Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

A kínai nyelvjárások - 中国方言

A kínai nyelv mintegy 1.3 milliárd ember anyanyelve, a kínai Népköztársaság, a Kínai Köztársaság (Taiwan), Szingapúr hivatalos nyelve, mi több az ENSZ hivatalos nyelveinek egyike is egyúttal. Standard változata - pǔtōnghuà (普通话) - az egykori hivatalnoknyelv mintájára kialakított, javarészt az északi nyelvjárásokon alapuló nemzeti nyelv. Kína nyelvi egységének nagy kérdése, hogy regionális változatait pusztán nyelvjárásként, vagy önálló nyelvként kell-e tekinteni: számos kutató önálló nyelvként kezeli Kína nyelveit, melyeket összefoglalóan sinitikus nyelveknek nevezünk. 

A kínai nyelvet története során elsősorban a Kína területén élő han népesség használta, mivel azonban a kínai kultúra igen nagy hatást fejtett ki mind a kelet-ázsiai, mind a délkelet-ázsiai régióra, ezért a Kína területén élő egyéb népek (köztük a mai nemzetiségek is) gyakorta második, vagy akár első nyelvként beszélték. Ezen túlmenően számos környező nép (japán, koreai, vietnami) írástudó elitje számára évszázadokon keresztül elengedhetetlen volt a (klasszikus) kínai nyelv ismerete. A XIX. századtól kezdődő kínai diaszpóra miatt ma már Kínán kívül is jelentős kínai nyelvű közösségeket találhatunk.  

A kínai írásbeliség három évezredes folytonosságának ellenére a sinitikus nyelvek beszélt formái egymással nem (minden esetben) kölcsönösen érthetőek: egy fúzhōui - ki a déli mǐn nyelvjárás beszélője - aligha fog szót érteni a Jiāngsū tartománybeli Tài-tó környékéről származó honfitársával, ki utóbbi a wú egyik nyelvjárásának beszélőjét reprezentálja. Még egyes nagy nyelvjárásokon belül is - mǐn, yuè - igen nagy különbségek fedezhetők fel, úgymint a taiwani és a szárazföldi mǐn, vagy éppen a Guǎngxī/nyugati yuè és a Hong Kongban beszélt kantoni nyelvjárások között. Az egységes írás használata a hivatali életben, s az oktatásban az egység megőrzését volt hivatott elérni az évszázadok folyamán. Annak ellenére, hogy az írott, klasszikus nyelv  - wényán (文言) - meglehetősen eltért a beszéd nyelvtől, és jobbára csak az aktuális társadalmi elit által volt használt, kohéziós ereje - mint írott médium - ad táptalajt azoknak a nézeteknek, miszerint a kínai nyelvjárások egy nyelv változatai, mintsem önálló nyelvek.  

Közös tipológiai tulajdonságaikhoz tartozik a monoszillabikusság, az erősen izoláló jelleg (noha az archaikus kínai nyelv inflexiós morfológiával rendelkezhetett), nagyon kötött szótagszerkezet, a mondatösszetevők sorrendjének kötöttsége, valamint a tonalitás.  

A kínai nyelvjárások fejlődését alapvetően határozták meg az északról délre történő migrációk, valamint az újonnan betelepített területeken a különböző népcsoportokkal való nyelvszomszédságba kerülés. Az évszázadokon keresztül, északról érkező népvándorlás során északi nyelvjárások kerültek a fejlődő déliek közé, így a sinitikus nyelvek/kínai nyelvjárások eredeti örökségükön túl sajátos nyelvi konvergencia, illetve areális kölcsönhatások eredménye. 

Az első fennmaradt forrás, mely említést tesz a különböző nyelvjárásokról,  Hàn-dinasztia idejében szerkesztett Lǐjì (禮記) - Szertartások feljegyzései című kompiláció, benne a Zhōu-dinasztia különböző társadalmi és vallási szertartásainak, valamint etikettjének leírásával: 五方之民,言語不通,嗜欲不同 - "az öt irány [észak, kelet, dél, nyugat, + a kínai sajátosság: közép] népeinek nyelve nem kölcsönösen érthető, vágyaik nem egyformák". A Szertartások feljegyzései a barbárok nyelvei közül megemlíti a jī-t (奇) keleten, a xiàng-ot (象) délen, a dídī-t (狄鞮) nyugaton, valamint a yì-t (譯) északon. Mindazonáltal, az nem derül ki a műből, hogy ezek a nevek a xià (夏) nyelv, ergo a Nyugati Zhōu-dinasztia nyelvének dialektusai voltak-e, vagy teljesen különálló nyelvek.  

