Doufukuai

1630 ősze, Běijīng .  A Caishikou zöldségpiacán a kofák már összepakoltak, de a tér nem ürül ki. Épp ellenkezőleg: a tömeg sűrűsödik. Egy szekér érkezik a Xuanwu kapu felől. Rajta egy megkötözött férfi: Yuan Chonghuan ( 袁崇煥) , a birodalom egykori hadvezére. Nemrég még a mandzsu előrenyomulás egyik legfőbb akadálya volt. Most árulóként hozzák ide. A hagyomány szerint több ezer vágás vár rá - egyes források egészen pontosan 3543-at emlegetnek, bár ez alighanem túlzás. A lényeg nem a szám. Hanem az, hogy ez a halál nem gyors lesz. Nyilvános kivégzés. Egy piacon. Délelőtt fél tizenkettőkor. Mi történik itt? Bár Yuan Chonghuan kivégzése még a Ming-dinasztia utolsó éveiben történt, az a büntetési logika, amely ezt lehetővé tette, a  mandzsu  vezetésű Qing-dinasztia idején (1644-1912) teljesedett ki igazán.  Amikor a Qing-dinasztiáról olvasunk, a történelemkönyvek hajlamosak a hatalmas területi expanzióra, a gazdasági fellendülésre vagy épp az ópiumháborúkat ...

Az elhunytak lelkei felett őrködő jizó Tōkyō sötét múltja sorozat , Edo-kor ahogy a sorozat eddigi részeiből megszokhattuk, ezúttal pedig a korabeli Japán egyik legismertebb börtönének,  a  Denma-chō Rōyashiki (伝馬町牢屋敷), vagyis a Denma-chō börtön maradványaiban turkálunk. A közeli állomás neve után Kodenma-chōnak (小伝馬町) is nevezett egykori létesítmény börtön s kivégzőhelyként szolgált egyszerre Nihonbashi (日本橋) környékén, a korabeli Edo külvárosában. A börtön mintegy 200 éves fennállása során 100,000-200,000-re becslik az itt kivégzettek számát, így Kozukappara és Suzugamori után a korszak harmadik híres nagy vesztőhelyeként ismert. Az 1613 - 1875 között működő létesítmény nem csak Edo, de Japán egyik legnagyobb börtöne volt, itt raboskodott többek között a késő Edo-kor nagy gondolkodója  Takano Chōei (高野 長英) is öt évet, amiért fikázni merte a Tokugawa sógunátust beadványában. Vagy éppen  Shoin Yoshida (吉田松陰), szintén a korszak egyik inte...

Ismét Tōkyō sötét múltjában barangolunk, s újfent egy Edó-kori vesztőhelyt vettünk célba. Bringára pattantam s egy óra tekerést követően elértem Suzugamorihoz (鈴ヶ森刑場), mely egy igen könnyen megközelíthető shikeijo (死刑所), azaz vesztőhely a mai Shinagawa-negyed területén belül, mely a régi Tōkaidō (東海道) út mentén helyezkedett el, mi utóbbi útvonal kötötte össze Edót Kyōtóva l. És ez pedig nem véletlen, hiszen  Kozukappara  szintúgy közel volt Nikkō Kaidō (日光街道), Ōshū Kaidō (奥州街道), valamint a Mito Kaidō (水戸街道), más szóval a régi nagy Edóba vezető útvonalakhoz, ergo egy igen erős irányjelzőként szolgált a fővárosba érkezőknek: a shógun városába jöttél , s ahogy belépsz, az ő szabályai szerint élsz vagy halsz, vagyis az efféle létesítmények egyúttal gyöngéden indikálták a shógun hatalmát is.  Üdvözöljük községünkben!  A ma megtekinthető emlékmű éppen a kivégzőhely maradékain áll, hol számos buddhista szobor található a kárhozott lelkek emlékez...