Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Túrák Tōkyō körül vol. 4 - 大山

A ló és a szarvas együtt = hülye?

Az egyik legkommerszebb japán nyelvű inzultálásról van szó, a 馬鹿 ('baka'), mely hülye, ostoba, idióta jelentéssel bír.

A baka leírására a ló (馬), valamint a szarvas (鹿) kanji-jait szokták használni. Ez egy példa az ateji-re (当て字, 宛字), amikor egy kanji-t pusztán fonetikusan használnak kiejtése/olvasata végett, sem mint jelentéstartalma miatt.




え一とね、この字は馬って読むの。こつちは鹿ね。

Uh, ezt a karaktert 'lónak' olvasd. Ezt 'szarvasnak'.

馬と鹿でバカって読むのよ!

A 'ló' és a 'szarvas' együtt baká-nak olvastatik.

De miért ezeket a kanji-kat használják a baka leírására?

Más kanji-kat is használtak a baka leírására, (lásd
bitxəšï releváns bejegyzésében), de többnyire a 馬鹿 számít standardnak. Katakanával - バカ - is gyakorta találkozhatunk, elsősorban mangákban, és ekkor erőteljesebb hangvétellel bír.

Lehetséges, hogy pusztán azért illetik a ló és szarvas kanji-jaival, mert egyik állat sem kivételesen intelligens...(?) (Például a
鳧 /かも, vagyis a kacsa alatt bénát, szerencsétlent is érthetnek, noha az azért egyértelműbb példa, gonduljunk a magyarban a balfácánra.) Bár ez önmagában elég gyenge érv.

A kifejezésre ebben a formában és jelentésben nem találtam arra vonatkozó adatokat, hogy kínaiban is használatos lenne. Van viszont egy chéng​yǔ, zhǐ​lù​wéi​mǎ (
指鹿为马), "szarvasnak látja a lovat" [literálisan a szarvasra mutat a ló helyett], ami alatt kardinális, avagy szarvashiba értendő (diān​dǎo​shì​fēi [颠倒是非], vagyis felcserélni a jót és rosszat). Egy ehhez kapcsolható további chéng​yǔ: mǎ​lù​yì​xíng (马鹿易形), pontosan ennek ellenkezőjét jelenti, vagyis hogy "könnyedén megkülönböztetni a lovat a szarvastól", ergo tudni a helyest, és helytelent, a morális értelemben vett jó és rossz közötti különbséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy párhuzamba állítható a japán 馬鹿-val, csak mint érdekesség. (Egyébként, ha már a kínainál tartunk, az ateji kapcsán egy általános kínai kifejezés: mǎmǎhūhū (马马虎虎), aminek írásjegyei: ló-ló, tigris-tigris, vagy csak simán mǎhū (马虎) figyelmetlent, gondtalant, slendriánt jelent/vagy pedig még elmegy, szó-szó, nem rossz értendő alatta.)

Példák a baka használatára (mangából kiragadott példák):

バカだ!- "Hülye!"

俺は大バカだよ!- "Hogy én milyen hülye vagyok!"

Itt saját magára értette a beszélő, de persze egyes szám második személyben is, mint "te hülye vagy" is használható:

聞いてんのか、このバカ? - "Hallasz engem, te barom?!"

Kombinációk:

a mono 者 - embert, személyt jelző - szuffixum (a kínaiban nominalizáló partikula) gyakorta kapcsolódik a baká-hoz:

馬鹿者!- "Idióta/barom!"

a mono mon-ra is lerövidíthető:

バカモン - barom, idióta

Baka+ yarō:

A yarō - fickó, hapsi - alapvetően férfira mutat. Inzultálásként is lehet használni, a hangnem erősségének függvényében, pl.: konoyarō-t (このやろ) lehet szelídebb és sértőbb hangnemben használni. Szintúgy a ばかやろ一(bakayarō)-t.

Baka + főnév:

このバカ猫が!- "Az a hülye macska!"A baka-neko-t is lehet konkrétan hülye/ostoba macskának fordítani, de a mondat kontextusában inkább csak szimpla szitkozódásként szerepel.

Baka+ melléknév:

そんな馬鹿なことはないだろう!- "Ez őrültség/hülyeség"[ez nem lehet igaz!]

そ、そんなバカな!- "Ez őrület" vagy "ez nem lehet igaz"

Kifejezések baká-ra:

バカ言つちやいかん! - "Ne beszélj hülyeségeket!"

バカにしてるんですか? - "Most hülyéskedsz velem?!"

ばかばかしい! - "Ez nevetséges/hallatlan!"

