Okuizome お食い初め

Az okuizome (お食い初め) egy japán hagyomány az újszülöttek számára, a kifejezés jelentése az "első étkezés", mely során a baba először kóstol szilárd táplálékot. A ceremóniára a születést követő 100 nap után kerül sor, és kifejezetten erre az alkalomra készített hagyományos menüsor várja a kisdedet, akinek persze nem kell a teljes ételsort végigkóstolni fogak hiányában, nyilvánvalóan egy szimbolikus jelentőségű szokásról van szó, egy pálcikahegynyi rizst, vagy szintén hasonló mennyiségű ünnepi halat, mégpedig tait kap a kölök.
Már jó előre lefoglaltuk a tait a helyi halhentesnél, és meg is grilleztettük vele faszenen, ahogy kell - a tait faszenes grill nélkül nehéz ilyen tökéletesre sütni, meg amúgy is mit bajlódjunk vele!

Úgy tartják az okuziome már egészen a Heian-éra óta (i.sz. 794-1185) bevett szokás, nyilván az akkori korszakra jellemző higiéniai viszonyok, alultápláltság miatt a csecsemőhalálozás magasabb mértékű volt, ezáltal a gyermek első három hónapjának megélése fontos mérföldkőnek számított a korabeli családok életében.
Hamaguri kagyló, brutális dashi lesz belőle!

A száz nap megélése a baba egészségének való örvendés, és az első étkezés rituáléja azt a fohászt hordozza magában, hogy a gyermeknek soha ne kelljen nélkülöznie az ételt élete során.

A sör szintén ünnepi ital, már a Tokugawa-korszak óta (vicc desu)

Manapság családonként eltérő elemekkel ünneplik, van aki ilyenkor ünnepi baba kimonóban fotózkodik, van aki étterembe megy, de olyan is van aki szimplán otthon csap nagy bulit a családdal, hogy tettük azt mi is. Persze vannak állandó elemek is, ez pedig az okuizome ételsora, még pedig az ichijū sansai (一汁三菜) "egy leves három fogás" ami olyan ételeket foglal magában, amik a gyermek egészégés fejlődéséhez szükségesek. Ezek pedig a következők:

1. Tai (鯛), tengeri durbincs, de legalább egész hal (尾頭付き) grillezve. A tai ünnepi, ceremoniális alkalmakkor előszeretettel fogyasztott halfajta egy szójátékból adódóan: az omedetai (めで鯛) kiejtése azonos az omedetai (お目出度) szerencsés, örvendetes dologgal, és nem mellesleg finom hal 

2. Sekihan (赤飯), ünnepi ragacsos rizs adzuki babbal*. Már régtől fogja úgy tartják, hogy a vörös szín (ez esetben az adzuki bab inkább bíborvörös színe) távol tartja a gonoszt

3. Takimono (焚き物), lassú tűzön sütött / főzött ételek, ez utóbbi régiókként eltérő, egyébiránt főként zöldségeket kell alatta érteni, de mindegyikhez valamilyen szerencse keltő fogalmat társítanak, par example a renkon (蓮根), vagyis a lótuszgyökér a tisztaság jelképe mivel a hit szerint abban a tóban termett, aminek a közelében Buddha élt, s ezáltal a tiszta, előrelátható jövőt jelképezi.

4. Kōnomono (香の物), savanyúság, ami nem pusztán zöldség de akár polip is lehet, szintén egy szójátékból, hiszen a tako (蛸), azaz a polip úgy hangzik, mint a takō (多幸), ami alatt 'nagyszerű boldogságot' értünk.

5. Suimono (吸い物), azaz levesek, mégpedig hogy gyermek "szopó/szívó ereje" a szürcsölés útján megerősödjön, és nem is akármiből, hanem hamaguri (蛤) kagylóból, mégpedig azért, hogy gyermeknek is legyen párja a jövőben, éppúgy ahogy kagyló héja is párban van. (Amúgy meg brutálisan jó dashi készül a hamaguriból!)

A szimbolikus palettán szokott még lenni esetenként az ún. hagatame-ishi (歯固め石), a 'fogszilárdító kavics', ami hivatása pedig a gyermek fogainak erősítése, gyakorta umeboshival (梅干し), szárított majd pácolt szilvával egy tányéron kínálva.

A születést követő száz nappal való ünneplés (momoka iwai, 百日祝い) ceremóniája egyébként Kínában és Koreában is szintén régóta jelen lévő hagyomány, eltérő gyakorlattal és ételekkel, de alapvetően hasonló analógiára épülő jelentéstartalommal.

Kapcsolódó bejegyzések:

Omiyamairi - az újszülött első szentélylátogatása, az egyik első ünnep egy Japánban született baba életében 

Hinamatsuri - babaünnep, azaz játékbaba ünnep na 

Setsubun és ehoumaki

Japán újévi szokások - Oshōgatsu, vagy amit akartok

Shirasagi-no-mai - Heian-kori kócsag dance

Újévi mochi-burkolás

Doyou-no-ushi-no-hi - nyári unagi-burkolás

Uborka lovacska és padlizsán tehén

Shimokita Tengu-fesztivál - Jumbó Tengu-parádé

Hachioji matsuri - képekben gazdag bejegyzés a nagy nyári matsuriról

Fukagawa hachiman matsuri - szintén nyári vizes-pancsolós-felvonulós móka

Kanamara fallosz fesztivál - fertő Kawasakiban

Tōrō nagashi - lampionfolyam a Sumidán

Japán folkór sorozat - barangolás Japán igencsak gazdag hiedelemvilágában

*Még évekkel ezelőtt amikor be akartam vágódni anyóséknál, japán nagymama kérdezte ízlik-e fiacskám, mire én hevesen bólogattam és azóta vödörszámra kapjuk a "finom" sekihant, amit sokáig utáltam, de végső során megtanultam megszeretni...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek