サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 

ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm".  

~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 

mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 

楽しゅうございます → vidám
美しゅうございます → szép, gyönyörű
寂しゅうございます → magányos 
悲しゅうございます → szomorú 
嬉しゅうございます → boldog 
苦しゅうございます → fájdalmas, nehézkes, keserves 

おはようでござる → おはようございます → jó reggelt

ご機嫌いかがでござるか → こんにちは/こんばんは → üdvözlés, szó szerint 'megvan-e jókedve?' 

今宵 (こよい)  → こんばん → ma este régies formában 

達者でござるか → 元気ですか?→ hogy van? 

まんねん → 〜ます → ige tagadó alakja 

心配御無用?(しんぱいごむよう) → 大丈夫?→ minden rendben (?)

呆気 (うつけ) → 馬鹿 → hülye, idióta 

候(そうろう)→ ~であります → régies segédige 

お主 (おぬし) /其方 (そち) → あなた → egyes szám második személyű névmás, archaizáló 

妾 /私 (わらわ) / 某 (それがし) / 拙者 (せっしゃ) → わたし → én, archaizáló 

面目ない (めんぼくない) → 恥ずかしい → szégyenletes, zavarban van, feszélyezett 

大儀であった (たいぎであった) → ごくろうさま → rendkívül hálás vagyok, hogy.../értékelem erőfeszítéseit 

解せぬ → わからない → nem értem 

然れど (されど) → しかし → de, azonban, ugyanakkor 

ちょこざいな → 小生意気な → szemtelen, pimasz 

片腹痛い(かたはらいたい) → しょうしせんばん → röhejes, abszurd, nevetséges 

いとおかし → とてもおもしろい → nagyon érdekes 

左様 (さよう) → そのとおり、はい → olyasmi, ahhoz hasonló / igen, valóban 

何某 (なにがし) → 匿名、誰々さん → valaki

不届き者 → 道理や法に従わない者 → durva, nyers, értelem nélküli

殿 (どの) → a kastély urának megszólítása, ma tiszteleti megszólítás üzleti leveleknél

Megjegyzések

  1. Megmondom őszintén, nekem ez olyannak tűnik, mint a kosztümös Tv-sorozatok (時代劇) beszédmódja :)

    A しい⇒しゅう változás megtalálható a kanszai nyelvkönyvemben is:

    うれしい ⇒ うれしゅう(て)、 うれしい(て)
    おおきい ⇒ おおきゅう(て)、 おおきい(て)

    『聞いておぼえる関西(大阪)弁入門』アルク1998

    illetve a 100 évvel ezelőtti japán nyelvkönyvekben is:

    " Adjectives have a form in ô or û , which is used instead of the form in i when gozaĭmasŭ, the polite verb for "to be," is expressed. Thus: Yama ga takô gozaimasŭ "

    Chamberlain: A handbook of colloquial Japanese.1889. 117. oldal

    Egyébként az ありがとう ございます is a fenti módon van képezve.

    A 解(げ)せる, うつけ, おぬし、ちょこざい stb megtalálható Hepburn szótárának 1886-os kiadásában is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez csak egy innen-onnan összeválogatott lajstrom, ami jobban hangzik, ha szamuráj-nyelvnek hívják! 笑

      Köszönöm a kiegészítést! Ezek szerint az egyes nyelvjárások jobban megőrizték volna archaizáló jellegüket?

      Törlés
  2. "Ez csak egy innen-onnan összeválogatott lajstrom, ami jobban hangzik, ha szamuráj-nyelvnek hívják! "

    Nekem is ez volt az érzésem :))

    "Ezek szerint az egyes nyelvjárások jobban megőrizték volna archaizáló jellegüket?"
    Az túlzás, hogy nagyon jól ismerném a japán nyelvjárásokat, de az a benyomásom, hogy azért maradhattak fent archaikus elemek. Pl a szitakötő a régi japánban あきづ vagy あきつ, ami az egyes nyelvjárásokban あげちょ, あけえず, ああげっちぃ alakban maradt fent. A めぐし pedig メゴエ、 メンコイ、 メコ゜イ stb formában található meg a nyelvjárásokban. Vagy ott van az okinavai, ahol a は行 megőrizte a p/Φ hangot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Japánban volt valami "standard-japán", mint mondjuk a mandarin Kínában? Pl.: a fővárosoknak volt valami szerepe abban, hogy mi számított hivatalos köznyelvnek - kyotoi nyelvjárás, majd az edoi? Mondjuk nem volt akkora földrajzi távolság köztük, mint teszem azt Nanjing és Beijing között.

      Törlés
  3. A regényekben, mangákban, filmekben a szamurájok szájába adott kifejezések, beszédmód az ún. 役割語(やくわりご) - magyarul talán karakter-nyelvezet?- kategóriába tartozik, ami viszonylag új kutatási terület.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erről szól a tanulmányotok is, amit nemrégiben linkeltél, nemde? Na majd nekiveselkedek! :)

      Törlés
    2. Igen, bár mi magyar ill. japán-magyar viszonylatban vizsgáltuk meg a kérdést, de azért valószínűleg van mit kutatni.

      "Japánban volt valami "standard-japán", mint mondjuk a mandarin Kínában? Pl.: a fővárosoknak volt valami szerepe abban, hogy mi számított hivatalos köznyelvnek - kyotoi nyelvjárás, majd az edoi? "

      Igen, nagyon leegyszerűsítve a dolgot, kezdetben a kanszai nyelv számított standardnak- ugye a főváros majd' 1000 éven át Kiotó volt. Aztán ahogy Edo lesz a kultúra, politika központja, az edoi nyelv lett a központi nyelv.

      Törlés
  4. Itt angolul olvasható egy kis összefoglaló a japán köznyelvről (377. oldaltól):
    http://www.scribd.com/doc/78498871/Japan-nyelvtortenet-angolul#page=403

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek