Ugrás a fő tartalomra

A 了 története

A mai kínaiban használt le partikulát illetően két változata ismeretes. A le1 egy cselekmény egészének végbe mentét, mondatbeli állítás lezárását jelöli, míg a le2 a cselekvés teljességét/lezárását, új állapot beálltát, állapotváltozást fejez ki.


我吃了饭了 - az első le perfektív aspektusjelölő (perfective-aspect suffix), a mondatvégi le perfektum aspektusjelölő (perfect marker): az 'evés' cselekvése végbement, a szituáció megváltozott.

吃饭了 - az állapot megváltozott, de a cselekvés nem feltétlenül záródott le (lehet, hogy folytatja az evést, lehet, hogy befejezte)

吃了饭  - 'evett' a 吃了饭 mondatvégi le nélkül nem hangzik teljes állításnak.


Aspektusjelölőként a le1 közvetlenül az ige után kell kerüljön, míg a le2 előfordulhat ige, főnév, vagy határozói elem után is mondatvégi pozícióban (vö. igei-mondatvégi le). 

le1 

A 了 partikula használata feltehetően a 了 közép-kínai szóbeli használatára vezethető vissza, egészen addig nem volt elterjedt. Forrásának, vagy előzményének egyrészről a liǎo 'végrehajt' / 'megért' értelmű igét tekintik. A X. századtól kezdődően a le 了 kizárólag a 'végbement' értelmű igévé változott. 

管事未易了也 (guǎn shì wèi yì liǎo yě) - a kormány dolgait nem egyszerű befejezni 

遇目則了 (yù mù zé liǎo) - amint elolvassa, megérti 

A korai mandarinban (X.-XV. század) le előfordulása a közvetlen ige utáni pozícióban egyre gyakoribbá vált, és a V-LE-O mondatszerkezet vált meghatározóvá:

喫了酒也 - bort ivott

A le partikulává válása a XV. századra gyakorlatilag befejeződött. 

Hasonló jelentéstartalommal rendelkező igék a kései közép-kínaiban:  

A közép-kínai szövegeiben az ige-tárgy szerkezetet további igék követhették, melyek a cselekvés végbemenetelére utaltak : jìng 竟  bì 畢  qì 訖  yǐ 已 

食竟 'befejezett evés'
食畢 'befejezett evés'
飲訖 'befejezett ivás'
食已 'befejezett evés' 

A közép-kínai egy általános használt szerkezete az ige (tárgy) befejezettségség-re utaló ige V-(O)-complete V. Egy X. századi szövegben azonban a le nem fordulhatott elő mondavégi pozícióban, vagy igei állítmányi szerkezetnek, vagy a mondatvégi yě 也 partikulának kellett követnie. Ez feltételezi, hogy a közép-kínai 'befejezettséget/teljességet kifejező le a  mai modern mandarin le1 partikulájával releváns.

A korai mandarinban azonban a le  fokozatosan kiszorított valamennyi hasonló jelentésű igét a tárgy utáni pozícióból.

Megemlítendő a  hasonló funkcióval rendelkező què 卻 szerepe is, mely mind ige-què szerkezetben, mind ige-què-tárgy mondatszerkezetben egyaránt csak tárgy előtti pozícióban helyezkedhetett el. 

對汝道卻  - (én) megmondtam neked 
過卻多少木林 - sok erdőn áthaladt  

A Sòng-dinasztia korának (960-1279) szövegeitől kezdve kimutatható, hogy a 卻 és a 了 a mondatbeli tárgy előtt, és közvetlen az ige után jelenik meg. Ettől az időtől kezdve a viszont a 了 akkor is  közvetlen az ige után kapott helyet, ha a mondatban nem volt tárgy, s kezdett aspektusjelölő szerepet betölteni. A közép-kínaiban még találhatunk olyan mondatrészeket, melyekben ige-le, és ige-què szerkezet egyszerre előfordult. 

軍官食了使卻渡江 - a (katonai) hivatalnok miután befejezte az evést, átkelt a folyón  

A le azonban fokozatosan kiszorította a què-t is, és egyre inkább aspektusjelölő funkciót látott el:

梳頭洗面了 - megfésülte fejét s megmosta arcát 

le2 

A két, eltérő funkciójú le a Míng-dinasztia (1368-1644) korszakában válhatott ketté a le1 a cselekvést egységes egészként ábrázoló (PVF) perfektív aspektusjelölőre, valamint a le2 a befejezettségre utaló (PRF/PERF) perfektum aspektusjelölőre (vö. perfective-perfect). 

