Túrák Tōkyō körül vol. 2 - 大岳山
Tōkyō környéki túrák második felvonás, ezúttal pedig az Odake-hegy (大岳山) került meghódításra, ahonnan jó időben tök jó lenne a kilátás, nekünk közepesen-szar volt, de az elmúlt hetek folyamatos esőzései után már annak is örültünk, ha legalább egy kicsit kimozdulhatunk.
Szóval az egész azzal kezdődik, hogy elvonatozunk Tachikawába, onnan pedig az Ōme-vonalra pattantunk, és Mitake megállónál leszállunk. Itt újfent fel a buszra, ami elvisz a Mitake-felvonóhoz. A Mitake felvonó (御岳登山ケーブル) pediglen felvon a Mitake-hegyre, ímhol e hyperlapse tanúbizonyságul. A kisfiút szívesen deportáltam volna a kép közepéről, én akartam odamenni, de megelőzött, bassza meg:
A felvonó a Mitake-hegyre kb. 800 méter magasba visz fel, innen kezdődik a kb. 10 km-s túra, ami több mint 400 méter emelkedőt foglal magába.
Itten lakik Dzsáko-shu Birubó-san a Megyéből
Az Oshi nevű (御師) hegyi faluban amúgy számos ryokan/panzió található, e hordókban pedig ki tudja mi található. A Mitake-hegyen van egy szentély,amiről azt írják, hogy lenyűgöző, de igazából nem szartam tőle össze magam, képet sem érdemel, ámde volt ott egy jópofás kappa-pad. Apropó, ha kappával találkozol, óvd a lélekgolyód az ánuszodban!
Na és elkezdődött maga a menetelés.
Az úton valóságos fa-matuzsálemek ölelésében haladhatunk végig, ez itt egy híresebb darab, úgy hívják Tenguno Koshikake Sugi (天狗の腰掛け杉), az a "Tengu-ülőke cédrus", mivelhogy a jókora, felfelé kunkorodó ága éppen alkalmatos, hogy a harcias hegyi entitás, a Tengu megpihenjen rajta. E gigászi cédrus több, mint 60 méter magas, valamikor az Edo-korból való, közel 400 esztendős.
A valódi őszi-színekre (koyo, 紅葉) még bizony várnunk kell, összesen ennyi sárga levelet találtam.
Ha eddig nem tudtuk volna, most tanuljunk meg egy japán szót a fák között átszűrődő napfényre: komorebi (木漏れ日)
Gesztenye Géza
Ahogy közelíttettünk a csúcshoz, egészen a ködös Albionba értünk, minden tök ködös és misztikus és fotogén:
Némi GoPro perspektíva is:
Míg mondjuk a Takao-hegyre kb. gördeszkával is fel lehet menni, az Odake-hegy egy fokkal nehezebb, mi több az utolsó szakasza meglepően sziklás szopóka, az 1266 méteres csúcson mindössze e három bús karó üdvözült, napos idő hiányában pedig a karóknál messzebbre sem láthatsz, ám jó időben állítólag a Fuji is szemrevételezhető. Mi több, amint egy picit kisütött a nap, csodaszép látvány volt pusztán a csúcsot ölelő felhők látványa is:
Owari. A túra kb. 5 órát vett igénybe összesen, nagyon szép környezetben, maximálisan ajánlom.
Doufukuai-kalauz: klikk ide
Megközelítés: Mitake megálló (御岳駅), Ōme-vonal (青梅線)
Kapcsolódó bejegyzések:
Túrák Tōkyō körül vol. 1 - Takaó-kakaó bébihegymászás
Aokigahara - hullajó kikapcsolódás is lehet
Shiromaru-gát - szintén Okutama-barangolás
Nikkō - ne mondd, hogy kekkó, míg nem láttad Nikkót!
Szépek a képek, おつかれちゃん!
VálaszTörlésありがとう〜 ezt az おつかれちゃん-t először hallom :)
Törlés:D Amikor Kiotóban éltem, elég soxor hallottam a rádióban :)
VálaszTörlés