kívánnak feleségül menni. A wǎn (碗) evőcsésze, tálka értelme mellett munka, megélheti forrás értelemmel is bír (饭碗), aminek fokozatai is vannak: a vas-evőcsésze - tiěfànwǎn (铁饭碗) egy stabil, biztos munkahely, az arany-evőcsésze - jīnfànwǎn (金饭碗) pedig maga a főnyeremény. Virágzó éveik előrehaladtával, valamint a házasodási-hormonok (婚姻激素) beindulásával módfelett aktívak. Az érdekházasodók más alternatívában lehetnek még bàngbàngzú-k (傍傍族), amikor szintén a házastárs vagyonát/befolyását kívánják felhasználni saját érdekeik érvényesítésére.
luǒhūnzú (裸婚族): azaz a "mezítelenül házasodók" nem egy a ruhák nélküli egybekelési ceremónia résztvevői, de olyan fiatalok, akik megfelelő egzisztenciális háttér nélkül, a szerelmi hormonok (爱情激素) által vezérelve kötik össze életüket; lakás és pénz nélkül, átvitt értelemben meztelenül. Hogy ez esetlegesen milyen problémákhoz vezethet, arról plasztikus képet fest a luǒhūn (裸婚) kínai szappanopera sorozat. A meztelenül házasulók gyakorta villámgyorsan is házasodnak egyúttal, s lesznek így a shǎnhūnzú (闪婚族) tagjai is. A villámházasodás kiváltó oka lehet pillanatnyi felindulás, ebből adódóan végeredménye pedig villámgyors válás. Néha jobb, ha fény sem derül az egészre: ez vezet el a titokban házasodáshoz - yǐnhūnzú (隐婚族). A titkon egybekelők (az egyik oldalról) sokszor húszas éveikben járó nők, akik munkahelyükön való előremenetelét erőteljesen korlátozná férjhez menetelük, és gyerekvállalásuk lehetséges volta: a szocialista alapelveken működő jogegyenlőség egyelőre nem sok védelmet kínál számukra. Ide biggyeszthető még a jíhūnzú (急婚族) - "bosszankodva/sietősen házasodók": pusztán anyagi érdekek miatt, vagy családi nyomásra egybekelők.
bēnbēnzú (奔奔族): a "rohanó, törtető klán" - dōngbēn xīzǒu (东奔西走) - rohanó, kapkodó, 1975-1985 között született sztahanovista mérgezett egerek, akiknek szintén nagyon sokat köszönhet Kína, miként az ország legszorgalmasabb munkaerőit képzik. Mindazáltal a legnagyobb társadalmi nyomás is őket terheli, ezért nem vetik meg az élvezetek hajszolását sem, de a munkát tekintik mindenek előttinek. (Elvileg a Mercedes-Benz kínai elnevezéséből (奔驰) ragadt rájuk a titulus.)
bàngbàngzú (棒棒族): ők azok, akik a keserű munkával - kǔlì (苦力) - ergo kulival/kulimunkával keresik megélhetésüket; Kína arctalan (városi) tömegei, enyhén sztahanovista vonásokat mutató, legkeményebben dolgozó népei, kiknek Kína számos nagyvárosa felemelkedését köszönheti, hisz rendkívül alacsony bérért rendkívül sokat termelnek. A bàngbàng kifejezés a bambuszbotokra utal, mellyel iszonyatos terheket cipelnek naphosszat, egyébiránt bàngbàng-hadseregnek is szokták volt nevezni őket (棒棒军). Az alábbi, Chóngqìngről szóló dokumentumfilmben betekintést nyerhetünk kiábrándító életükbe. Ami mégis megelégedéssel tölti el ezeket az embereket, hogy az ő gyerekeik már náluk sokkal jobban élnek, s majd azok gyerekei olyan körülmények között fognak élni, amiről ők álmodni sem mernek.
niēniēzú (捏捏族): törő-zúzók klánja is lehetnének: a nyomást nem mindenki képes egyformán könnyedén viselni, vannak olyan irodai alkalmazottak, kik felgyülemlett frusztrációikat szupermarketbe járva instant tészták, és másegyéb élelmiszerek széttépéseben vezetik le.
fēiyúzú (飛魚族): a repülő halak klánja, olyan kínai szülők, akik mindent elkövetnek azért, hogy gyermekeik külföldön tanulhasson
dītóuzú (低头族): a lehajtott fejűek klánja, modern kori, digitális-népbetegség Kínában. A metrón remekül megfigyelhetjük őket, ma nincs olyan kínai, akinek ne lenne egy péklapát méretű okostelefonja, amin szinte kivétel nélkül mind azt az idióta, tetris-szerű játékot nyomatják, sők tableton is azzal játszanak. Akinek nincs okostelefonja, az többnyire jómunkás, fogatlan vámpír Anhuiból. Akinek van, annak a külvilág szűnik meg, gyakorta randizó párok egymással szemben ülve saját péklapátjukat bámulják, egy szót se szólva egymáshoz.
