2023 - Top 15

Eljött hát az idő, hogy kiválasszam az idei 15 kedvenc fotómat, immáron kilencedik alkalommal. Voltak évek, amikor azért lamentáltam, mert túl sok fotót készítettem és malenkij robot volt szortírozni is, voltak olyan évek, amikor meg olyan keveset, hogy még 15 darabot is nehéz volt összekotorni. Idén afféle semmilyen év volt, fotóztam is meg nem is, egy kicsit Tōkyōt, egy kicsit Kyōtōt, jártunk erre-arra, ergo van bőven anyag. Meglehetősen mediokratikus anyag bár, semmi kiemelkedő, amire elégedetten tudnék csettinteni, de már a szart is megtanultam értékelni. Na mindegy, vágjunk bele:

Az újévi Hold. Ezt idén újév napján készítettem, valami zsigeri intuíció arra biztatott, hogy jó ötlet magammal vinnem a 200-500 f5.6-os obimat a hatsumodéra, vagyis az újévi szentélylátogatásra. Estefelé mentünk, hogy elkerüljük a tömeget, és éppen a kékóra végezetével kezdett izzani a Hold, simán kézből állvány nélkül, a hihetetlenül tiszta újévi időben sikerült pár jó képet készíteni a Holdról,  a kráterek is szépen látszanak. 

Nem egy kifejezetten érdekes kép, de nagyon is a japán újévet szimbolizálja, ami szintén ezen a sétán készült. A kis robogós postások fotója kapcsán talán nem asszociálnánk azonnal az oshōgatsura, pedig bizony a postások a nengajōt (年賀状), azaz az újévi üdvözlőlapokat hordják szerte az országban, mivel annak pontosan január elsején kell, hogy megérkezzen. 

Az elmúlt években, ha Japánban töltöm az újévét, január első napjaiban mindig elmegyek a Zenpukuji (善福寺) templomba, mert az ott található park és tavak az egyik legjobb hely a jégmadarak fotózására. Jó messze van tőlem a templom, illetve az azt körül ölelő park, ezért hajnalban kelek, és a cidri ellenére is kitörő lelkesedéssel vágok neki az útnak. A parkban mindig vannak fotósok, és nagyon segítőkészek is, az idén kezdetben nem találtam a megszokott helyen a jégmadarat, mire egy idősebb fotós nő odajött hozzám, kérdi: a jégmaradat keresed? Ott vannak a felső-tó végében! Oda is mentem is ott is volt. Nem a legjobb jégmadár fotóm, de tetszenek a kép színei. 

A kedves kis pápaszemes madár (mejiro) lakmározik a szilvavirágból, itt egy közeli parkban, valamikor Február környékén. Előző sorozatokban már posztoltam egész alakos mejiro vs virág képeket, most inkább egy ilyen részletekbe menőt választottam. 

Ezt a Fushimi Inari (伏見稲荷大社) szentélyben lőttem, Kyōtōban, még május elején. A legelső utam Japánba az történetesen még egyenesen Nánjīngból Kyōtōba vezetett, több mint 13 éve, és valahogy pont ilyennek képzeltem a fejemben Japánt, mint ami Kyōtō maga. 

Meghatározó trip volt számomra, valahogy éreztem hogy egyszer még huzamosabb időt el fogok tölteni az országban. Azóta rengeteg sertésinfluenzával fertőzött disznótetem leúszott a Huangpu-folyón, már hosszú évek óta itt élek, de amióta ideköltöztem, egyszer sem mentem vissza Kyōtōba, nem tudom miért, pedig szép város. 

Nyilván az embernek herótja lehet a folyamatos templomvadászattól, de egyszerűen a városnak vagy egy megkapó hangulata. A Fushimi Inari alapvetően elég trash, túlturizmustól szenved, a senbon torii (千本 鳥居), vagyis az ezer torii kapu sétánya miatt minden bédekkerben kitüntetett helyen szerepel, egyszerűen alig lehet araszolni benne, olyan tömegnyomor van (legalábbis amikor mi voltunk), de azért van pár bájos eleme. Ennek a gyertyákkal megvilágított kis oltárszerűségnek különleges hangulata volt. 

