Doufukuai

A japán kocsmológia következő, nyelvészeti különkiadásában a házi sörfőzés terminológiájával ismerkedhetünk meg japánul. Vágjunk is bele! アロマ: aroma 果実臭(フルーテイ): gyümölcsös  花のような香り(フローラル):virágos 草のような香り(グラッシイ): füves 酸化臭(オキシダイズド): oxidálódott スカンク臭(スカンキイ): büdös, megromlott (skunky tükörfordítása) ダイアセチル臭(ダイアセチル): diacetil szag, kellemetlen mellékíz.A diacetil az egyik fő ízrontó vegyület a vicinális diketonok (VDK) csoportjából, mely ízhibát okoz フェーノール臭(フェノーリック): fenolos szag アルファ酸:alfa-savak, a sörfőzésben a három legfontosabb alfasav típus a humulone (フムロン), a cohumulone (コフムロン) és az adhumulone (アドフムロン). Ezek a vegyületek határozzák meg, a forralás hatására, a kész sör keserűségét (苦味成分) アミノ酸: amino-savak アミラーゼ: amiláz, keményítőbontó enzim (béta és alfa amiláz) 嫌気性: oxigénmentes (anaerobikus) erjesztés, lebontás  凝結 (フロキュレーション): flokkuláció, csomósodás, már ami a sörélesztő törzsek genetikai összekapcsolódási képességeit illeti ホットブレイク / コールド

tegnapi 4-es szintű készültség  A tegnapi 19-es számú tájfun kapcsán következzék alább pár releváns kifejezés, ami hasonló szituációk kapcsán használhatunk: 大型台風 - nagy kiterjedésű tájfun  接近中 - közeledik sárban úsznak a környező utcák a tegnapi tájfun és áradás után 氾濫 - kiárad (folyó) itt volt a tüzijáték a múlt héten ... 洪水 - nagy mennyiségű csapdékozást (eső, hó) követő, nagy kiterjedésű árvíz átfogó elnevezése 浸水 - lakossági területek elöntő árvíz  冠水 - lakott területen kivüli övezeteket - autopálya, termőföldek - elöntő árvíz  堤防 - töltés, védőgát  itt a park, ahol piknikezni szoktunk - teljesen árvíz alatt 決壊 - gátszakadás 暴風 - szélvihar  a Tama-folyó a tájfun után 高波 - magas hullámok  高潮 - viharhullám (ami apropó kínaiul orgazmust is jelent) 土砂崩れ - földcsuszamlás  避難勧告 - evakuálásra vonatkozó felhivás  警戒レベル - hatósági felhívás szintjei : 1-5-ig terjedő skála, 4 esetében szirénázik a telefon, menedékre

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása " körbefonó ifjú hitves " - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛 , azaz ribancpók  értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait  értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban lét

麦芽（ばくが) : maláta 製麦(せいばく) vagy モルティング : malátázás 浸麦 (ひたむぎ) : (elő)áztatás 発芽 (はつが) vagy スプラウト : csirázatás 乾燥 (かんそう) : száritani 泥炭（でいたん) vagy ピート : tőzeg 燻煙 (くんえん) : füstölni 発酵 (はっこう) : cefrézés, erjesztés 醸造 (じょうぞう) : lepárlás 醸造所 (じょうぞうじょ) : lepárló 芳醇 (ほうじゅん) : érlel, megérlel 樽熟成 (たるじゅくせい) : hordós érlelés 樫樽 (かしたる) vagy オーク樽 : tölgyfahordó バーボンウイスキーの樽 : bourbon whiskey hordó シェリー樽 : sherry hordó モルトウイスキー : maláta whisky ブレンドスコッチウィスキー : kevert whisky Kapcsolódó bejegyzések: Japán kocsmológia vol. 1 - Omoide Yokochō, Shinjuku izakaya-labirintusa Japán kocsmológia vol. ２ - Nonbei Yokochō, a pityókások sikátora Japán kocsmológia vol. 3  - Sültcsirke apoteózis atsukanon suhanva Kinai szesz-szódet  - borfajták kinaiul, etc. Mivanmivanmivan – milyen beszólások előznek meg egy verekedést Kínában? Verbális védekezési technikák a kínai krimókban – önvédelmi csapszék-szókészlet Baijiu-centrikus elukubráció – kínai pálesz

Ismét egy nagyon érdekfeszítő kiállítás van most Tōkyōban, Kuniyoshi és Kunisada, az ukiyo-e utolsó nagy mágusainak műveiből a Bunkamura Museum of Art rendezésében, éppen a minap kezdődött. Az ukiyo-e számos korábbi bejegyzésben szerepelt már a blogon, jelentőségéről annyit, hogy Edo-korban (1603–1868) TV, internet és divatmagazinok hiányában e sajátos műfaj közvetítette a legújabb divatot, popkultúrát, szórakoztatást. A két mester pedig igencsak tevékenyen vette ki a részét ukiyo-e művek gyártásában, mi több az éra legnépszerűbb művészei közt tartották őket számon.  tele van a város a kiállítás plakátjaival Utagawa Kuniyoshi (歌川 国芳 1797 -1861) és   Utagawa Kunisada (歌川 国貞, 1786 -1865) művésznevű alkotók bár mindketten az Utagawa iskola alapítójának, Utagawa Toyokuni (歌川豐國, 1769 - 1825) tanítványai voltak, mégis meglehetősen eltérő stílusjegyekkel operáltak, éppen ezért kettejük munkásságán keresztül mutatja be a tárlat a kései ukiyo-e jellegzetes stílusjegyeit, mely műve

