Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Shimoda

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 4 - Suzugamori vesztőhelye

Ismét Tōkyō sötét múltjában barangolunk, s újfent egy Edó-kori vesztőhelyt vettünk célba. Bringára pattantam s egy óra tekerést követően elértem Suzugamorihoz (鈴ヶ森刑場), mely egy igen könnyen megközelíthető shikeijo (死刑所), azaz vesztőhely a mai Shinagawa-negyed területén belül, mely a régi Tōkaidō (東海道) út mentén helyezkedett el, mi utóbbi útvonal kötötte össze Edót Kyōtóval. És ez pedig nem véletlen, hiszen Kozukappara szintúgy közel volt Nikkō Kaidō (日光街道), Ōshū Kaidō (奥州街道), valamint a Mito Kaidō (水戸街道), más szóval a régi nagy Edóba vezető útvonalakhoz, ergo egy igen erős irányjelzőként szolgált a fővárosba érkezőknek: a shógun városába jöttél, s ahogy belépsz, az ő szabályai szerint élsz vagy halsz, vagyis az efféle létesítmények egyúttal gyöngéden indikálták a shógun hatalmát is. 
Üdvözöljük községünkben! 
A ma megtekinthető emlékmű éppen a kivégzőhely maradékain áll, hol számos buddhista szobor található a kárhozott lelkek emlékezetének. A közelben a Shuto 1-es autópálya zsivaja, valamint két utca öleli körbe, nem nehéz átsiklani felette, google maps nélkül nagy valószínűséggel magam is elhajtottam volna mellette - akárcsak történelmileg tekintve is, a kivégzőhelyek általában kies helyeken helyezkedtek el, hogy lehetőleg ne legyenek folyton a szem előtt.  Ettől eltekintve számos járókelő botorkált a könyéken, s némelyikük füstölőt is gyújtott az emlékművek előtt - egyet még én is. Korábban sokáig alacsonyabbak voltak az egykori kivégzőhely körüli ingatlanok - ma már nem valószínű - mivel a helyiek shinrei supottónak (心霊スポット), vagyis kísértet-járta helynek tartották a területet. A kivégzőhely mindenesetre ma egyike Shinagawa 100 történelmi látványosságának, a környéken pedig számos lakóépület, mi több iskola is van - bár az tény, hogy a legkevésbé sem tartozik Tōkyō bájosabbnak mondható részeihez. 
A Suzugamoriánál történő kivégzések a a mindenkori Danzaemon (弾左衛門) kezelésébe tartoztak. A Tokugawa kortól (i.sz. 1603 - 1868) kezdve a Danzaemon az eták (a hagyományos japán társadalmi hierarchia legalján elhelyezkedő, 'érintetetlen' kisebbség) vezetőjének örökletes címe, mely némi hatáskörrel is bírt a korabeli Edó külvárosi területein, a burakuban (部落). A Danzaemon volt a hentesek, hóhérok, sírásók főnöke, vagyis nagyjából mindazoké, akik valamilyen formában halállal kapcsolatos munkakört töltöttek be. 
Az 1651-1871 között működő Suzugamoriban a lehető legdurvább halálnemek is palettán voltak, úgymint a félbefűrészelés (鋸挽き), élve megfőzés (煮殺), elégetés (火刑) vagy éppen a keresztre feszítés (磔). Alkalmasint a közeli Tōkyō-öbölben pedig a vízbefojtás halálnemét (水磔) is alkalmazták. Korabeli feljegyzések szerint egy kisebb fogda is volt a területen, bár a vesztőhely elsődleges funkciója mindvégig a szóban forgó kivégzés maradt. Apropó, az alábbi linken elérhető a Tokugawa korszak büntetőügyeinek képeskönyve
Jobbra lent a kút, melyben a levágott fejeket mosták meg, mielőtt közszemlére - gokumon  (獄門) tették volna őket
A megmaradt, máglyának való gödör 
Itt végezték ki többek között Marubashi Chūya (丸橋 忠弥) ronint, aki megpróbálta megdönteni a Tokugawákat, vagy ide köthető Tenichi Bo esete (天一坊事件) is , egy magát Tokugawa fattyúnak  - rakuin (落胤) - tartó figura, aki önkéntesen daimyōnak (nagybirtokos előkelő) nevezte ki magát, mire a Tokugawák kivizsgálták az ügyet és leleplezését követően - szintén itt - kivégezték. Mi több, úgy feltételezik, hogy itt égették el élve Yaoya Oshichit, akinek a nevéhez fűzhető Edó felgyújtásának kísérlete (八百屋お七の火事), de arról majd egy következő blogban számolunk be bővebben.
A máglya általi  halálnem ( kakei, 火刑) cölöpjeinek gödre ma is eredeti formájában áll. A leírás szerint az ebbe a gödörbe ásott cölöphöz kötötték Oshichit is, de valójában aligha lehet tudni. Mivel Suzugamori a többi vesztőhelyhez képest távolabb helyezkedett el a várostól, a legtöbb máglyán elégetést itt végezték. 
Egy másik megmaradt cölöpgödröt a keresztre feszítések számára fenntartott cölöpöknek tartanak. Ezzel kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy a japán keresztre feszítések (haritsuke,磔) némileg különböztek a római metódustól - ahol az elsődleges cél az alanyok szenvedéseinek meghosszabbítása volt, vagyis elsősorban végkimerülés/éhenhalás bizonyult a halál okának; addig Japánban a keresztre feszítetteket előbb lándzsával megszurkálták majd elvágták a torkukat a halál meggyorsítására. Majd három napig úgy hagyták a kivégzetteket.
Kora Meiji-kori ( cc. 1865–1868) keresztre feszítés

A kivégzőhely 220 éves fennállása alatt az itt kivégzettek számát 100-200.000-re becslik, 

Kapcsolódó olvasmány: 

Dani Botsman: Punishment and Power in the Making of Modern Japan. Princeton University Press, 2005. 

Megközelítés: Keikyū Main Line, Taichiagawa (立会川) megálló, onnan pár perc séta

Doufukuai kalauzklikk ide 

Kapcsolódó bejegyzések: 

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol.1 - Masakado átka - a főt vesztett szellem átka a mai napig kísért

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara, az Edó kor másik nagy vesztőhelye


Ázsiai betyárok vol. 1 - Goemon, a zsivány kit akit élve megfőztek, valamint a Patkánykölyök 

Urbex - barangolás a múltban/romok között

Shanghai szellemtúra - kísértethistóriák a kínai metropoliszból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…