shǔzú (鼠族): a patkányok klánja, fiatal bevándorlók Beijingben, számuk közel egymillióra tehető. A lehető legmocskosabb, legrosszabb és ebből következőleg legolcsóbb földalatti 'szálláshelyeknek' csúfolt alagsorokat (地下室), illetve a hideg háború során Maó ukázára Beijingben csinált ezernyi bombaóvóhelyet a törvények szerint tilos lenne lakhatás céljára felhasználni, de - mint számos egyéb problémával - a kínai kormány nem nagyon tud mit kezdeni. E földalatti zegzugok kiadása ráadásul óriási biznisz, hiszen a 'föld feletti' ergo normális lakások bérleti díjának feléért se lehet a föld alatt megszállni. A patkányok klánjának többsége fiatal, a kínai fővárosban szerencsét próbálóak vegyes összetételű elegye (北漂族-ként is ismertek) utcaseprőktől a fodrászokig. Az általuk gyakorta szállásként használt eredetileg bombaóvóhelyeknek készült objektumokat Deng Xiaoping színre lépését követően már más színben látta a kínai kormány, és kitalálták hogy a bunkerokból is pénzt kell csinálni. Az 1980-as évekre már közel 800 földalatti hostel létezett ezeken a helyeken, továbbá közérteket és piacokat is telepítettek a nagy kiterjedésű földalatti óvóhelyekre. 1996-ban a kínai kormány törvénybe is foglalta ezen létesítmények gazdasági felhasználására szolgáló jogosultságát, ami csak egy lökést adott a földalatti szálláshelyek elszaporodásának. Az, hogy Beijing lett a központja e földalatti szálláshelyeknek, két további okkal is magyarázzák: egyrészről a város földrajzi helyzetével, a nyári hónapoktól eltekintve igen száraz, mivel az északi sivatagok közelségében helyeződik el, mi több a város környéki hegyvidékes vidékek egyik hagyományos lakásformáját képezték a barlangvájatok a történelem során; szóval nem teljesen idegen lakhatási forma. Nyáron hűvösebb, télen melegebb, mint a felszín - számos kínai számára elég ennyi. Másrészről, Beijing lakossága 1995-ben 9 millió volt, 2013-ra ez a szám 21 millióra duzzadt, amiből becslések szerint mintegy 8 millió bevándorló volt - ez nagymértékben megnövelte az igényt az olcsó szálláshelyekre. Kivált, hogy e vidéki vendégmunkásoknak nincs városi hukou-ja (户口), ergo legálisan nem lakhatnak nagyobb városokban. A hukou határozza meg, hol élhet egy kínai, s amennyiben ennek hiányában van, sem az adott város szállásaira, sem az adott város oktatási intézményeire nincs hivatalos bejutási engedélye. Ebből következőleg, a patkányok klánja, tudvalevőleg, hogy vélhetőleg soha nem tudnak legálisan letelepedni Beijingben, a lehető legolcsóbb szálláshelyeket veszi igénybe. Havi 400 yuan környékén lehet meghúzni egy-egy laktérnek kialakított alagsori objektumban, 6-10 lakótárs társaságában. Ez számukra is megfizethető, s mivel az eredetileg bunkernak épített szállások többnyire a város közepében vannak, így az itt élőknek nem kell túl messzire ingázniuk munkahelyükre. Ímhol egy megindító videó egy fiatal hohhot-i bevándorlóról.
