2018 - Top 15

Noshát ismételten az év végére járunk, eljött hát az idő az idei top 15 fotóm kiszortirozására. Ami ezúttal nem volt könnyű feladat, hiába készítettem 10,000-nél is jóval, de jóval több képet, valahogy az idén nem volt meg a szikra, egyetlen egy fotómtól sem szartam össze magam, olyan közepesen kurvaszar kategóriájú képekből, kesernyés káromlások közepette készült kollekció következik, ne kövezzetek meg, jövőre még jobban gambaru meg minden.  

Orfeusz-bülbül, nihongóul hiyodori (ヒヨドリ) becsületes neve e madárkának, amit a 200-500-al sikerült szentimentálisan közelre hozni, a szupertele az egyetlen új objektív volt az idén, de majdhogynem a legtöbbet használt is. Ez a fókusztáv nagyjából elég madarazni, 5.6 rekesszel még a bokeh is elmegy.

Halas Guernica, Nishinipporiból, ebben a képben semmi különleges nincs de nekem valahogy tetszik, olyan mintha bele lehetne magyarázni valami mélyebb jelentést, nem? Lehet túlzás, de próbáld meg!  

A Denentoshi-vonal fölött bukik le a Napocska itt sincsinél, ez is a szupertelével készült asszem.

Ha már égitestek, egy újabb égi test, mégpedig a hold, szintén szupertele, megturturbózva egy 1.4-es telekonverttel 700 mm, s ezáltal már a Hold kráterei is előbukkannak. 

Shanghai, reggel 6 fele a Bund környékén sétáltunk már, sőt ez már talán valahol a Renmin Guanchang környékéről készült a TV-toronytól. Jó volt visszajönni pár év után csodálatos szenvedéseink városába.  

Na még egy Shanghai fotó, az igazi cityről, a Pullman hotel tetejéről lőttem ezt a képet az éjszakát felvillanyozó fényolyamra. 

Újfent 200-500, nagy kócsag (ダイサギ) landolás közben. Hanedánál a vadmadár parkba lesben kuksolva lőttem ezt képet. Egyébiránt madárfotózás közben jöttem rá arra, hogy bizony a D610 fókusza, 6 kép/másodperc sorozatfelvétel képessége bizony túlontúl lassú akció fotózásra - idáig ilyesmire nem nagyon volt szükségem, de most már muszáj lesz egy új vázat beszereznem jövőre!

Ez a Chūzenji-tónál készült az egyik szentélynél a bejáratnál lévő szent rizsszalma-kötélről, azaz a shimenawáról (注連縄) fekete-fehérben. 

Senjōgahara az egyik kedvenc mocsaram. Neked van kedvenc mocsarad? 

Ez az egyetlen drónfotóm az idén, ami szódával elmegy, s a Spark iránti szánalomból felkerült a listára. Ugye ez esztendőben nem nagyon drónoztam. Történt ugyanis még Február havában, fent a hegyekben Okutamánál, tétlen néztem ahogy a hömpölygő Tama-folyó felett sziklának csapódik az irányíthatatlan drónocskám, a repülő kisdedem, ez volt a #doufukuaidrónhalál ominózus esete. Gondolkodás nélkül vettettem magam bele a vad, és jéghideg Tama-folyóba, most is kiráz a hideg hogy mekkora fasz voltam. Persz a drón nem lett meg, aztán hónapokig fenyegettem, majd könyörögtem a DJI-nak hogy adjanak egy másikat kérlekszépenattimódbansohatöbbetnemrepülöknemén,  aztán végül kedvezményesen vehettem egy újat. De hát, az eset óta kis beszarivá lettem, és alig viszem magammal a drónt utazások során. Ha pedig magamal vittem, akkor is többnyire esett, és még használni sem tudtam. Most nemrégiben azért egy kicsit sikerült, ez a kép egy 24 képből készült panoráma a mocsárvidékről. 

Szép volt az idei tűzijáték a Tamagawánál, csak hát nem a nyáron, hanem októberben volt, kissé hűvöskés időben egyik kezemben sör, a másikban fényképező, vagy DJI Osmomobile2 volt, felváltva ittam, fotóztam, videóztam, apropó itt megnézheted a videót is.  Ez a kép kicsit olyan, mint egy űrcsata. 

Az idei Halloween Shibuyánál kikúrt hüllőállatkert volt, sikerült is jó néhány érdekes figurába botlani, ez a fotó valahogy jól a sok kosztümös csóka enumerációjaként hat. 

Sapporóban jártam, temetőt is láttam...áh, ebből nem lesz jó rím. Takino-temető, esőben, komoran, hidegen, feketén, feherén, így néz ki. 

Talán ez a idei kedvenc képem, dizájner-bajszos, elegánsan komor Buddháról, melyet a Takino-temető sci-fi dómja rejt. Tíz-csi-trillió fotót csináltam itt, nem bírtam betelni a hellyel! 

Ezt a múlt héten készítettem a teamLab kiállításon, mindenképpen érdemes elnézni, szerintem megéri, többek között ilyen és még ilyenebb képeket készíthetünk. 

Hát ennyi lenne, mind fotóból, mind bejegyzésből az idén - köszönöm szépen a töretlen figyelmet ez esztendőben is! Jövőre is igyekszem shuriken-szerűen szórni magamból mind a bejegyzéseket, mind pedig a fotókat!

Harder-faster-better-stronger bejegyzésekkel s fotókkal, ergo tartsatok velem 2019-ben is!

Kapcsolódó bejegyzések:

2017 top 15 - a tavalyi termés

2016 top 15 - a tavalyi előtti fotó-szüret 

2015 top 15 - 2015 legjava