Androidok Kínában

Az elmúlt évtizedekben lejátszódó társadalmi és gazdasági változások egyik eredményeként a digitális korszak is utolérte Kínai Népköztársaságot. A világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában elő emberek immáron ennek előnyeit is képesek kihasználni. A kínai családtervezési program ’egy gyerek politikája’ egy olyan generációt hozott létre, mely az új technológiák legfőbb igénylőjévé és felhasználójává vált. Példának tekintve az internet szolgáltatás 1994-ben jelent meg az országban, nem egészen három éven belül már 620. 000 „netpolgárral”, valamint közel 300.000 világhálóra csatlakozott számítógéppel rendelkeztek. Napjainkban a kínai internetezők száma a 450 millió főt is meghaladta, s ezzel a világ legnagyobb „internetes populációjával” rendelkezik, a háztartások 65%-a rendelkezik számítógéppel, a felhasználók átlagosan 18. 3 órát töltenek el egy héten internet eléréssel, mely napi 2.6 órát jelent. Az információtechnológia eme rendkívüli fejlődése a kínai emberek életvitelére, nyelvére, gondolkodásmódjára, világnézetére egyaránt kifejtette hatását. Az internetes felhasználói szokások Kínában megegyeznek a világ más országaiban tapasztalható trendekkel, melyek alapvetően a szórakozás köré csoportosulnak: elektronikus levelezés, chatelés, on-line játékokban való részvétel, vásárlás, közösségi portálok (RenRen, 51.com, QQ, Kaixin001) zeneletöltés, filmnézés, hírek olvasása, s információkeresés. Utóbbi szolgáltatásokat szinte kizárólagos dominanciával a Baidu, Kína vezető internetes keresővállalata biztosítja, mely 2011-től kezdve a kínai mobiltelefon piaci szegmenseire is kezdi kiterjeszteni érdekeltségeit.

Kína demográfiai mutatóiból adódóan az interneten kívül a mobiltelefonok terén is a világ legtöbb felhasználójával rendelkező országáról kell beszélnünk: a városi lakosok 94%-a rendelkezik mobiltelefonnal (Kína lakosságának 45%-a pedig városokban él). Ezt alátámasztva néhány további statisztika: a mobiltelefonok esetében a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium adatai alapján szintúgy közel 900 millió felhasználóval kell számolnunk (a lakosság kétharmada), s évi 15.8%-os növekedéssel, mely havi 9-10 millió új előfizetést jelent: a középosztály felemelkedése vásárlóerejének megnövekedését is maga után vonta. A mobil internetet igénybevevők száma 370 főt milliót tett ki 2011 második felében; mi több folyamatosan növekszik a városi lakosság vásárlóerejének növekedése, valamint a szolgáltatások tarifáinak csökkenéséből adódóan: 2012-ben a tervek szerint meghaladják a személyi számítógép felhasználók számát is. (2014-re 957 millióra való emelkedést tűztek ki, e tekintetben összevetésként az Európai Unió és az Egyesült államok teljes populációja 2010-ben közelítőleg 800 millió felhasználót számlált.) Napjainkban a felhasználók 11%-a rendelkezett internet hozzáféréssel kizárólag telefonkészülékén keresztül.

A három legmeghatározóbb telefonvállalat: China Mobile (中国移动), China Unicom (中国联通), valamint a China Telecom (中国电信), melyek együttvéve 90%-os piaci részesedéssel rendelkeznek. A 3G szolgáltatást tekintve pediglen Kínában három technológia van használatban: a kínai fejlesztésű TD-SCDMA (Time Division Synchronous Code Division Multiple Access), valamint WCDMA (Wideband Code Division Multiple Access), ill. CDMA 2000. A 3G felhasználók száma 67 millió fölé emelkedett, többségük egyelőre Symbian és Android alapú ’okostelefonokkal’ rendelkezik, mindazonáltal a kínai fejlesztésű platformok piacra kerüléséből, valamint népszerűségéből adódóan a kínai operációs rendszerek elterjedése várható. A mobiltelefonokon és tablet-eken elérhető alkalmazások közül legnagyobb népszerűségnek a hírek és folyóiratok, s az e-book-ok számítanak, melyeknek 90%-át a Shengda Wangluo (盛大网络), vezető szórakoztatómédia-vállalat tesz elérhetővé. Az Apple Appstore, valamint a Nokia Ovi Store mellett a China Mobile Mobile Market online alkalmazásbolt szolgáltatását 2009-ben indították, több mint 40.000 alkalmazással, és 25 millió letöltéssel zárta a tavalyi évet.