shǔzú (鼠族): a patkányok klánja, fiatal bevándorlók Beijingben, számuk közel egymillióra tehető. A lehető legmocskosabb, legrosszabb és ebből következőleg legolcsóbb földalatti 'szálláshelyeknek' csúfolt alagsorokat (地下室), illetve a hideg háború során Maó ukázára Beijingben csinált ezernyi bombaóvóhelyet a törvények szerint tilos lenne lakhatás céljára felhasználni, de - mint számos egyéb problémával - a kínai kormány nem nagyon tud mit kezdeni. E földalatti zegzugok kiadása ráadásul óriási biznisz, hiszen a 'föld feletti' ergo normális lakások bérleti díjának feléért se lehet a föld alatt megszállni. A patkányok klánjának többsége fiatal, a kínai fővárosban szerencsét próbálóak vegyes összetételű elegye (北漂族-ként is ismertek) utcaseprőktől a fodrászokig. Az általuk gyakorta szállásként használt eredetileg bombaóvóhelyeknek készült objektumokat Deng Xiaoping színre lépését követően már más színben látta a kínai kormány, és kitalálták hogy a bunkerokból is pénzt kell csinálni. Az 1980-as évekre már közel 800 földalatti hostel létezett ezeken a helyeken, továbbá közérteket és piacokat is telepítettek a nagy kiterjedésű földalatti óvóhelyekre. 1996-ban a kínai kormány törvénybe is foglalta ezen létesítmények gazdasági felhasználására szolgáló jogosultságát, ami csak egy lökést adott a földalatti szálláshelyek elszaporodásának. Az, hogy Beijing lett a központja e földalatti szálláshelyeknek, két további okkal is magyarázzák: egyrészről a város földrajzi helyzetével, a nyári hónapoktól eltekintve igen száraz, mivel az északi sivatagok közelségében helyeződik el, mi több a város környéki hegyvidékes vidékek egyik hagyományos lakásformáját képezték a barlangvájatok a történelem során; szóval nem teljesen idegen lakhatási forma. Nyáron hűvösebb, télen melegebb, mint a felszín - számos kínai számára elég ennyi. Másrészről, Beijing lakossága 1995-ben 9 millió volt, 2013-ra ez a szám 21 millióra duzzadt, amiből becslések szerint mintegy 8 millió bevándorló volt - ez nagymértékben megnövelte az igényt az olcsó szálláshelyekre. Kivált, hogy e vidéki vendégmunkásoknak nincs városi hukou-ja (户口), ergo legálisan nem lakhatnak nagyobb városokban. A hukou határozza meg, hol élhet egy kínai, s amennyiben ennek hiányában van, sem az adott város szállásaira, sem az adott város oktatási intézményeire nincs hivatalos bejutási engedélye. Ebből következőleg, a patkányok klánja, tudvalevőleg, hogy vélhetőleg soha nem tudnak legálisan letelepedni Beijingben, a lehető legolcsóbb szálláshelyeket veszi igénybe. Havi 400 yuan környékén lehet meghúzni egy-egy laktérnek kialakított alagsori objektumban, 6-10 lakótárs társaságában. Ez számukra is megfizethető, s mivel az eredetileg bunkernak épített szállások többnyire a város közepében vannak, így az itt élőknek nem kell túl messzire ingázniuk munkahelyükre. Ímhol egy megindító videó egy fiatal hohhot-i bevándorlóról.
* a régi Kínában büntetésnem is lehetett, mint a teljes nemzetség kiirtása
* ami lehet a hitelkártyát használóktól - shuākǎzú 刷卡族 a bēibāozú (背包族) - backpackers, hátizsákos utazókig bármi lehet, amiben kettőnél több ember tevékenyen részt vesz
Kapcsolódó bejegyzések:
Mi alapján találják ki ezeket az elnevezéseket?
VálaszTörlésA 棒棒族, 啃老族 stb világos, de én a 蚁族bólvagy a 月光族ból nem asszociálnék a "fizetésükből hónapról-holnapra élők"-re vagy a lakótársi viszonyt folytatókra.
Az 蚁族 a hangyák természetére való utalás: rengetegen vannak, egy közösségben élnek, egyenként kicsik és gyengék, de egy hangyaközösség komoly pusztítást tud végezni. Ezek a fiatalok szintén sokan laknak együtt, alacsony fizetésük miatt nagyon gyenge vásárlóerővel rendelkeznek; és mindez nagy számuk miatt komoly, megoldandó társadalmi problémát jelent. Másrészről pozitívumként beleérthető a hangyák szívóssága, hogy bármely körülményt képesek átvészelni, és szorgalma is.
VálaszTörlésA 月光族 esetében, a guāng (光) 'fény, sugár' jelentése mellett (eredmény-kiegészítő szerűségként) vonatkozhat valamilyen készlet üres voltára, ill. teljes felhasználásra, pl.: yòngguāng (用光) - teljesen kimeríteni a készleteket, huāguāng(花光) - az összes pénzt elkölteni, chīguāng (吃光) - mindent megenni, etc. Tehát a 月光 itt alapvetően arra utalhat, hogy egy hónap alatt totálisan felélik magukat, a 'holdsugár' jelentés pedig csak véletlen egyezés, vagy tudatos szójáték eredménye lehetett.
Köszönöm, így már világos!
VálaszTörlésJapánba is elterjedt a 族-val jelölni bizonyos embercsoportokat? Most botlottam bele a 窓際族-ba.
VálaszTörlésIgen, van ilyesmi, én konkrétan a 暴走族-ra vagyok kiakadva :)
VálaszTörlés危ないね！Apropó, valami mangában láttam a 快速族-t is (vagy 高速族?)
VálaszTörlésHm, én még nem hallottam ezt a két szót, de attól még létezhet :)
VálaszTörlésVan olyan is, hogy 甘党（あまとう）, 辛党 (からとう）、コーヒー党 stb :)
Hmm, akkor lehet valami kínai szöveg volt, és nem manga :)
VálaszTörlésJó ez 甘党/辛党 is! Most csak 五毛党 ugrik be kínai kapcsán, a fizetett kormánypárti kommentelők.
Hasznos ez a 五毛党 szó is :)
VálaszTörlés