バカと煙は高い所が得意なのよ!- "A bolondok és a füst a magas helyekre specializálódtak", ami a バカと煙は高い所が好き - a "bolondok és a füst szeretik a magas helyeket" kifejezés szelídebb változata.

バカはけぜをひかん / 馬鹿は風邪を引かない - "A hülyék nem kapják el a megfázást", a hülyék nem fáznak meg.

馬鹿は死ななきゃ治らない - "Hülyékre csak a halál a gyógyír" - nem lehet mit kezdeni egy bolonddal. (Literálisan amíg a hülye meg nem hal, nem lesz gyógyulása.)

馬鹿も一芸 - "A bolond is ért valamihez". (Én speciel ezzel szoktam replikázni.)

Megjegyzések

  1. Látom, szorgalmasan tanulsz japánul :)
    Jó kérdés, hogy miért használják a 馬-t és a 鹿-t a バカ leírására...a muromacsi-korban még 馬嫁 -nek is írták.

    VálaszTörlés
  2. もちろん、日本語はとても面白いですよ!毎日日本語を勉強します!

    Valami homályos kínai történetet szerint volt egy hadvezér, aki egy lovat és egy szarvast hívott, hogy megbizonyosodjon róla, hűségesek-e alattvalói, és lehet, hogy a japánok is ismerték ezt a sztorit. Ám azt, hogy ez mily mód kapcsolódott volna a mai értelméhez, illetve használatához, nem volt semmi adat...

    VálaszTörlés
  3. Jot nevettem azon, hogy a 勉強 karakterenek ejtese kinaiul miǎn​qiǎng, ami kenyszeritett, eroltett, nehezsegekkel jaro dolgot jelent. Kerdeztem Yurit, es mondta, hat igen, a japanok szamara a tanulas egy eroltetett, kenyszeritett dolog :) Noha van nemi elteres az irasjegyek kozott:勉強~勉强

    VálaszTörlés
  4. Annyit megtudtam, hogy a 近世 korszaktól már szinte csak 馬鹿-nak írták. Az a szarvasos-lovas kínai sztori 17. századi japán könyvekben (斉東俗談, 諺草) is megtalálható, szóval elképzelhető, hogy annak a hatására kezdték így írni. 


    "勉強"

    Ez hasonló ahhoz, hogy a koreaiban a tanulásra a 工夫-t használják :)

    VálaszTörlés
  5. Ezek szerint csak van valami alapja annak a történetnek.

    A 工夫 se rossz! :)

    VálaszTörlés
  6. Megtaláltam a 斉東俗談-ban a kérdéses részt:
    http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/ho02/ho02_00216/ho02_00216_0001/ho02_00216_0001_p0011.jpg

    VálaszTörlés
  7. Köszi, hogy utánanéztél! Nem tudom miért, de mindig meglep, amikor katakanákat látok egy ilyen régi szövegben, holott tudom, hogy azt is elég régóta használják... De valahogy mindig valami újkori írásra asszociálok katakana kapcsán.

    VálaszTörlés
  8. Pedig a katakana a Heian-korszak elején alakult ki-sőt, a Nara-kori emlékek közt is találni a katakanához már igen közeli karaktereket.
    Ennek is van koreai párhuzama, a 吐.

    Pl
    katakana: タ [ta] ― 吐: タ [ta]
    katakana: ヤ [ja] ― 吐: ヤ [ja]
    katakana: カ [ka] ― 吐: カ [tǝ]
    katakana: ト [to] ― 吐: ト [wa]

    A カ a 加 kandzsi egyszerűsítése, a koreai [tǝ] olvasat a 加 kun (訓 http://fubito.blogspot.com/2009/06/kun-olvasat.html) tǝ'ɯ olvasatából jön.

    A ト a katakanában a 止 egyszerűsítése, míg a koreai ト a 臥 kandzsiból ered.

    Forrás: 『日本語の歴史 2. 文字とのめぐりあい』平凡社

    VálaszTörlés
  9. Wow, ez nagyon érdekesen hangzik, köszönöm! Egyébként ehhez kapcsolódóan lenne egy triviális és kissé láma kérdésem: ha ilyen korán alkalmazták már a katakanákat, (és a hiraganát is), akkor tulajdonképpen mi indokolta a kanji-k megtartását?