A mobiltelefonokon történő keresést illetően ismételten a Baidu nevét kell megemlíteni, mely a PC-s keresőmotorok technológiájában szerzett nagy sikert s tapasztalatot 2000 januárja óta, majd 2011 szeptemberében közzétette a Baidu Yi (百度易), - fordítása ’könnyű, egyszerű’ - mobiltelefonok számára fejlesztett operációs rendszerét is egyúttal, mely nevéhez mérten felhasználóbarát: gyors és egyszerűen használható, keresés-orientált funkciókkal ellátott platform. A jelenlegi verzió a Google Android-jának nyílt forráskódú szoftverjén alapul, a későbbieket tekintve saját fejlesztés is foglalkoztatja a Baidu-t.

Az okostelefonokon futtatott operációs rendszer a készülékek bekapcsolását követő másodpercekben egy keresőmezővel indul, mely azonnali internetes keresést tesz lehetővé a felhasználó számára, miközben az egyes további összetevők a háttérben folytatják a rendszerindítást. A kifejezetten keresésre fejlesztett további alkalmazásokhoz a Baidu 180 gigabájtnyi tárhelyet (易盘) biztosít a személyes adatok tárolásához (email-ek, képek, kapcsolati adatok, zenék, videók illetve azok személyi számítógéppel való szinkronizálására is alatta értendő.), akárcsak azt a Google teszi. A vállalat közleményében mobilalkalmazás fejlesztőkkel, okostelefon gyártókkal egyeztetett az operációs rendszer folyamatos frissítésének érdekében.  

A Baidu internetes keresőmotorjának és böngészőjének (百度浏览器) további szolgáltatásainak (Baidu Postbar, Baidu Knows, etc.) egyszerű elérésén túl a Google Android-ot futtató készülékeken megtalálható alkalmazásokkal gyakorlatilag megegyezőket használhatunk a Baidu Yi-n is: integrált, hangon alapú keresést, Yue (阅) – olvasó alkalmazás e-book-hoz és magazinokhoz, képregényekhez és egyéb elektronikus kiadványokhoz.  Baidu biztosította térképeket, ehhez kapcsolódóan pedig a Shen Bian (身边) – mely utóbbi a Google Places-nek megfelelő alkalmazás: helymeghatározás, közlekedési hírek, autós és gyalogos navigáció, helymegosztás funkciókkal ellátva.  Óriási népszerűségnek továbbá a Ting (听) zeneletöltő és lejátszó alkalmazása, több mint 50.000 szerzői jogokkal ellátott, letölthető dallal. Emellett olyan Android-os alkalmazásokat is (átkonvertálva) elérhetővé tettek, melyek fontosak a kínai nyelvű célközönség számára, úgymint különböző szövegbeviteli alkalmazásokat a kínai karakterek pinyin-nel vagy kézírással történő megjelenítéséhez. Mintegy a kínai kultúrához szolgáló kiegészítésül a Baidu platformja magába foglal a hagyományos ünnepekhez való üdvözletek széles tárházát is (祝福短信), mely jóllehet csak apró nüánsznak tűnik, mégis a kínai felhasználók - az egyes külföldi vállalatokhoz mérten jobb - megértéséről tanúskodik, illetve igényeikhez megfelelően próbál alkalmazkodni.   

Noha a Baidu Yi megjelenése fordulópontot jelentett a kínai információs ipar számára, a Baidu nem pusztán az egyedüli kínai vállalat, mely saját operációs rendszer fejlesztésébe fogott: a Hangzhou-i székhelyű Alibaba Computing e-kereskedelmi vállalat ’AliCloud’ nevű okostelefonra, illetve tablet-re fejlesztett operációs rendszere, valamint a Shenzhen-i központú Huawei multinacionális telekommunikációs vállalata is bejelentette saját platformjának fejlesztését. A Google-nek eddig is számos problémája volt Kínában, az önálló kínai verziók miatt az Android csaknem teljes mellőzése sem javítja tovább helyzetét. Ebből adódóan talán nem túl meglepő, hogy az 1. 34 milliárdos, hatalmas potenciállal rendelkező kínai piac meghódítása tulajdonképpen az említett lokális kínai vállalatokra vár.