Legalább négy nagy migráció zajlott le Kínán belül, melyek egy 1500 éves intervallumot ölelnek át. Az elsőre Kína Qín Shǐhuáng (秦始皇) általi egyesítésekor, i.e. 221-ben került sor, mikor is az Első Császár mintegy fél millió katonát vezényelt Dél-Kína meghódítására, kik helyőrségeket hoztak ott létre. A betelepülés folytatódott ezeken a területeken, kivált a Keleti  Hàn-korban (i.sz. 25-220). Ezek a népmozgások alapozták meg a hat legkorábbi nyelvjáráscsoportot: mǐn (闽), wú (吴), yuè (粤), gàn (赣), hakka/kèjiā (客家), xiāng (湘). Egyes nézetek szerint az ezeken a területeken élő ausztro-ázsiai nyelveket beszélő nyelvszomszédok erőteljes hatást fejlettek ki a dél-kínai nyelvjárások fejlődésére.  

További fontos népmozgásokra került sor az elkövetkező századokban. Ilyennek tekinthetőek a Keleti Han-kor vége, illetve a Suí-dinasztia (i.sz. 581-618) közötti periódusban zajlott migráció, ezen belül is meghatározónak bizonyult a Jìn-dinasztia (晋) fővárosának, Luòyángnak (洛阳) a xiōngnúk nyomására Jīnlíngbe (金陵), azaz a mai Nánjīngba (南京) való költözése 311-ben. 

A harmadik nagy népmozgásra a Táng-dinasztia (618-907) alatt került sor, mind betelepítési szándék, mind hadműveletek által vezérelve, míg a negyedik jelentős migráció az Északi Sòng-dinasztia korában (960-1127) zajlott, mikor az uralkodó osztály ismét délre költözött, és alapította meg új fővárosát Hángzhōuban (杭州). A népmozgások főbb tengelyeinek a Húnán tartománybéli Xiāng-folyó mente, a Jiāngxī tartomány Gàn-folyójának mente, valamint a Jangce alsó folyásának mente számított. 

Az északi nyelvjárások - mandarin (北方话)

A legnagyobb beszélőközönséggel rendelkező dialektus, Kína lakosságának 70%-a által beszélt nyelv. Öt főbb csoportosítása: 

északi (北): Héběi, Běijīng, Shāndōng északi része, Mandzsúria, illetve az ujgur autonóm régió egyes területei.

a Sárga-folyó középső és alsóbb folyásának területei (中原): Shāndōng déli része, Hénán, Ānhuī északi része, Shānxī egyes részei, Gānsù, Qīnghǎi, Níngxià, valamint az ujgur Xīnjiāng tartományokban.

északnyugati (西北): Gānsù, Níngxià, Xīnjiāng részein.

a Jangce alsóbb folyása (下江): Jiāngsū tartomány északi része és NánjīngĀnhuī középső területei, továbbá Húběi tartomány részein 

délnyugati (西南): Húběi, Húnán délkeleti területei, SìchuānYúnnán, Guìzhōu, Guǎngxī északnyugati részei. 

Az északi nyelvjárások közös jellemzői: nincs zöngés obstuens, palatális szótagkezdők, kevés tónus, csak nazális szótagzárlat. 

A běifānghuà elgondolását először Guō Pú vetette fel (郭璞) Fāngyán zhù (方言注) - a  Fāngyán kommentárja című művében. Bizonyos nyelvjárási szavakat, melyek a Yáng Xióng (扬雄) által szerkesztett Fāngyánban találhatóak Guō Pú běifānghuà terminussal illetett. Ezen titulus már feltételezi az északi nyelvjárások viszonylagos egységességét, melyre a IV.-V. században kerülhetett sor. Azokban a tartományokban, hol a han kínaiak települései egységes tömegeket képeztek, a Sòng-dinasztiától kezdődően a kínai nyelv régebbi változatait, valamint a nem-sinitikus nyelveket fokozatosan kiszorította a mandarin a Yuán-, és Míng-, és Qīng-dinasztiák alatt. Sokszor olyan tartományokban is, melyekben a han kínaiak előbb megjelentek, mint más nemzetiségek, par exemple Qīnghǎi nyugati részein, nem alkottak többséget egészen a Míng-korig (1368-1644). 

