Sugi te szörnyeteg!

Én már akkor allergiás voltam a kilencvenes évek elején, amikor még javarészt ismeretlen fogalom volt az allergia. Emlékszem kitörő örömmel rohantam anyámhoz az allergia teszt után, hogy "Anyám, allergiás vagyok!" Mire? - kérdezte. 

Mindenre! - mondtam fülig érő vigyorral, merthogy tényleg mindenre allergiás voltam. Nyisd ki a Magyarországi Allergia Enciklopédiát, és az én röhögő pofámat láthatod az első oldalon, mint a 0. számú allergiás a Kárpát-Medencében. Miután pedig ezek után 22 éves koromban nagy meglepetésemre kiengedtek az inkubátorból, meg sem álltam Kínáig, az ingóságom pediglen két pólóból és 22 kiló Zyrtecből állt. 

Mindazonáltal egy szemet sem kellett belőle bevennem lévén nem jelentkeztek a megszokott tünetek. Most hogy már több mint tíz éve "tiszta" voltam, szinte minden szembejövő nyíló virágba rátarti módon beleborzoltam a fejem immunitásommal felvértezett önelégülésemben, hiszen Japánban élve se jelentett gondot a kafunshō (花粉症), vagyis a szezonális allergiás nátha - szénanátha. Egészen mostanáig.

Ennek az oka pedig egyrészről a sugi (杉), a japán cédrus, másrészről pedig a hinoki (檜), vagyis a japán ciprus, szóval gondoltam utána nézek, miért folyik Tōkyō taknya-nyála így a tavasz beköszöntével. A probléma gyökeréhez pedig egészen a második világháború korába kell visszaröppennünk. 

Korábbi bejegyzéseimben már ejtettem szót arról, hogy a nagyszabású hódító tervekkel rendelkező Japán egy alapvetően ásványszegény ország volt, ezért is kellett többek között Mandzsúriában olyan agresszívan viselkedniük. Aztán a második világháború utolsó éveire már olyan szintű olaj hiány lépett fel, hogy többek között fagáz meghajtású járművek is megjelentek a szigetországban (egyébként a világ más részein is), mint ez itt a fotón alább:

Ugyanakkor nyilván nem a fagáz, sőt nem is a hadiipar, ellenben a szétbombázott Tōkyō újjáépítéséhez volt igazán szükség hirtelen, elsősorban nagy mennyiségű épületfára, hiszen milliók lettek hajléktalanok, akiknek lehető leggyorsabban kellett lakhatást biztosítani. 1945-ben a háború bejezését követően tehát a japán kormány három nagy megoldandó feladat elé nézett: újraindítani a gazdaságot, újjá építeni az infrastruktúrát, valamint életet lehelni a vidéki területekbe is: házépítéshez épületfa kell, a fakitermeléshez (illetve fa-telepítéshez) munkaerőt kell vidékre vezényelni, a terv adott volt, már csak az új telepítéshez szükséges fafajtákat kellett kiválasztani, és itt jött a képbe a már említett sugi és hinoki.

Jóllehet mindkettő őshonos Japánban, a háború előtt nem volt egyik sem volt túl gyakori fajta a japán építőiparban, mivel egyszerűbb és olcsóbb volt Délkelet-Ázsiából épületfát importálni. Ugyanakkor ami e két fajta közös tulajdonsága, hogy nem pusztán nagyon gyors növésű örökzöldek, de viszonylag igénytelen, mi több a betegségekkel szemben ellenálló fajták, ezért tekintett rájuk az akkori japán kormány a lehető legjobb opciónak.

Ennek az agresszív faültetési programnak köszönhetően szép, kiterjedt erdőségek jelentek meg szerte az országban, és e szép, kiterjedt erdőségek közel felét, 40%-át ma a sugi illetve a honoki teszi ki. Ugyanakkor az építészeti technológiák fejlődésével az évek során jelentősen csökkent a sugira és hinokira való kereslet mint alapanyag, ezáltal pedig számos, a háborút követő ültetési hullámban létrejött erdőség kivágatlanul maradt.

A sugi és a hinoki nagyjából harminc éves korára lesz "ivarérett" és kezdeni ontani a pollent nem középiskolás fokon, e Tōkyō környéki erdőségek pedig fokozatosan allergiába taszították a főváros lakosságát: 1983 és 1987 között mintegy 10%-ra növekedett az allergiás tüneteket tapasztaló lakosok száma, 1996-ban már 19,4%-ra, 2006-ra 28,2%, addig 2019-re 48,8%, vagyis a város lakosságának felét érintette már az allergia tünetei, ergo kb. minden második embert.

Idén először pedig engem is - úgy tartják, ha elég ideje élsz itt, előbb-utóbb mindenkinél előjön, nincs menekvés. Korai volt kidobni a Zyrtecet.

Kapcsolódó bejegyzések:

Covid-19 szószedet - mostmár vége lehetne már

Amabie - segít-e a háromlábú, madárcsőrű hableány a kafunshō tünetein?

Túrázzunk a sugi erdőkben - azaz majdnem mindenhol...

Starbucks Roastery - sugiból épült a nyavalyás

Mizunara tölgy - különleges hordó whisky-érleléshez