Doufukuai

Kínában és Japánban is egyaránt elterjedt az arcvédő maszkok használata. Az utcán sétálva rosszallóan tekintettem a maszkos emberek tömegére, járvány kering, félnek hogy elkapják, netán ők maguk hordozóik, és attól félnek, hogy mások kapják el tőlük a bajt? Az is lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy pusztán a hideg/szmog miatt viselik. Persze kezdetben nem elsődlegesen a hideg ellen viseltek arcfedő maszkokat, az elsőket, melyeket 1878-tól kezdtek el gyártani Japánban , az ipari termelésben részt vevők számára készítették. Még nem a mai, eldobható fajták voltak, és általában fekete vagy kék színben kaphatták őket, melyeken kevésbé látszott meg a szennyeződés. Merev kerettel gyártották őket, és a legkevésbé sem voltak kényelmesnek nevezhetőek. Igaz, anno a divatirányzatok nem befolyásolták dizájnjukat, pusztán a gyári munkások számára volt előírás. 1918 és 1920 között söpört végig a világon a nagy influenza pandémia, mely 1919-re érte el Japánt, a H1N1 - ami kör ül ismételt (é

Ōsaka második napján a Kaiyūkan-be (海遊館), vagyis az Ōsaka Aquariumba vettük az irányt, mely egyike a világ legnagyobb akváriumainak . Egy kövér órát álltunk sorba, majd egészen izgalmas világba csöppentünk, a japán tengeri-, és édesvízi élet szereplői 27 nagy tartályban kaptak helyet, melyek közül a legnagyobb 9 méter mély, és 5400 köbméter víz térfogattal rendelkezik. A földrajzi tematikában elrendezett kiállításokon a japán erdők édesvízi élővilágától a Tűzgyűrűn - vagyis a Csendes-óceán partjain végigfutó régiótól - a Csendes-óceán csodáiig juthatunk, 11.000 tonnányi víz ad otthont mindezeknek. A Tazmán-tenger, Antartika, Aleut-szigitek, etc. egyéb kisebb kiállítások mind-mind nagyon érdekesek, közben a legkülönbözőbb halakkal, kétéltűekkel, emlősökkel - delfinek, fókák -, pingvinekkel, és a fő attrakcióval, a cetcápával is összehozhat bennünket a sors, mi utóbbi lényegét tekintve valóban kurva nagy. Ha Ōsaká-ban vagyunk, és kisgyermekek vagyunk, végtelen nagy élmény les

Nará -t követően az volt a tervünk, hogy másnap még lecsekkoljuk Kyōto legnagyobb fesztiválját, a Gion matsuri-t. Reggel kicsekkoltunk a hostelből, és a Kyōto Station csomagmegőrzőiben szándékoztuk megőriztetni cuccainkat - kivált az egész hozományomat Kínából. Amint viszont az állomásra értünk, kissé meglepődve kellett tapasztalnunk, hogy egyszerűen nem volt egy üres szekrény sem, egyetlen egy sem a számos teremben. Ennyi cuccal már a hosteltől a buszmegállóig tartó százméteres utat is vesszőfutásnak éltem meg, furtonfurt szentségelés és a teáskészletem csörgésének közepette megfogadtam: legközelebb egy rózsaszín tangába fogok külföldre utazni, de semmi más cuccom nem lesz, és nem is fogok mást venni; tajtékzásom közepette persze arra ügyeltem, hogy el ne szökjenek az agyagkatonáim, és ki ne csússzon a há tizsákom oldalára kötözött csontból faragott pipám, amit még Xī​'ān -ba újítottam anno. Ergo ily mód megmálházva esélytelen lett volna, hogy megtekintsük a felvonulást - eset

A kínai szleng 11. felvonásában "parasztozhatunk" kínaiul. 土 tǔ: tágabb jelentéstartománnyal, de valamennyi esetben pejoratív jelentéssel bíró szó. Egyaránt jelenthet földet, talajt, port, piszkot, házilagost, ósdit, parasztost, etc; de leginkább kevésbé szofisztikált, vagy kulturálatlan személyt értenek alatta. Par exemple a nyilvános helyeken köpködőket, a sorba nem állókat illethetik így, de akár azokat is, kik képtelenek a metrókban lévő jegyautomatákkal dűlőre jutni. Emellett általános terminus is lehet szimplán köcsögre , seggfejre . Újabban pedig leginkább azokat illetik vele, akik valamely oknál fogva megrekedtek egy bizonyos fejlettségi szinten, és nem tartanak lépést a modern civilizáció vívmányaival, úgymint az internettel . 土包子 tǔ bāozi: valaki, aki tǔ. (Ez esetben a tǔ melléknév, a bāozi főnév.) Egy magyarázat szerint a bāozi (包子) alapvetően -, mint elterjedt, általános betevő a szegényebb, vidéki területeken, ergo a tǔ bāozi alatt vidékről jött embert kell ala

Ímhol egy kósza recenzió: James Lee: Food Supply and Population Growth in Southwest China, 1250-1850 . In: Journal of Asian Studies, 41. évf. 4. sz. 1982. 711-746.p 1250 és 1850 között Kína populációja 100 millióról mintegy 450 millióra emelkedett. James Lee , a Hong Kong University of Science and Technology pro fesszorának jelen tanulmánya a délnyugat-kínai viszonyokra fókuszálva próbál választ adni, mennyiben tekinthető a tárgyalt régió szempontjából ez a klasszikus kínai agrármodell eredményének. Kína egészének ugrásszerű változása elsősorban az élelemtermelési módszerekkel állítható párhuzamba; melyek közül az agrártermékek produktumának XIII. századtól kezdődő fokozódása, a XVII. századtól kezdődően az Újvilágból érkező élelmiszerek térnyerése, valamint a kultiválás alá eső földek területének folyamatos növekedése bizonyult döntő jelentőségűnek. A jelentősen javuló terméshozamok, a halálozási ráta lecsökkenése, továbbá ez éhínségek megszűnte egyaránt a lélekszám dinamikus emelkedé

Kiegészítés az előző, hú​nánhuà-s bejegyzéshez . Valamint egy hú​nánhuà-s tv-sorozat epizód extra bónusz az alábbi linken .

Az őszi termés-felkelés kulcsszavai Húnán ( 湖南) tartomány, Chángshā ( 長沙) városa, valamint Máo Zédōng ( 毛泽东) lehetnének, ehhez kapcsolódóan következik a kínai dialektusok sorozat második felvonása, mely nem más, mint egy kis hú​nánhuà-s (湖南话), azaz - f ǔlǔnf a -s glosszárium. Mindehhez mi köze van Máo-nak? Történetesen maga is Húnán-i származású, Sháoshān ( 韶山) városából, így vélhetőleg a hú​nánhuà legismertebb beszélőjének számít is egyúttal. Ennélfogva nem véletlen, hogy a Népköztársaság is hú​nánhuà-ban lett kikiáltva. Ergo érdemes belekóstolni egy kicsit. A húnán huà, vagy xiāng​yǔ (湘语) - shiāen'ỳ- is sino-tibeti nyelv, manapság mintegy 35 millió beszélővel rendelkezik Húnán középső, és délnyugati területein, továbbá a környező Sì​chuān (四川), Guǎng​xī (广西) és Guǎng​dōng (广东) tartományaiban. A Húnán-iak számos más, egyéb nyelvi szomszédokkal - mandarin, gàn​ (赣), tǔ​jiā​ (土家) hmong ( m ̥ ɔ ̃ŋ ) - vannak körülvéve, melyek mind bizonyos hatást fejtettek ki nyelvük