Régen volt már nyelvi témájú bejegyzés, s minthogy 擬態語-ból szánalmasan keveset ismerek, a békát lenyelve egy új sorozatként következzék egy rövidke lajtrom mindenkinek, akinek hasznára válhat: るんるん: felfokozott izgalom, euforikus állapot, valamire nagyon várva, vagy valaminek nagyon örülni (ルンルン気分) びしびし: 1. ,hangutánzó értelemben egy hosszú, vékony tárggyal való ütés hangja (pl.: ostorcsapás), 2., hangulatfestésként gyors/durva/nyers módon cselekedni (先生は彼の間違いをびしびし指摘した - a tanár kíméletlenül rámutatott a hibáira) きびきび: 1., gyors, energetikus, életteli (彼の娘は動作がきびきびしている - nagyon eleven(en mozog) a lánya) 2., éles, pörgős beszéd (あの人の言うことはきびきびしている - lényegre törően/szellemesen/velősen  だらだら: 1.,lassan, cseppekben való potyogást, szivárgást, csorgást fejez ki (汗がダラダラです - kiver a víz) 2., lassú, vontatott, elnyúzott tevékenység (仕事をだらだらやっている - nyögvenyelősen/lustán végzi a munkát) 3., pihenéssel egybekötött lustálkodás (家でだらだらしてる - otthon lazulni)  のろのろ: 1. lassan, nyög

Nőnap alkalmából néhány családtaggal kapcsolatos 女 gyökös írásjegyet szemeztem ki, japán és kínai olvasattal, illetve jelentéssel: 嫁 よめ / jià : nő + ház = menyasszony, meny, kínaiban feleségül menni 姉 あね / nő + piac = nővér 妹 いもうと / mèi nő + végső, utolsó = húg 娘 むすめ/ niángnő + jó, jóságos = leánygyermek, a kínaiban asszony, mama, anya 婦人 ふじん / fùrén nő+ seprű/ (?) felnőtt nő, hölgy, kínaiban férjes asszony [妇人] 姑 しゅうとめ / gū nő + idős = anyós, kínaiban lány, apa/férj nővére, apáca 姪 めい/ zhí nő + végtelenül, szuperlatívusz = unokahúg, kínaiban önmagában 侄 unokaöcs 侄女 unokahúg 姫 ひめ/ jī nő + óriási = hercegnő kínaiban hercegnő/konkubin 婿 むこ / xù nő + 胥. A 女 + 胥 kombóra azt a kínai magyarázatot találtam, hogy a nőgyök a felségre utal, míg a 胥 sürgő-forgó, nagyon elfoglalt, a családtagokkal foglalkozni nem tudó emberre, ugyanis a régi Kínában gyakori volt, hogy a menyegző után a férj katonai kötelességeiből adódóan évekre tartó szolgálatba ment, így esetenként má

Nemrégiben beszereztem egy Kindle Paperwhite olvasót, mivel egy átlagos, azaz hosszú órákon át történő számítógép/tablet,etc. használat után teljesen mindegy, hogy a Napba nézek, vagy csak magam elé, akkor sem látok nagyjából semmit ; ergo bíztam benne, hogy egy ebook olvasó kiküszöbölheti e traumát. Tesztet itt láthatunk - olvashatunk a készülékről, a Kindle mellett amin még igencsak elgondolkoztam, az a Sony PRS-T2 volt, utóbbinak előnye a sd kártya slot - a Paperwhite memóriája papíron 2 gigás, bár abból csak 1,25 használható fel - továbbá a jópofa evernote funkció; ugyanakkor nincs háttérvilágítás - a Kindle max fényerőn se túl világos, de rossz fényviszonyok mellett is lehet olvasni, és ami nálam a Sony mellett kizáró ok volt, hogy ugye nincs közvetlen letöltés az Amazonról. Gyakorta előfordul, hogy azonnal szükségem van egy könyvre, a kiszállítás viszont hetekbe is telhet, a Kindle formátum ezzel szemben instant és nem mellesleg olcsóbb.  A Paperwhite támogatott nyelvei

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére  man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa:  禾ム→ 私 ネ申 → 神 木木 → 林 才（よчｏぅ → おはよう / ぉﾚ￡∋ぅ⊇〃±〃ﾚヽма￡→ おはようございます→ jó re

