Doufukuai

Kyōto -ból startolva indultunk útnak az alig egy órányira lévő Nara (奈良) városába, mely ugyancsak Japán közkedvelt turistacélpontjaihoz tartozik. Nará-t Kyōto mellett a japán kultúra bölcsőjének szokták tekinteni, a japán civilizáció is a Nara-medencében jelent meg, a Kofun-k or ( 古墳時代) ősi sírhalmai a város határán belül lokalizálódnak. Emellett Nará-ban alakult meg Japán első állandó fővárosa (i.u. 710-784, Nara-korszak ,de erről majd később bővebben). Gemmei-császárnő (元明天皇 ) 710-ben tette át rezidenciáját Heijō-kyō-ba ( 平城京 ), a mai Nará-tól mintegy két kilométerre, mintául a kínai Táng-dinasztia fővárosa, az ókor egyik legkifinomultabb metropolis a, Cháng'ān, vagyis a mai Xi'an szolgált. Noha Nara neve a japán történelemben a haladás korszakával függ össze, nem szerezhette meg a végleges főváros rangját, miként 794-ben Kammu-császár ( 桓武天皇) megépítette Heian-kyō-t, vagyis a mai Kyōto-t, ezzel Nara elvesztette jelentőségét, s mondhatni álomb a merült, bár továbbr...

Az egyik legkommerszebb japán nyelvű inzultálásról van szó, a 馬鹿 ('baka'), mely hülye , ostoba, idióta jelentéssel bír. A baka leírására a ló (馬), valamint a szarvas (鹿) kanji-jait szokták használni. Ez egy példa az ateji -re ( 当て字, 宛字), amikor egy kanji-t pusztán fonetikusan használnak kiejtése/olvasata végett, sem mint jelentéstartalma miatt. え一とね、この字は馬って読むの。こつちは鹿ね。 Uh, ezt a karaktert 'lónak' olvasd. Ezt 'szarvasnak'. 馬と鹿でバカって読むのよ！ A 'ló' és a 'szarvas' együtt baká -nak olvastatik. De miért ezeket a kanji-kat használják a baka leírására? Más kanji-kat is használtak a baka leírására, (lásd bitxəšï releváns bejegyzésében ), de többnyire a 馬鹿 számít standardnak. Katakanával - バカ - is gyakorta találkozhatunk, elsősorban mangákban, és ekkor erőteljesebb hangvétellel bír. Lehetséges, hogy pusztán azért illetik a ló és szarvas kanji-jaival, mert egyik állat sem kivételesen intelligens...(?) (Például a 鳧 / かも, vagyis a kacsa alatt bénát, sz...