Átmeneti nyelvjárások:

A Jangcétől délre eső tartományok nyelvjárásai értendőek alatta, úgymint:

: Jiāngsū tartomány nagy része, Zhèjiāng északi része, Shànghǎi. Az egyik legősibb nyelvjáráscsoport, az archaikusabb változatait Zhèjiāng tartományában találhatjuk, egyes feltételezések szerint a déli mǐn is a wú dialektusokon alapulhatott, amit lexikális és fonológiai összefüggések példáival támasztanak alá. 

gàn:  Jiāngxī, Húběi kisebb, Húnán nagyobb része. Megkülönböztetünk északi és déli variánsait, az északi valószínűleg a Keleti Han-kor, valamint a Táng-dinasztia közötti időszakban fejlődhetett ki, mikor a különböző északi nyelvjárásokat beszélő embercsoportok áramoltak  Jiāngxī tartományba a Gàn-folyó völgyén keresztül. Az északi gàn elkerülte a Táng főváros, Cháng'ān hatásait, míg a déli gàn jobbára Cháng'ān hatása alatt fejlődött, mikor egy migrációs hullám eredményeként az uralkodóosztály nyelve az egyes déli területeken is elterjedt. 

xiāng: Húnán tartomány nagy része, illetve Húběi. Az egykori Chǔ királyság nyelve volt - legalábbis azt tekintik a régi-xiāng alapjának, elnevezését a régió Xiāng-folyójáról kapta. Szókészletét erős északi hatások érték.

Az átmeneti nyelvjárások eredetileg délinek tekinthetőek, ám domináns tendencia az "északiasodás", a tónusok száma az északiakhoz képest több, 5 és 8 között változhat. Az északi nyelvjárásokat beszélők száma hozzávetőlegesen a lakosság 15%-át teszi ki. 

Déli nyelvjárások: 

Három nagy nyelvjáráscsoport tartozik ide: 

mǐn: Fújiàn tartomány, illetve Taiwan helyi változatai, valamint Guǎngdōng (kanton) egyes területei. Fújiàn tartomány igen későn sinizálódott, elsősorban nehezen megközelíthető földrajzi adottságaiból adódóan (a földrajzi adottságok is magyarázatai a nyelvcsoporton belüli változatosságnak). A legnagyobb ide érkező népmozgások a VII. században zajlottak le, többségében földműves népesség, mintsem katonák alkotta a migrációs hullámot, így Fújiàn "elkínaisodása" békésen ment végbe. Az elképzelés alapját, hogy a mǐn a wú nyelveken alapulhatott, a Han-korban lezajló betelepüléssel magyarázzák, melynek során wú nyelvterületekről vándoroltak lakosok Fújiànbe a Három-királyság korában. A déli mǐn nyelvekben jelentős különbség adódik az irodalmi, és a beszélt nyelv között - wénbáiyìdú (文白異讀). Erősen izolálódott, nem követte a standard fejlődést. 

kèjiā/hakka: a mǐn és gàn nyelvjáráscsoportjaival egyaránt rokonítják, két ellentétes nézet áll szemben formálódására vonatkozólag: egyesek szerint a mai Hénán tartományban alakult ki, még a Nyugati Jìn-dinasztia elestét megelőző népmozgások előtt a IV. században, ami feltételezi, hogy külön hakka migráció is zajlott a han kínaiaké mellett. A hakka folklór is támogatja ezt az elképzelést. A második, talán meggyőzőbb magyarázat szerint a hakkák a Déli Sòng-dinasztia idején jelentek meg délen, Jiāngxī délkeleti, valamint Fújiàn nyugati területein, északkelet-Guǎngdōngból vándorolhattak szét. Ma sporadikusan egész Dél-Kínában megtalálhatóak. 6-7 tónussal rendelkezik, a szótagzárlatot illetően általában megtalálható a 6 ókínai mássalhangzó.