Nemrég olvastam egy cikket a kappákról, Asakusában járva pedig egy kappának látszó tárggyal találkoztam, ennek nagyszerű apropóján következzék pár kappás mondás:  屁の河童 (へのかっぱ) / 河童の屁  : kappafing , magyarul jobbára a lepkefing/nyúlfing írja legjobban körül - jelentéktelen vagy egyszerűen/könnyedén elvégezhető dolog. A mondás mögöttes tartalma: ha a kappa a vízben elereszt egyet, senki nem veszi észre ezáltal nem is figyelnek rá. 屁の河童よ! / そんな物は屁の河童さ! 河童の川流れ (かっぱのかわながれ): a kappa is vízbe fulladhat, ez a lónak négy lába van, mégis megbotlik mondással lehet ekvivalens (bár ahhoz van egy tartalmában közelebb álló mondás - 駿馬もつまずく); vagy a majom is leesik a fáról (猿も木から落ちる), néha Homérosz is alszik, etc. hasonló értelemmel bír, a lényeg, hogy bárki képes hibákat vetni, még a javarészt vízben tevékenykedő kappa is képes megfulladni.  陸に上がった河童 (おかにあがったかっぱ): partra vetett kappa → partra vetett hal. A metafora arra utal, hogy a környezet vagy körülmények megváltozásával valak

Kelet-Ázsiában nem feltétlenül járatják a szájukat, ha nem muszáj, elég egy jól megszerkesztett nyögés, indulatszó, és már módfelett részletgazdag visszacsatolással replikázhat az ezeket ismerő felhasználó. Szerintem mind a kínaiaknak, japánoknak, koreaiaknak nagyon különböző beszéd közben használt nyögéseik/indulatszavaik, etc. vannak, különböző tartalommal, hivatalosan nem teszteltem még, de állítom, hogy 90%-os találati rátával eldöntöm, hogy az a nyögés melyek kelet-ázsiai náció képviselőjének száját hagyta el, egyszerűen azért, mert jellegzetesek. 笑 Előre leszögezném, hogy a lista nem tudományos, ellenben tudománytalan szubjektív elgondolás.  Kínaiak 嗯 ēn: tömör és változatos tartalom érthető alatta: aha, oké, jajaja/ de kérdő intonációval is használható 啊  Ezt az írásjegyet sokféleképpen lehet kiejteni, és akár egy egész konferenciát le lehet vele vezényelni kínaiul, miriádnyi érzés és hangulat kifejezésére alkalmas, néha kidobhatjuk a bonyolult konverzációs sé

对东亚语言有兴趣的任何人都会意识到，日本词汇重大部分就是来自中文。日语和汉语中两种语言彼此之间互相影响是不可忽视的, 由于近代汉语中使用日语外来字的数量也会惊人的: 根据一些研究者的成果，现代汉语中的日语外语数量达到459词。平等，革命，经济，文化，客观，服务，申请，解决，理论，商业，干部，健康，法律，共和，美术，以及抽象之类的词都是日语介绍过来的外来词。这事的缘由是十九世纪末至二十世纪初，倒是日本成为了汉语的输出国家。 日本是1868年，所谓“明治维新”后从封建社会变成了资本主义社会。随着经济发展，日本开始将赶超西方国家，为了进一步加强现代化，日本开始实行文明开化政策，与此同时西方各国先进技术，文化，科学与科学术语果然传播到了日本。借以翻译西方文概念，承袭江户时代的知识传统，同时代日本学者便利用汉字组成新的词，采用中国古代经典中的词汇，例如“经济” 的一词，在古汉语中指“经世济俗”、“治国平天下 [1] ”，社会本来是六朝时刘义庆编录的《世说新语》中有“来岁邻里修社会”，革命：出于《易经·革》：“汤武革命，顺乎天而应乎人。” 显而易见地这些汉语词的愿意被缩小了，采用古代词汇本意的一部分，以至创造新和狭窄的意义。以这种方式产生的西文译语也颇不少。  十九世纪末的中国用汉字表述现代事物到底为什么开始用那么多日本知识分子创造的术语? 康有为提出的意见是日本明治维政府特别短时间之内取得明显的效果，因此他认为中国必要跟随日本的膨胀模型而不用害羞向邻居岛国学习。除了之外，有些中国人倾向于学习日语，比学习西方语言更容易。大清朝廷鼓励下在日本的中国留学生人数急剧增加了。两国之间文化交流日益频繁起来了。其实上，面对西方术语借用日语外来语并不是不言而喻的，几位中国学者试图创造他们自己方式用以翻译过来新概念(严复提倡“计学”为经济，“名学“为逻辑，梁启超: 界说为定义等等词语) 可大部分的学家宁肯选择用日语借用语进行翻译，后来这些在汉语中扎根借用语成为中文的一个重要部分。  十九世纪以外，1932年日本侵略东北与成立满洲国之后，日语外来语的进口波浪重新开始的，形成了“协和语”(例如町，案内，放送局)，但是随着历史车轮的前进，满洲国统治时期下产生的语言现象逐渐消失了。另外东北，之所以1895年至1945年之间台湾由日本统治的，是因为台湾话和中国福建南部的闽方言累积