Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Shimoda

寿司入門

A sushi 寿司/すし Japán egyik legismertebb étele, ismertebb típusai következnek, a teljesség igénye nélkül.

寿司飯 (すしめし) - a sushi jellegű ételek összefoglaló neve, mely főtt, ecetes, sós rizzsel  (néha cukorral és mirinnel  - 味醂/みりん, főzéshez használt édes sake) és halfélékkel, vagy másegyéb tengergyümölcsével tálalnak. A sushi nem összekeverendő a sashimivel - 刺身 /さしみ - mi utóbbi pusztán nyers hal, rizs nélkül. 

握り寿司/にぎりずし - nigiri-zushi, a nigiri a 握る - megmarkolni, ökölbe fogni igéből származik, a sushi kézzel való megformázására utal. 寿司を握る - sushit formázni。Ebben az összetételben sushiból zushi lett, amit a könnyebb kiejtéssel szoktak volt magyarázni. 

巻き寿司/まきずし - maki-zushi  elnevezés a 巻く - felgördíteni igéből származik (egyébiránt a szivar is 葉巻/はまき - "levél tekercs"). A maki-zushit a 海苔/のり a nori algalapokon elterített rizs "sushi gyékénnyel" - 巻き簾/まきす - vagyis egy bambuszráccsal való felgöngyölítésével készül el. 寿司を巻く - sushit göngyölíteni  Két legnépszerűbb fajtája a 鉄火巻きてっかまき - tekka-maki - tonhalas tekercs, valamint a 河童巻 /かっぱまき - kappa-maki/uborkatekercs. Kínai/koreai éttermekben csak maki-zushival találkoztam. 

手巻き寿司/てまきずし - temaki-zushi, kézzel feltekert sushi - 手で寿司を巻き - sushit tekerni kézzel.

散らし寿司/ちらしずし - chirasu-zushi, a  散らす - szétszórni, eloszlatni igéből, mely során egy sushi-rizzsel töltött tál számos egyéb hozzávalóval (hal, tojás, etc.) van művészien elvegyítve. Többek között lehet benne: 
鰞 / いか - tintahal

胡瓜 / きゅうり  - uborka 

椎茸 / しいたけ - shiitake gomba

玉子/卵/ たまご - tojás 

竹の子 / たけのこ - bambuszrügy 

蓮根 / れんこん - lótuszgyökér 

鮪 / まぐろ - tonhal (ízlés szerint egy szexuálisan inaktív nő is megteszi),  apropó halfajták!

五目寿司 / ごもくずし - gomoku-zushi, melynek kanjijaiból "öt szem" olvasható ki, a kínai konyhában egyébiránt különböző összevegyítéseket/kombinációkat értenek alatta, a hozzávalókat a rizzsel együtt keverik el (halat nem feltétlenül tartalmaz), 家庭料理 / かていりょうり - jobbára otthoni konyhakészítményként ismert. 

稲荷寿司 /いなりずし - inari-zushi, sült tofuba töltött (főképp csak) rizs. Nevét Inari Ōkami (稲荷大神) shintō istenség után kapta, ki utóbbi szabadalmának tulajdonítják többek között a sült tofut is. 

押し鮨 /おしずし - oshi-zushi "összenyomott/préselt sushi", vagy 箱寿司/はこずし hako-zushiként "dobozolt sushi" is ismert, főképp Kansai-régióban elterjedt sushi-fajta, Ōsaka egyik specialitása. Egy (általában) négyzetformájú formázóban - 押し寿司箱 /おしずしはこ - készítik el az oshi-falatkákat. 

暖簾/のれん - egy függönyszerűség, melyet a hagyományos japán éttermek/ sushi-bárok bejárata előtt lógnak, nyitvatartási időben, általában az étterem nevét ill. a felszolgálandó ételek fajtái szerepelnek rajta, de a hely hírnevére is utalhat, vagy jókívánságokkal is rendelkezhet.


寿司屋 - sushi-bár

回転寿司 / かいてんずし - kaiten-zushi (vagy くるくる寿司) alatt olyan sushi-bárokat értünk, mint a nánjīngi Sushi Express, ahol futószalagon érkezik a sushi-vonat, és kedvünkre bitorolhatjuk el a szimpatikusnak tűnő egyedeket. Koreában is igen népszerűek az efféle sushi-bárok (회전초밥).

