Számjegyek írásjegy variánsai - 大写数字

Ha megfigyeljük a kínai érméket és bankókat etc., láthatjuk, hogy a hagyományosan számjegyekre vonatkozó írásjegyek helyett eltérőek szerepelnek rajtuk: ugyanis minden számokra vonatkozó írásjegynek van egy pénzügyi téren használt bonyolultabb írásjegyváltozata - dàxiě (大写).

egy 一 → 壹 yī

kettő 二 → 贰 èr

három 三 → 叁 sān

négy 四 → 肆 sì

öt 五 → 伍 wǔ

hat 六 → 陆 liù

hét 七 → 柒 qī

nyolc 八 → 捌 bā

kilenc 九→  玖 jiǔ

tíz 十 → 拾 shí

száz 百 → 佰 bǎi

ezer 千 → 仟 qiān

 pl.: 3564 yuan = 叁仟伍佰陆拾肆圆

A számokon kívül azt is észrevehetjük, hogy a yuan írásjegye 元 helyett a 圆 szerepel, mely utóbbi hétköznapi életben kerek, gömbölyű-t jelent, érméken és bankókon viszont yuan értelemben használatos. (Pl.: 银圆 = ezüstpénz)  

Arra vonatkozólag, hogy miért is volt ezen írásjegyek bevezetésére szükség, több lehetséges magyarázat is létezik: 

1., 'Guō Huán korrupciós esete' (郭桓贪污案): a Míng-dinasztia (1367-1644) elején, egészen pontosan 1385-ben 12 magas rangú hivatalnok, köztük Guō Huán - a császári adóhivatal (户部) miniszterhelyettese - több tartományt érintő, igen kiterjedt hálózat élén gabonát lopott és értékesített a császári udvartól, miközben meghamisította a földek után járó adó ill. termény-elszámolásokat. Mivelhogy a Yuán-dinasztia utolsó éveire a hivatalnok-rendszer - ahogy az egy hanyatló dinasztia esetében lenni szokott - omladozóban volt, a császári tisztviselők megvesztegetése teljesen általánossá vált birodalom-szerte. Az újonnan császártrónra ülő Hóng​ Wǔ (洪武) császár, a Míng-dinasztia alapítója ezért jelentős tisztogatókampányba kezdett, s egy ilyen átvilágítás során lepleződött le Guō Huán és cinkosainak ügylete, ami korántsem az egyedüli ilyen eset volt, pusztán a legismertebb, s a császári udvar számára legtöbb veszteséget okozók egyike: több, mint 24 millió dàn (gabona űrmérték, kb. egy hektoliter) gabona terhétől szabadították meg a császárt. Hóng​ Wǔ nagyon pipa lett. A 12 főrangú hivatalnok nyilvános fővesztése mellett a feljegyzések szerint további tízezrek lefejezésére került sor, ami ha túlzó adat is, érzékelteti a megtorlás volumenét. A büntetés-végrehajtást követően a gabona újraelosztását rendelték el, a korrupcióra vonatkozó szigorú törvényeket fektettek le, s állítólag Hóng​ Wǔ ekkor rendelte el - pénzügyi alkalmazásban - a számokra vonatkozó írásjegyek bonyolultabb változatának megalkotását, hogy ezzel is nehezítsék másolásukat, illetve hamisításukat. 

一二三四五六七八九十百千

壹贰叁肆伍陆柒捌玖拾佰仟  

2., Egy másik elmélet, a kora Qīng-kori konfuciánus filozófus, nyelvész, történész Gù​ Yán​wǔ (顾炎武, 1613-1682) Táng-kori kőtáblákat érintő vizsgálata alapján Wǔ​ Zé​tiān (武则天) császárnő nem túl hosszú regnálása alatt (i.sz. 690-705) nemcsak az ország elnevezését változtatta meg Táng-ról (唐) Zhōu-ra (周), de valóságos írásjegy-kreálási hullámot indított, aminek egyik mellékvágánya volt a számjegyek lejegyzésének megváltoztatása. Ez közel 700 évvel korábbra datálná a bonyolult számjegyek keletkezését. 

3., A harmadik magyarázat szerint az 1959-1975 között a xīn​jiāngi Turpan városa közelében kiásott leletek egyesek szerint arról tanúskodnak, hogy ezeket a bonyolultabban írt számjegyeket már a Keleti Jìn dinasztia korában (i.sz. 317-420) kezdték el használni. 

Az mindenesetre elképzelhető, hogy Hóng​ Wǔ előtt is ismertek voltak ezek az számjegyek, ám vélhetően Hóng​ Wǔ helyezte hivatalos használatba azokat. 

A fizetőeszközökön túl banki utalásokon, csekkeken, számlákon,  szerződéseken, etc. a mai napig ezen írásjegy variánsok vannak feltüntetve.