年 Nián​ - avagy miért is kell annyit petárdázni újévkor Kínában

Most a holdújév kezdete óta minden nap reggeltől-estig petárdázik itt béna-eleven, az úton sétálva meg kikel belőlem a lélek, ha mellettem robbantgatnak. Ennek az újévi petárdás őrületnek is megvan a maga előzménye, több fajta változatban, ám a lényegi mondanivaló gyakorlatilag valamennyi történetben egyező. Egy legenda szerint volt egy rettenetes szörnyeteg, a 年 Nián (mely szó a mai mandarinban évet jelent), ami előszeretettel fogyasztott embereket, hosszú pofája volt, és beretvaéles agyarai. Alaptermészetét tekintve tengerben élt, ám minden tavasszal eljött árvátlanítani, emellett fák-virágok pusztultak, ámde távozását követően az élet újfent virágzani kezdett.

Tartott ez egészen addig, míg egy piros gúnyát viselő öregembernek álcázott halhatatlan hős jobb belátásra nem bírta. S noha onnantól kezdve nem látták többé, a létezésébe vetett hit továbbra is fennmaradt, és a halhatatlan hérosz utasításait követve ezért díszítették fel - és a hagyományoknak megfelelően díszítik a mai napig - házaik ablakát, ajtaját piros papír-dekorációkkal (azokon pedig a jószerencsét jelképező fú írásjegyekkel), mert a Nián félt a piros színtől. Nián elementáris félelmeinek további részét képezte a hangos zaj, ily mód került elő a petárda, mely most is fontos szerepet játszik a szörnyeteg visszatartásában. Ezen munkálkodnak az alább látható gyerekek is.

A baidu szerint az ókori kínai szótárak a 年 nián írásjegyét a gabonának kedvező jó időjárással (风调雨顺 -fēng​tiáo​yǔ​shùn)​ állították párhuzamba, illetőleg az öt alapvető gabonaféle (rizs, köles, árpa, szója, szezám) bőséges aratásával (五谷丰登 wǔ​gǔ​fēng​dēng​), mivel általában pont egy 年 Nián eljövetele után lettek lettek érettebbek a növények. Talán így bővülhetett ki jelentése az mai értelemben bíró egy évnyi intervallumra (azaz mint mértékegységre) bár a legendák szerint ez csak Fú​ Xī (伏羲) császár uralkodása után (i.e. XXIX. sz.) kapta meg mai értelmét.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

Amerika, a rizs országa

A Kék-folyó tényleg kék?