yuè: Guǎngdōng, Guǎngxī tartományokban - melyekre együttesen Lǐngnán-ként (岭南) is szoktak referálni, Guǎngzhōu/Kanton városában, Hong Kongban. A Han-kori feljegyzései szerint e területek eredetileg számos barbár törzs - Bǎi Yuè (百越) - által lakott terület volt, a yuè nyelvet is igen erős hatások érték a határterületeken élő különböző népcsoportokkal való érintkezésből, miután Qín Első Császára meghódította a déli területeket. A Kantonban és Hong Kongban beszélt yuè hangrendszere meglepő hasonlóságokat mutat a Táng-kori közép-kínaival (a beszélők magukat gyakran, mint tángrén-ként (唐人) illetik). Utolsó formálódása a Sòng-dinasztia korszakában mehetett végbe, mikor Észak-Kínából menekültek özönlöttek a belső-ázsiai hódítók - a kitaj Liáo, valamint a dzsürcsi Jīn - elől ezekre a területekre, mely e tartományok populációjában is jelentős emelkedést eredményezett. A Hong Kongban beszélt yuè ma egyike azon kevés dialektusnak, melynek önálló és virágzó irodalma van. Saját, speciális karakterekkel rendelkezik (沒有→ 冇; 不→ 唔, etc.), illetve olyan morfémákkal, amik a mandarinban nem léteznek. 8-9 tónussal is rendelkezhet akár, van rövid kontraszt a magánhangzók között, az összetételekre gyakran a jelzett szó-jelző sorrend érvényes (客人→人客), a magában álló osztályozószó a határozott névelő szerepét tölti be (本书- a könyv), egyes határozószók az ige után állnak (我去街卖货). A kantonit tekintik a legrégebbi önálló nyelvnek. 

A déli nyelvjárások őrizték meg leginkább a közép-kínai hangrendszerét, emellett bizonyíthatóan közös gyökérrel rendelkeznek ("ó-dél-kínai"), és szintén a déli nyelvjárások rendelkeznek a legbonyolultabb tónusrendszerekkel. A déli területek földrajzi adottságai miatt nemigen érték e nyelveket északi hatások.  Ugyancsak a földrajzi körülmények miatt erőteljesen fragmentáltak, egymással nem kölcsönösen érthető nyelvekről van szó.

Bartos Huba jegyzetei 
Chappell, H. (2001): Synchrony and diachrony of Sinitic languages: A brief history of Chinese dialects. In: Chappell, H. (szerk.), Chinese Grammar -- Synchronic and diachronic perspectives. (Oxford U.P., Oxford, U.K.) 3-28.
李如龙(2001): 汉语方言学:汉语方言的形成和发展 

Megjegyzések

  1. 王 a bejegyzés! :)
    Végül is a kandzsik Japánba átkerült kínai olvasata is egy - egy régi nyelvjáráson alapul.
    Pl a 呉(ご) olvasat a 江南 -i nyelven alapul, de több hullámban került át Japánba, és esetleg koreai közvetítéssel.
    A 漢 (かん)olvasat a 唐 kori 長安- i kiejtésre megy vissza, a 唐(とう) pedig valószínűleg 杭州-i eredetű.

    Persze ezek előbb-utóbb eljapánosodtak, pl
    江 kang = kaũ → kau → kō

    Vagy a -p/-t/-k végződésból フ→ウ/チ・ツ/キ・ク lett. (a -t a sino-koreaiban -l ㄹ lett.)


    (forrás: 言語学大辞典第六巻)

    VálaszTörlés
  2. Igen, ez nagyon érdekes, másrészről meg csodálatos, pont ebből adódóan egy kanjinak 1000 olvasata lehet! 笑

    VálaszTörlés


  3. A『世界の文字の図典』c. könyvben van egy remek táblázat, amiben kb 3000 漢字-t sorolnak fel különböző írástípussal (篆書、草書、簡体字 stb) és olvasattal: rekonstruált tang-kori (中古音), putonghua, kantoni,sino-vietnámi, sino-koreai, sino-japán kiejtéssel.
    Nagyon érdekes látni a tang-kori kiejtés változását:)

    pl:

    蝶 
    中古音:d'iep
    普通話:dié
    粤音: dip9
    越南音:điệp
    朝鮮音:jeob
    日本音:tefu (mai olvasat:チョウ)

    VálaszTörlés
  4. 本当に面白いですね。Ezek a könyvek amúgy saját könyvtáradat gazdagítják? :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…