Doufukuai

Azt mondják hogy a japán nyelvben több mint 150 kifejezés található a Holdra (月 tsuki, és mintegy 30 különböző kifejezés a különböző holdfázisokra, merthogy már az ősjapánok is végletekig elmélyedtek a részletekben, s felfedezték ama csodát a természet minden apró rendelésén (meg nyilván megmerítkeztek a szomszéd Kína kútfőjében is).  Na de mivel az idei őszközép ünnep éppen a mai napra esik, ha nem is 150-et, de legalább egy pár érdekesebb Holddal kapcsolatos japán kifejezést felvonultatok itt alább, saját a Hold készült fotóim kíséretében: 月代 tsukishiro Amikor a keleti égbolt elfehéredik a Hold feljövetele során ezt idén újév napján lőttem 有明の月 ariake no tsuki Amikor a hajnali s már világos égbolton még mindig látható a Hold ezt meg tavaly, az erkélyről, látod a repcsit? 朧月 oborozuki ez egy őszi este volt, jó pár éve, 2018 talán Ködös Hold, ködben burkolózott hold, különösen tavaszi estéken 月虹 gekkō Holdszivárvány, egy ritka légköri jelenség mivel ritka légköri jelens...

A képen szereplő mézes szappan hirdetés ártatlan kinézetű arca, Lí Lìlì az egykori ismert kínai színésznő a kínai hirdetésipar egy setét fejezetébe enged betekintést. William Lever A kontextus megértése végett jó messzire kell visszamennünk, egészen a mézes szappanok ötletének keletkezéséig, mely egy bizonyos angol üzletember, William Hesketh Lever nevéhez fűzhető. 1874-ben, Lever kereskedésében szerepelt egy Lever`s Pure Honey , vagyis Lever tiszta méze nevezetű szappan. A fő kortárs konkurens brandnek William Gossage & Son termékei számítottak, melyeket úgy neveztek hogy Fragrant Honey Soap és Family Honey Soap . 1919-ben aztán a Lever Brothers felvásárolta a Gossage & Sont, de az előbb említett három termék értékesítése változatlanul zajlott. A cigaretta és a petróleum mellett a szappan vált az egyik leggyorsabban fejlődő fogyasztói termékké Kínában, melynek piacát kezdetben nyugati cégek uralták, mint az említett Lever Bros, a Gossage`s, az amerikai Procter & Gamble...

Ha nyár , az egyúttal a matsuri  szezont is jelenti Japánban július és augusztus során. Tegnap négy év után először Tōkyōban is megrendezték a sumidai tűzijátékot, és valamennyi kis közösség, köztük a mi járásunk is megtartotta a saját nyári matsuriját, e videót egy pár perc sétányira lévő parkban lőttem tegnap este, bon odori pörgések és pár hideg sör társaságában.   A szomszédság apraja-nagyja összegyűlik, nagyjából minden önkéntes alapon működik, vattacukor árustól a szomszédokból verbuvált zenekarig , a táncosok enumerációja pedig a helyi iskoláktól a nyugdíjasklubig terjed. Este is még fülled meleg, de már legalább a nap nem éget, kabócák ciripelnek vadul, szólnak a shówa slágerek, gyerekek szaladgálnak, anyukák táncolnak, apukák isznak, kijönnek azért a helyi tinik is mint anno mi egykoron kimentünk a kókai búcsúba dodzsemezni, valahol olyan ismerős, nosztalgikus hangulata van számomra a japán matsuriknak ... Kapcsolódó bejegyzések: Kabóca-kódex Hangulatfestés a ja...

Ha kapásból két kínai folyót kellene megnevezni valami vetélkedőn, talán beugrana a Cháng Jiāng (长江), ergo a Jangce , meg mondjuk a Huáng hé (黄河), szittyásan Huai ho, a Kék-folyó, ami  nem is kék . Amiről Kínában igazán ismert, vagy inkább hírhedt a Kék-folyó a történelem folyamán, azok a pusztító áradásai.  Azon a területen viszont, ahol a Nagy Kanális találkozott a Huái hé folyóval, egészen 1517-ig nem számított egy kiemelten árvízveszélyes térségnek. Ahogy arról azonban a Míng Shílù (明实录), a Míng-dinasztia igaz története című munka beszámol, 1517 július 7-én nem kevesebb mint kilenc sárkány ereszkedett N ánjīng (南京) városa fölé, sötétségbe borítva az eget. A sárkányok pedig elkezdték kiinni a vizet a Huái hé folyóból, óriási vízoszlopokban hömpölygött fölfelé a víz a behemót bestiák pofája. Egy hajót is magával sodort az égbe szökő vízörvény, de utasukat megkímélte az egyik sárkány és gond nélkül visszaengedte. Nem volt ilyen szerencsés azon hajók sorsa, melyet három é...