    VálaszTörlés
  10. Jó a kérdés! Utána fogok nézni. A katakana tkp a kínai nyelvű buddhista szövegek tanulmányozása során "született", a magyarázatokat, jegyzeteket, a kínai nyelvű szövegek 訓 olvasatához a ragokat stb ezzel írták. Mivel a manjógana, ami tkp szótagjelként használt kandzsi, több vonásból is állt és nehezen fért be a sorok közé, ezért elkezdték azt egyszerűsíteni. Ez lett a katakana, ami kezdetben nem volt egységes, egy szótagra több jelet is használtak. Ez tkp egy segédjel volt. A hiragana meg a kandzsik folyóírásából született. Kezdetben a sino-japán szavakat nem nagyon tudták kanával leírni, mert pl nem volt ン/ん. Ezeket még kanával írott szövegben is kandzsival írták.
    A kandzsit talán azért sem hagyták el, mert kínai szövegeket továbbra is olvastak/ írtak, "hivatalos" írásnak számított igen hosszú ideig. Koreában is ellenezték a hangult hasonló okokból :)

    VálaszTörlés
  11. ああ、なるほど! どもありがとう!Az utolsó mondat kapcsán valami hasonlót sejtettem én is...

    VálaszTörlés
  12. Igen, a 漢字・漢文  volt a "hivatalos" írás / írott nyelv, a hiraganával írott szövegnek megint más volt a használati köre/ státusza. Az ilyen szövegek általában privát jellegűek, versek, levelek, monogatarik, a szókincsben a japán szavak száma magas. Kandzsival csak a kínai eredetű szavakat vagy azokat a szavakat írták, amiknél megvolt a félreolvasás veszélye. Érdekes, hogy a hiragana-szövegek és a "kun" olvasatú kínai szövegek (漢文訓読) szókincse és nyelvtana eltérő- utóbbi aztán hatással volt a Kamakura-korban kialakuló vegyes kínai-japán írott stílusra (和漢混淆文). Találtam egy könyvet, ami a címe alapján ezt a témát tárgyalja, de csak hónap végén tudom kivenni a könyvtárból (仮名文の原理).

    Ja, a kandzsit 真字 -nak, "igazi írásnak" vagy "eredeti írásnak" is hívták.

    VálaszTörlés
  13. Hát ezt nem is tudtam! Egyébiránt imádom, hogy egy kanji-nak ezer olvasata van... És talán nem is véletlen a 和漢混淆文 meghatározás, hùn​xiáo (混淆) alatt inkább afféle zavaros összevegyítést kell érteni. :) Ezek szerint akkor meglehetősen sokáig mérvadó volt a kínai hatás.

    Tetszik ez a 真字!

    VálaszTörlés
  14. Ha sikerül kivenni és elolvasni a fent említett könyvet, lehet hogy hozzászólásban vagy blogbejegyzésben összefoglalom a lényeget.

    VálaszTörlés
  15. Ha már a kínainál tartunk, ezt a cikket ismered?
    http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_09_10.pdf

    VálaszTörlés
  16. Igen, szerintem érdemes lenne erről egy komplett bejegyzést írnod! Mi több, várom! :)

    Nem, nem ismertem a cikket, köszi szépen, neki is állok!

    VálaszTörlés
  17. Tegnap órán leírtam a 真字-t japántanárunknak, ki bár 日本人, mégsem hallott róla. 可笑しいでしょう! :)

    VálaszTörlés
  18. Hát a 罗兰大学-n. Annál messzebb nem nagyon járok :)

    VálaszTörlés
  19. A tanárod nem U. K. monogramú és leány? :)

    VálaszTörlés
  20. Nem, nem ő. Ono fedőnevű, és férfiú. Nem túl rég tévedt errefelé :)

    VálaszTörlés
  21. Ahaa! A nevét már hallottam, de a tanári képességeit nem ismerem :)

    VálaszTörlés
  22. Még én se nagyon, csak egy óránk volt idáig, de az inkább volt vicces, mint hasznos. :)

    VálaszTörlés
  23. Közben összehozott a sors az U.K. monogramú leánnyal is, korrektnek tűnik, az óra jó. De ezek az elsősök egy slendrián népség. :)

    VálaszTörlés
  24. Mesélj! :) U.K.-t üdvözlöm (Ancsan Japánból-érteni fogja )

    VálaszTörlés
  25. Bejárok az alapszakosok óráira, mert ami nekünk van az nagyon gyengusz. Üdvözleted átadtam, U.K. 先生は嬉しです!

    VálaszTörlés
  26. Ó, 私も嬉しいです (笑) .
    Egy héten hány órád van?

    VálaszTörlés
  27. Heti három. Viszonylag gyors tempóban haladnak, de a mai népségnek nem sok fogalma van a nyelvtanulásról. :)

    VálaszTörlés
  28. Heti három? Gondolom egy óra 90 perc. Egész jól hangzik! Hát igen, a mai fiatalság.....mindig csak az anime meg a manga :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…