Na még egy Kyōtōból. A Ninenzakán (二年坂) keresztüli út a Kiyomizu templomhoz (清水寺), itt található a képen szereplő Yasaka pagoda (八坂の塔). 

Benéztél már a Sensōji templom hatalmas lampionjai alá? Az egyikben pihen eme sárkány. Apropó, 2024 a sárkány év lesz!

Vissza Tōkyōba, életkép Asakusából. Skytree, aranyszar, urbánus alakzatok desu. 

Ez a szép nagy fa valahol Yatsugatake hegyen (八ヶ岳) volt, Yamanashi és Nagano határán. Ennyi. 

Yatsugatake fennsík egyik farmja, ahová bárányt meg kecskét mentünk simogatni a gyerekkel, 2000 méter magasan már nem volt olyan pusztító a hőség, ittam egy sört, aztán én is simogattam a bárányokat. De nem csak a legelőn voltak bárányok, hanem a felhők között is. 

Ez pedig a ködfátyolba burkolózó Fuji, szintén Yatsugatakéből. A Fuji mindig felhők között pucsít nekem, ha olyan helyen járok, ahol a nagykönyv szerint tökéletesen tisztán kellene látni. 

Egyetlen jó dolog van a japán nyárban, és az a matsuri. Ez augusztusban készült, itt a szomszédban volt a környék nagy helyi nyári matsurija, idén négy év után először tartották meg a nagy nyári fesztiválokat szerte Japánban. Valami furcsa pszeudo-nosztalgia kap el minden egyes alkalommal, talán az egykori kókai búcsúk emléke tör fel bennem, ha matsurin járok. 

Irizáló fények egy forró szeptemberi nap végén. Igen, itt a szeptember még forró, mint a pokol tüze. Egyszerűen kinéztem az ablakon, megpillantottam az irizáló fényekben úszó felhőket, és jól lefotóztam őket. Varázslatos színekben úszott az ég. 

Ez Októberben, a Kurumayama közelében található Yashimagahara (八島ヶ原湿原) mocsárvidékről. Én szeretem a mocsarakat, a japán mocsarakban pedig imádok túrázni. A Yashimagahara bár nem a legszebb mocsár, miben valaha jártam, de szódával elmegy. Még több fotó e tripről emitt. 

A Gingko, vagy páfrányfenyő sétány Gaienmaénál (神宮外苑いちょう並木) ősszel gyönyörű látvány, a globális felmelegedés óta pedig télen is az, hiszen december az már csak télnek kellene hogy legyen. Ezt múlt héten lőttem amikor arra sétáltunk, még javában ragyogtak a sárga levelek a fákon, nagyon szép látvány.

Hát ennyi desu, ezek az idei kedvenc képeim. Nem túl különlegesek, elismerem, ezt dobta a gép. Jövőre majd jobban ganbaru, meg minden. Mivel ez az idei utolsó bejegyzésem is egyúttal, megragadom az alkalmat hogy ezúttal is köszönetet nyilvánítsak minden kedves olvasómnak a követésért. Jövőre is kövessetek, kommenteljetek mintha nem lenne holnap, és osszátok meg a posztjaimat, ha jónak találjátok. 

Ha pedig valamilyen formában támogatni szeretnétek, amit csinálok, alapvetően két úton tehetitek meg:

Doufukuai Darkroom: ez a fotó best-of portálom, ahol profi kivitelezésben vásárolhatsz a fotóimból

Doufukuai Ko-fi: vehetsz egy sört nekem 500 yenőért, akár egyszeri, vagy rendszeres támogatóként. Cserébe számos olyan fotót megosztok ezen a felületen - akár egyszeri támogatóknak is - amiket a blogon, vagy a blog facebook oldalán nem. 

Köszi még egyszer, és nyomassuk a sárkány évét is! 

Na csá!

Kapcsolódó bejegyzések:

2022 top 15 - tavalyi termés

2021 top 15 - tavaly előtti termés

2020 top 15 - a terméketlen év

2019 top 15 - ez egy erős év volt

2018 top 15 - 2018 legjava

2017 top 15 - 2017 legjava

2016 top 15 - 2016 legjava

2015 top 15 - 2015 legjava