Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Urbex vol. 9 - Fuchū légtimászpont

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 5 - Denma-chō börtöne

Az elhunytak lelkei felett őrködő jizó
Tōkyō sötét múltja sorozat, Edo-kor ahogy a sorozat eddigi részeiből megszokhattuk, ezúttal pedig a korabeli Japán egyik legismertebb börtönének,  a Denma-chō Rōyashiki (伝馬町牢屋敷), vagyis a Denma-chō börtön maradványaiban turkálunk. A közeli állomás neve után Kodenma-chōnak (小伝馬町) is nevezett egykori létesítmény börtön s kivégzőhelyként szolgált egyszerre Nihonbashi (日本橋) környékén, a korabeli Edo külvárosában. A börtön mintegy 200 éves fennállása során 100,000-200,000-re becslik az itt kivégzettek számát, így Kozukappara és Suzugamori után a korszak harmadik híres nagy vesztőhelyeként ismert. Az 1613 - 1875 között működő létesítmény nem csak Edo, de Japán egyik legnagyobb börtöne volt, itt raboskodott többek között a késő Edo-kor nagy gondolkodója Takano Chōei (高野 長英) is öt évet, amiért fikázni merte a Tokugawa sógunátust beadványában. Vagy éppen Shoin Yoshida (吉田松陰), szintén a korszak egyik intellektusa, akinek kalandos élete szintén itt ért véget, lefejezéssel

Ami érdekes Denma-chō kapcsán, hogy bár számos közember is a rabok között volt, elsősorban magas rangú személyek (buddhista papok, yamabushik,  orvosok, damyōk vagy sógunok hivatali beosztottjai s más szamuráj státusszal rendelkező bűnelkövetők) fogva tartására/kivégzésére szakosodott intézmény volt. Mi több, az eddig bemutatott kortárs kivégzőhelyekről beszélvén Denma-chō a lehető legbarátibb helyként tudott. Sőt, női rabok is tartózkodtak az agariyában (揚屋), ami alatt (ebben az esetben a börtönben található) bordélyházat értjük - mivelhogy magas rangú elítéltek fogháza volt, állítólag rabok keserűsége leginkább pénztárcájukon múlott. 
A börtön kútjának maradványai, amiből néha ittak, néha itt mosták le a levágott fejeket
Ez mindenesetre korántsem jelenti azt, hogy vajmi wellness szállóról kelljen beszélnünk Denma-chō esetében: ablak nélküli cellákkal operált, napfény nélkül, melyek rendkívül forróak és párások voltak a nyári hőség idején. Napi kétszeri étkezés, a menü barna rizsből és miso levesből állt. A latrina is ugyebár a fogházon belül volt található, ami gondoskodott a folyamatos bűzről. A rendkívül zsúfolt fogházban gyakoriak voltak a járványok és fertőzések, az ide kiutalt orvosok pedig értelem szerűen nem rajongtak a lehetőségért, ezért nem is igazán vizsgálták a ki a rabokat, ellenben egy gyors vizitet követően menekültek is. A rossz higiéniai viszonyok, illetve hiányos orvosi ellátás következtében legtöbbször még azok is meghaltak, akinek nem ítéltek halálra - betegségekben. A kivégzések a rabok szeme láttára történtek, a hullákat napokig a kivégzőhelyen hagyták az enyészetnek. A konstans hullaszagot is pusztán a kínzottak fájdalmas sikolyai törték meg. 
A főhóhér a sógun mindenkori kardtesztelőjének - és kardtesztelés alatt a tameshigiri (様斬), ergo a hullák/élők testén való kardtesztelést értjük - személyéhez fűzhető. (Ide kapcsolódik Yamada Asaemon (山田 朝右衞門), vagy becenevén Kubikiri Asa [首斬り朝] "Lefejező Asa" ronin alakja, az ugyanazon névén kiadott manga karaktere a Tokugawa sógunok kardtesztelőinek sztoriján alapul). Szóval Denma-chō elsődleges halálneme a lefejezés volt, de keresztre-feszítés és másegyéb kreatív ötletek is gyakorta megvalósítást nyertek. Egy jókora bronzharangot kongattak meg minden egyes kivégzés során, mely korábban a börtön területén kívül lokalizálódott, de 1882-ben átkerült mostani helyére, a kivégzettek lelkének emelt Daianraguki-ji (大安楽寺) templom közelébe, melyet a börtön romjain emeltek. 
1871-ben a Meiji-kormány a többi hasonszőrű intézménnyel egyetemben Denma-chōt is bezáratta, bár az elkövetkező 8 évben még használatban maradt a létesítmény. A lefejezések és keresztre-feszítések gyakorlatával pediglen lassacskán teljesen felhagytak. Denma-chō szerepét az Ichigaya börtön (市谷刑務所) vette át 1875-ben, és ezzel a japán büntetés-végrehajtás új korszakába lépett. 
A kis emlékmű, jobbra a Dai'anraku templom
Nem sok emlék maradt fenn az egykori börtönből a kivégzőhely helyére épült az említett Dai'anraku-templom (a közelében egy rakás kőhalom van a közelmúlt feltárásaiból) valamint a Jisshi park (十思公園), ami egy játszótér is egyben. Kicsit morbid egy évszázados vesztőhely földjén libikókázni, de ez a járókelőket szemlátomást korántsem zavarta. Ha tudják egyáltalán, hogy milyen helyen járnak. 
Jisshi-park
Ma már nyoma sincs az egykori jajveszékelésnek 
Shoin Yoshida emlékműve
Ahogy kijövönk a Kodenma-cho állomásról, ez a mementó meséli el a környék sztoriját. Háttérben a Fresness Burger, ami friss mint az állat
Megközelítés: Kodemmachō megálló (小伝馬町駅) a Hibiya vonalon, vagy Shin-Nihonbashi (新日本橋) a Ginza vonalon (igaz, onnan kb. 10 perc séta).

Doufukuai kalauz:
klikk ide

Kapcsolódó bejegyzések: 

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol.1 - Masakado átka - a főt vesztett szellem átka a mai napig kísért

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara, az Edó kor másik nagy vesztőhelye 


Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 4.- Suzugamori vesztőhelye

Ázsiai betyárok vol. 1 - Goemon, a zsivány kit akit élve megfőztek, valamint a Patkánykölyök 

Urbex - barangolás a múltban/romok között

Shanghai szellemtúra - kísértethistóriák a kínai metropoliszból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú …

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…