Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága

Japán csáperotika - 触手強姦

A csáperotika, vagy csáperőszakolás (触手強姦) alatt leginkább egy Japánban ismert pornográfiai műfajt értünk, mely sajátosan vegyíti a klasszikus pornográfia, horror, vagy tudományos-fantasztikus elemeit. Egyik leghíresebb ábrázolása Katsushika Hokusai (葛飾北斎, 1760 -1849) nevéhez fűzhető, 1814-es dátummal. Az eredetileg névtelen, egyébiránt pedig csak Tako to ama (蛸と海女), vagy angolul jobbára, mint a The Dream of the Fisherman's Wife néven hivatkozott fametszet a Kinoe no Komatsu (喜能会之故真通) három kötetes, shunga és egyéb erotikus alkotásokat felvonultató műben szerepelt, ahogy egy ama, azaz gyöngyhalásznő bonyolódik szexuális kapcsolatba egy polippal. Azaz kettővel is.
A zsivány puhatestűek meglehetősen explicite módon teszik magukévá az amát, Danielle Talerico szerint azonban nem egy horrorisztikus megerőszakolást, ellenben kölcsönös élvezetet - még ha horrorisztikusat is - örökít meg a mű, amit a polip és ama párbeszéde is igazolni látszik: 

大蛸 [nagy polip]: いつぞハいつぞハとねらいすましてゐたかいがあつて、けふといふけふ、とうとうとらまへたア。てもむつくりとしたいいぼぼだ。いもよりハなをこうぶつだ。サアサア、すつてすつてすいつくして、たんのふさせてから、いつそりうぐうへつれていつてかこつておこうか。[Hozzávetőleges tartalmát tekintve arról van szó, hogy a cunnilingvust alkalmazó nagyobb polip régóta várt erre az alkalomra - mármint a hercegnőre - ami ezennel végül beteljesedett. A kéjsóvár polip ezután rácsodálkozik az ama vénuszbarlangjára, majd nagy örömmel szopogatni kezdi azt, mielőtt a Sárkánypalotába (龍宮, りうぐう) vinné a lányt.] 

女 (lány):

アレにくいたこだのう。エエ、いつそ、アレアレ、おくのこつぼのくちをすハれるので、いきがはずんで、アエエモイツク、いぼで、エエウウ、いぼで、アウアウ、そらわれをいろいろと、アレアレ、こりやどうするのだ。ヨウヨウアレアレ、いい、いい。いままでわたしをば人が、アアフフウアアフウ、たこだたこだといったがの、もうもうどふして、どふして、エエ、この、ずずず [A lány erre ráförmed az undorító polipra, szinte megfullad, úgy rácuppant az oktopoda, majd kéjtől vezérelve kéri, követeli, hogy csápjaival hatoljon belé a lábasfejű, csűrje-csavarja, iiigen, ott, ott,ott ez az szintű megfogalmazásban] A folytatás hasonlóan obszcén. 
Talerico szerint szerint az Edo-kori közönség a képet látván kapásból Tamatori, azaz Kincsszerző hercegnő (玉取姫) meséjére asszociált. A történet szerint Fujiwara no Kamatari (藤原 鎌足, 614-669), a Fujiwara-klán alapítójának halálát követően a kínai Tang-dinasztia császárához (Gāo Zōng [高宗] talán?) adták Fujiwara szépséges leányát, aki cserébe három felbecsülhetetlen értékű kincset küldött Japánba, hogy ezzel fejezze ki tiszteletét hitvese elhunyt apja iránt. A három kincs közül az egyiket, egy gyöngyöt (干珠) a tengeri vihar során ellopja Ryūjin (龍神)sárkányisten. E gyöngy keresésére indul Fujiwara fia, Fuhito (藤原不比等, 659 -720), ahol egy elszigetelt szigeten találkozik egy gyönyörű gyöngyhalászlánnyal, Amával, akit elvesz feleségül, s ki fiút szül neki. Ama elhatározza, hogy segít a gyöngy visszaszerzésében, számos sikertelen kísérlet után sikerrel járt, zenével altatja el a sárkányt és az egyéb félelmes-undormányos teremtményeket, köztük polipokat is. A gyöngyöt megszerezve menekülésbe kezd a felébredt szörnyek elől. Felmetszvén mellét elhelyezi benne a gyöngyöt, a kiáramló vére pedig elhomályosítja üldözőit. Sérülésébe ugyan belehal, önfeláldozása azonban a férje iránti hűség jelképévé vált.
Tamatori története pediglen kedvelt témája volt az ukiyo-e (浮世絵) művészetnek. Utagawa Kuniyoshi (歌川国芳), az ukiyo-e zsánerképek egyik utolsó nagy mesterének számos műve alapult a sztorin, mely alkotásokon csupasz keblű gyöngyhalásznő menekülnek polip elől. Hokusai képének polip-ama párbeszédében is előkerül a sárkánypalota, ami tovább erősíti a kép és a történet közötti kapcsolatot. 
Emellett Hokusai műve nem az egyetlen Edo-kori ábrázolás, melyben egy nő szexuális kapcsolatot létesít egy polippal. Egyes korai netsuke (根付) kisplasztikákon szintén lábasfejűek tekerednek mezítelen nők köré, ráadásul Hokusai kortársa, Yanagawa Shigenobu (柳川重信, 1787-1832) szintén készített az Ama to Takó-hoz nagyon hasonló művet, szintén nő-polip-cunnilingvus koncepcióval. 
A Meiji-korszaktól kezdve viszont Japánra is nagy befolyással bírt a viktoriánus kultúra, így a szexuális erkölcsöket megzabolázó cenzúra, illetve az azzal kapcsolatos törvényhozás is megvetette alapjait, így az ukiyo-e műfaja is igencsak háttérbe szorult. Ettől függetlenül a XX. század végétől mégis újra népszerűségre tett szert a polip és nő kapcsolata, bár a modern mangákban és animékben előforduló shokushu goukan valóban goukan (強姦), azaz valódi nemi erőszak jelleget ölt, szemben mondjuk Hokusai a halász feleségének álmával, amiben minden cselekvő fél élvezetét fejezi ki - Talerico értelmezésében, amivel mondjuk nem mindenki ért egyet. Hokusai műve egyébiránt számos későbbi művészt inspirált, köztük Picassót is, aki az Ama to Tako mintájára saját változatát is elkészítette 1903-ban. 

Megjegyzések

  1. "むつくりとしたいいぼぼだ"
    :))))

    A téma filmes feldolgozásaként ajánlom a genki-genki.com idevágó alkotásait ( Octopus Fist, Seafood Octopus Speculum ) , bár én ezeket kihagytam, lévén nem ebben utazok :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hú, köszi, ezt az Octopus Fist-et megnézem majd! 笑

      Törlés
  2. A Hokusai Mangában is szerepelt live action verzió, de az inkább művész dráma.
    (trailer https://www.youtube.com/watch?v=XJNh4QuvnKo)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a kommentet, erről nem is hallottam!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…