Yayoi Kusama - A Dream I Dreamed - pszichoszomatikus pillengések

Ma ad hoc nézzünk meg egy kiállítást képen a programajánlókat látva Yayoi Kusama (草間 彌生) műveire esett a választás, pontosabban a Dream I Dreamed nevezetű nem mindennapi felhozatalra. Az 1929-ben született extravagánsan élénk frizurával és alkotóerővel megáldott művésznő az utóbbiakban is rendre a pszichiátrián köt kit folyamatos hallucinációi miatt, ugyanakkor ezek az álmok is nagymértékben befolyásolják munkáját elmondása szerint. E tényeket ismerve talán máris könnyebben emésztjük meg azt az irizáló, pszichedélikus hangulatpanorámát, ami valahol a művész lelkének festékbugyraiban kavarog, mi több gejzírszerűen kicsapódik és mindent kitöltve mindent kitölt. Legalábbis személy szerint egy rendkívül masszív impulzuskolosszust döntött rám a kiállítást, messze a legjobb, amin az utóbbiakban, de talán Shanghai art lubickolásaim alatt megtapasztalhattam. Fényképezőm lemerült, ezért csak telefonos képek következnek:
Fél órát álltunk sorba ezért a fél percért (30 másodpercig lehetett az elképesztő fényálomban megmártózni)
Yayaoi Kusama munkájára a pop art, a feminizmus, és a minimalizmus egyaránt rányomta bélyegét, ahogy olvasom - amúgy fingom nincs róla - és munkássága olyan arcokat inspirált, mint mondjuk Andy Warhol vagy Claes Oldenburg. Ennek ellenére Kusama neve mintegy a homályba veszett, miután az 1970-es években elhagyta New York pezsgését, most mégis Japán egyik legfontosabb élő művészszemélyiségeként tartják számon, egyben az avant garde szószólójaként.
Csápos japán polippornó (触手強姦) utánérzés, vagy csak az én fantáziám túl élénk?
Iszonyatosan eklektikusak alkotásai, hol pszichoszomatikus pillengések közepette mintegy halk automata mozgat ide-oda, hol egy tíz méteres brékó-bárka vár ránk rabuho-s megvilágításban. 
Phallus boat avagy a farokcsónak, a pénisztől való félelme valami gyerekkori traumán alapszik, számos alkotásában jelenik meg a hímtag saját dákó-démonjainak legyőzése végett.
http://www.victoria-miro.com/exhibitions/_411/




A jómódú családból származó Kusama egész fiatalon kezdte az ipart, 1948-ban Kyotóba ment hagyományos japán festészetet (日本画) tanulni, a várost pedig gyűlölte (én veszettül imádtam), érdeklődése leginkább az európai és amerikai avant garde felé fordult. Az 1950-es években számos kiállítása volt Tokyóban, majd 1957-ben New Yorkba költözött, ahol megcsapta az absztrakt expresszionizmus szele. Műveit gyakorta Warhol, Oldenburg vagy éppen George Segal alkotásaival együtt állították ki a 60-as években, neve lassan egybemosódott a pop art mozgalommal. A hippi ellenkultúra kibontakozásával számos happeninget szervezett, aminek meztelen résztvevőit színes pöttyök díszítették. A pöttyökhöz úgy fest perverzen vonzódik. 
Újabb nap a gumiszobában, semmi extra. 
1973-ban visszaköltözött Japánba, ahol sokkol konzervatívabbnak érezte a művészvilágot, mint New Yorkban, hallgatag is maradt, műkereskedőként ténykedett. Egyre erőteljesebben jelentkező pszichés problémáit követően önkéntesen kórházba vonult, és lényegében azóta is ott tölti életét. A mosolygóba való bekerülését követően viszont jött az impetus szép számmal, a legkülönbözőbb alkotásokat öntötte magából, mindeközben irodalmi karrierje is felpörgött, novellákat, verseket, és egy önéletrajzot is írt. 
Látványosan lüktető labirintus-lumineszcencia lüke létem letéteményével 
Idén lesz 85 éves Kusama mama
Kusama munkája elsősorban a konceptuális művészeten, gondolati művészeten alapszik, megspékelve némi feminizmussal, Art Brut-tal, egy jó kanál szürrealizmussal, valamint pszichológiai és szexuális tartalommal. Versei és novellái mellett divattervezőként is jelentős, egyébiránt pedig egy 2008-ban 5,1 millió dolcsiért eladott művével rekorder az élő művésznők között. 

A shanghai-i kiállítás március 30-ig látogatható, nagyon ajánlom. Belépő: 50 yuan. 

Kusama fiatalkorában: 


Cím: 231 Nanjing Xi Lu, a Huangpi Bei Lu közelében, Huangpu negyed (黄浦区南京西路231号, 近黄陂北路). Metró: Renminguangchang (人民广场), Moca Shanghai múzeum. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kínai írásjegyek

Amerika, a rizs országa

Hattori "Démon" Hanzō története