A sushit egyébiránt gyakorta írják hiraganával - すし - pedig több kanji is létezik rá, de alapvetően  a 寿 / ことぶき valamint a 司 / つかさ írásjegyeiből való összetétellel írnak. A 寿 írásjegye alatt hosszú életet/gratulációt szoktak volt érteni, s az írott, mintsem beszélt nyelvben fordul elő. 長寿 / ちょうじゅ - hosszú élet. A "főnököt, hivatalnokot" jelent, úgymint 上司 / じょうし - felettes. Így 寿司  alatt a "jókívánság hivatali főnökét", vagy valami ilyesmit érthetnénk, ám itt is mint a 馬鹿 esetében ateji-ről van szó, amikor egy írásjegyet a kiejtése végett használnak, és nem jelentéstartalma miatt. A kifejezés az Edo-korból származhat (早寿司, 早ずし). Vannak azonban más írásjegyek, melyek alatt szintén sushit kell értenünk: 

鮨  魚 + 旨い - mely a hal (さかな)  + finom, ízletes (うまい) jelentésű írásjegyekből tevődik össze. Kínai leírások szerint, a sushi bár japán eredetű étek, a 鮨 írásjegye az első fennmaradt (i.e. 3.sz.-ra datált) kínai szótárban - Ěryǎ (尔雅) - is szerepelt, bár ott korántsem a mai sushi értendő alatta, hanem egy egészen máshogy elkészített étel - 肉謂之羹,魚謂之鮨 - a gēng (羹) - itt öntet húsfélékhez - amit halhússal kevertek össze, és ezt nevezték qí-nek (鮨). 

鮓  魚 + 酢  -  mely a hal (さかな) + ecet (す) írásjegyeinek kombinációjából születhetett, kevésbé gyakori. (A kínaiul zhǎ-nak ejtett írásjegy a Hàn kori, Liú Xī (刘熙) írta Shìmíng (释名) írásjegy-etimológiai szótárában szerepel, mely szerint a vagdalt halhúst sós rizsben való kovászolást követően megfőzték, majd azután fogyasztották (鮓滓也,以鹽米釀之加葅,熟而食之也). Az írásjegyek csak később kerültek Japánba, elvileg a Yōrōritsuryō (養老律令) i.sz. 718-as jogtárban bukkant fel először termény/állatadóként a lakosok beszolgáltatási kötelezettségei között (雑鮨五斗). 

Nyugaton az elsők művek között az 1893-as Japanese Interior című műben fordult elő a sushi,  noha már az 1867-es kiadású Hepburn féle japán-angol szótárban is szerepel. 


Kínaiul egyébiránt shòusī-nek (寿司) mondják. 

Megjegyzések

  1. A szusi a Hepburn szótár első kiadásában (1867)is megvan:

    Szshi, スシ , 鮓 n. A kind of food.

    A szusira van egy ilyen kokudzsi (国字) is : 魚+司
    (国字の字典)

    VálaszTörlés
  2. Az 1867-esben is? Akkor javítom is!

    Azt lehet tudni, hogy ez a kokuji kb. mikor jelent meg?

    VálaszTörlés
  3. Jó kérdés....A 国字の字典 a サカナの雑学-ra hivatkozik, ami viszont az 1980-as évek elején jelent meg...

    VálaszTörlés
  4. Ez azt jelentené, hogy még a közelmúltban is gyártottak kokuji-ket?

    VálaszTörlés
  5. Hm, jó kérdés.....ha alkottak is új írásjegyet, max csak egy szűk réteg használhatja...pl kifőzde vagy üzlet stb cégtáblája stb.
    lsd az utolsó előtti képet:
    http://fubito.blogspot.com/2011/12/cegtabla-2.html

    VálaszTörlés
  6. Erről jut eszembe, azt lehet tudni, hogy Kínában mikor alkották a periódusos rendszer elemeinek 漢字ját? (氧, 氯, 碘 stb)

    VálaszTörlés
  7. Egy fórumon azt találtam, hogy a Yángwù Yùndòng (洋务运动), az 1861-1894 közötti önerősítő jellegű westernizáció során egy bizonyos Fùlányǎ (傅籣雅/傅兰雅)- John Fryer nevű misszionáriushoz fűzhető a többek között a periódusos rendszer kínaira fordítása is.

    John Fryer
    http://www.bdcconline.net/en/stories/f/fryer-john.php

    Azt megelőzőleg nem túl sok elemet ismertek - 金、银、铜、铁、锡、铅、汞、碳(炭)、硫、磷(燐)、砷(砒)

    VálaszTörlés
  8. A Seiyu (西友) nevű abc hal-osztályán láttam a linken látható "kokudzsit": 魚+西+友

    http://pixiv.blogimg.jp/x582/imgs/0/2/02694522.jpg

    VálaszTörlés
  9. すてきな!A nyugati barát halacskája? 笑

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…