Petite gitaigo (擬態語) kalauz második felvonása a fertelmes japánnyár apropóján, mely ismét kurtánk küszöbén nyáladzik, vad kegyetlen. Mint a szomszédban . A gitaigo afféle hangulatfestő kifejezések gyűjtőneve a japán nyelvben, nézzünk pár nyárra vonatkozót alább: Jön a japánnyár Mushimushi (ムシムシ) A japán nyár nemcsak forró, de mushimushi (蒸し蒸し) is, azaz párás, füllesztő. Nagyon gyakran használt kifejezés, más nem is írja le jobban e nyomorult évszakot. 日本の夏はムシムシしてて嫌いだ Utálom a fülledt és párás japán nyarat. Giragira (ギラギラ) Vakító, vibráló, égető, ilyesfajta érzetek kifejezésére használt gitaigo. Az ég tetejéről a juhászbojtárra lesütő Nap, na az giragira: 太陽がぎらぎらと頭上に照りつけた。 Tüzesen sütött le a Nap a fejtetőre. holnap július...már késő...itt a japánnyár! Gokugoku (ゴクゴク) és Gabugabu (がぶがぶ) A nagy nyári hőségben az ember iszik mint a gödény. A hörpintés-nyakalás-vedelés, avagy a nagy kortyokban való ivás hangutánzószavai a gokugoku és a gabugabu, úgymint: 水をゴクゴクと飲んでいる。 Csak úgy hörpinti l...

Egy Japánban született gyermek életében az Omiyamairi , majd az Okuizome szertartása után az ún. Hatsuzekku (初節句) a soron következő fontos ünnep , melyre az előzőekhez hasonlóan szintén csak egy alkalommal kerül sor, ezért a legtöbb család számára kiemelkedő fontosságú esemény. Az ünnep maga igen régi múlttal, és mély jelentéstartalommal is rendelkezik egyben. A sekku (節句) vagy gosekku (五節句) az év öt szakaszának megnevezése, voltaképpeni évszakhatár, egy eredetileg Kínából eredő időtávlat, illetve az ahhoz kapcsolódó szokásgyakorlat, mely során az adott évszakasz lezárásakor afféle tisztító-szertartásokat végezve űzték ki a nyavalyát (邪気) illetve balszerencsét (不吉). Ez a szokás valamikor az i.sz. VIII. században, ergo a Nara-korszakban (710–794) került át a japán császári udvarba, majd onnan az egész országba, és egészen a Meiji-korszakig (1868–1912) számtalan sajátosan japán szokásgyakorlat társult hozzá, melynek számos elemét egészen a mai napig őriznek. Japánban eme gosekku,...

Ha már a Nyúl évében járunk, gondoltam előveszek egy Japánnal kapcsolatos nyulas témát. Szóval az van, hogy kínai nyelvből eredően, a japán nyelvben is vannak számlálószavak. A számlálószavak (助数詞, josūshi) különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére alkalmazott kifejezések, és kategóriákra osztva nagyjából mindennek van egy számlálószava: ko (個), ha mondjuk egy alma, vagy valami gömbölyded tárgy, dolog, például tojás is, de egyébiránt univerzális számlálószó mai (枚) ha mondjuk egy lepedő, vagy papír hon (本) vékony, hosszúkás tárgyakra, par example whiskysüveg hai (杯) polip, tintahal, de egy pohár pia is dai (台), gép, szerkezet, elektronikai eszköz tai (体), mint kitömött állat, vagy akár humanoid formájú test ami lehet egy baba, szobor vagy 3CPO is nin (人) mint emberek esetében Tiszta sor. Aztán itt vannak az állatok is persze, mindjárt a hiki (匹), ami általában ugyebár kisebb testű állatokat takar, kutya, macska (érdekességképpen ...