Doufukuai

Ha megfigyeljük a kínai érméket és bankókat etc., láthatjuk, hogy a hagyományosan számjegyekre vonatkozó írásjegyek helyett eltérőek szerepelnek rajtuk: ugyanis minden számokra vonatkozó írásjegynek van egy pénzügyi téren használt bonyolultabb írásjegyváltozata - dàxiě (大写). egy 一 → 壹 yī kettő 二 → 贰 èr három 三 → 叁 sān négy 四 → 肆 sì öt 五 → 伍 wǔ hat 六 → 陆 liù hét 七 → 柒 qī nyolc 八 → 捌 bā kilenc 九→  玖 jiǔ tíz 十 → 拾 shí száz 百 → 佰 bǎi ezer 千 → 仟 qiān  pl.: 3564 yuan = 叁仟伍佰陆拾肆圆 A számokon kívül azt is észrevehetjük, hogy a yuan írásjegye 元 helyett a 圆 szerepel, mely utóbbi hétköznapi életben kerek, gömbölyű-t jelent, érméken és bankókon viszont yuan értelemben használatos. (Pl.: 银圆 = ezüstpénz)   Arra vonatkozólag, hogy miért is volt ezen írásjegyek bevezetésére szükség, több lehetséges magyarázat is létezik:  1., 'Guō Huán korrupciós esete' (郭桓贪污案): a Míng-dinasztia (1367-1644) elején, egészen pontos

Japántanulás során a kínai írásjegyek ismerete nagy előnyt jelenthet az írás-olvasást illetőleg és vica versa, mindazonáltal akadnak kivételek is, mikor egyes írásjegyek/összetételek kapcsán igencsak eltérő jelentést fedezhetünk fel a japán, és a kínai nyelvben.  Ezekből következik pár példa. Először a japán, aztán a kínai olvasat ill. jelentés.  愛人 (あいじん) - szerető ≠  爱人 (àiren) férj/feleség, kedves [Kínában a szerető az mondjuk az 二奶 , vagy a  小三 ] 石頭 (いしあたま) - túl merev gondolkodású, szellemileg hajthatatlan ≠  石头 (shítou) - kő, kavics 暗算 (あんざん) - fejben számolni ≠  暗算 (ànsuàn) - ármánykodni, összeesküvést szőni  一味 1.（いちみ）résztvevő, bandatag 2. (ひとあじ ) - különleges, sajátos íz/tulajdonság ≠  一味 (yīwèi) - egyszerűen, csupán/vak, vakbuzgó módon   得体 (えたい) - természet, jellem, karakter ≠ 得体 (détǐ) - alkalomhoz illő, megfelelő, adekvát  演出 (えんしゅつ) - színdarabot rendezni ≠ 演出 (yǎnchū) - színdarabban szerepelni, előadni, performansz,  遠慮 (えんりょ) - ö