Kínai nyelvtörők vol. 2 - cháng zhǎng cháng zhǎng...

-

Ismételten egy nyelvtörő következik, ugyanis a kínai nyelvben sem ismeretlen, hogy egy 字több kiejtéssel rendel多音字), erre szolgál további például az alábbi mondat (egy 对联-ről):
kezzen (

长长长长长长长，长长长长长长长

cháng zhǎng cháng zhǎng chángcháng zhǎng, zhǎng cháng zhǎng cháng zhǎngzhang cháng

A nyelvtörő értelme a magyarázat szerint, hogy a babcsíra (豆芽) nőjön (长得) mind vastagra, mind hosszúra (有粗有长), bőséges termést (增加产量) s ez által busás hasznot (能多赚钱) hozva. 

Megjegyzések

  1. bitxəšï2013. május 17. 7:26

    Váó, ez jó :)

    De ez sem rossz:
    おおおおおおおおおおおおおおおおおおおおお

    :)

    VálaszTörlés
  2. bitxəšï2013. május 17. 7:42

    おお、小尾を覆う大尾を覆おう

    Ó, időnként takarjuk le a kis farkat borító nagy farkat :)))

    Vagy valami ilyesmi :)))

    VálaszTörlés
  3. Unknown2019. december 16. 19:08

    Nagyon jó!!!🖒👏

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

-
Kép
Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére  man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa:  禾ム→ 私 ネ申 → 神 木木 → 林 才（よчｏぅ → おはよう / ぉﾚ￡∋ぅ⊇〃±〃ﾚヽма￡→ おはようございます→ jó re...
Még több bejegyzés

Amerika, a rizs országa

-
Kép
Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) a...
Még több bejegyzés

Hattori "Démon" Hanzō története

-
Kép
Az ellen szemében csak mint Oni no Hanzō (鬼の半蔵), a Démon" Hanzō néven is ismert Hattori Hanzō (1542 -1596, 服部 半蔵 aka Hattori Masashige 服部 正成) a japán történelem véráztatta Hakozó fejedelemsége korszakának (戦国時代) hírhedt harcosa volt. Hogy történetét kontextusba helyezzük, érdemes egy pillantást vetni magára a korszakra.  Sengoku jidai - a japán trónok harca  A japán Hadakozó fejedelemségek korának (nem összekeverendő az azonos nevű ókori kinai érával) afféle intézményesült káoszában teljesen megszűnt a központi irányítás, s a feldarabolódott ország fejedelemségei 136 éven keresztül gyilkolták egymást. Az évszázadot átölelő harcok fináléjában három hadúr maradt talpon a japán trónok harcában, mégpedig Oda Nobunaga (織田信長), Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉), and Tokugawa Ieyasu (徳川 家康), ki utóbbi végül egyesíteni fogja Japánt. Ennek a Tokugawának a szolgálatában állt pedig többek között jelen bejegyzésben tárgyalt Hattori Hanzō (őt megelőzőleg már apja is). (Egyébiránt a ...
Még több bejegyzés