A mai modern mandarinban használt le2 ó-kínai megfelelője az yǐ 矣 partikula. 

吾聞其語矣 - én hallottam szavait

Az ó-kínaiban létezett még egy mondat végi partikula, mely az állító jellegre utaló partikulaként működött: yě 也

未可知也 - nem lehet tudni

Mindazonáltal az yǐ és yě funkciói nem mindig voltak teljesen egyértelműek, kivált a közép-kínaiban. Példának okáért a yě nem egyértelműen az állítójelleg kifejezésére szolgált, hanem jobbára a befejezettséget jelölte. A közép-kínaiban tehát a yě egyaránt utalhatott az állítójellegre, és a befejezettségre is. 

僧問居此多少年也 - a szerzetes megkérdezte hány évet éltél itt

Az yǐ és yě kimutathatóan egyszerre léteztek, s voltak befejezettségre utaló partikulaként használva, ám a XV. századi, és későbbi Míng-kori drámák szövegeiben az yǐ nagyon ritkává vált: a XIII.-XV. század között a yě kezdte felváltani az yǐ-t, mint befejezettségre utaló partikula.

A 喫了酒也 mondatban a le-t és a yě-t elválasztja a mondat tárgya, és ez a XV. században is folytatódott, a yě gyakran a le után fordult elő a le-yě mondatokban, s ez esetben a le-t a mai mandarin le1-nek megfelelő aspektusjelölőnek, míg a yě-t a modern mandarin le2-nek megfelelő mondatvégi partikulának megfelelő elemként tekinthetjük. 

A le2 etimológiáját illetően egyesek a lái 來 'jönni' igéből eredeztetik, melyre a korai mandarinban szintén vannak nyomok, hogy befejezettségre utaló aspektusjelölőként működött. Lehetséges, hogy ebben a befejezettségi aspektusjelölő lái-ban lévő diftongus hangtani változáson (ez esetben redukción) esett át (a XII.-XVIII. század között), és egy „schwa”-vá [ə] alakult (hangsúlytalan, semleges magánhangzó).


A lái specifikus használta aspektusjelölőként valószínűleg az ó-kínaiban összetett yǐlái-jal 以來 'amíg, eddig' hozható párhuzamba. Később, a közép-kínaiban a kezdőszótag yǐ eltűnt, az egy szótagú lái-t eredményezve. Mondattanilag az yǐlái és a lái egyaránt két tagmondat összekötése használt: 

自生民以來未有孔子也  - az emberiség születésétől kezdve (mostanáig) nem volt még olyan, mint Konfuciusz 

顧長康畫有蒼生來所無 - az emberiség kezdetétől fogva (mostanáig) nem volt még olyan, mint Gù Chángkāng festményei. 

az (yǐ)lái mindig egy múltbeli cselekményt/időpontot köt össze a beszédidővel 

a lái specifikus használatában gyakorlatilag ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a modern kínai l2-je: 

甚摩處去來 - hol jártál?

大雄山下采菌子來 - a Dàxióng-hegy lábánál gombát szedtem 

további bizonyítékként hozzák fel, hogy a wú dialektushoz tartozó Níngbō városának nyelvjárásában a lái ige homofón a le-vel. 

a lái, mint befejezettségre utaló aspektusjelölő ebbéli használatában a XVIII. századra kiveszett. 

summázva: 

a le1 a liǎo-ból eredeztethető, segédigeként szerepelt a közép-kínaiban, majd a kései közép-kínaiban más igékkel együtt kezdett megjelenni, majd kiszorította azokat - V-O-LE, a korai mandarinban pedig az ige aspektusjelölő szuffixumává vált.  

a le2 feltételezhetően az ó-kínai lái 'jönni' igéből, illetve specifikus használatából eredeztethető, mely két időpont összekapcsolására szolgált; és elképzelhető, hogy a lái hangtani redukciójának eredménye lett a le 


Sun Chaofen (1996): The history of LE

Megjegyzések

  1. Frankó kis bejegyzés!

    A japánban a 了 és a 畢, 訖  訓 (くん)olvasata ovaru, de a 了 lehet simau is.

    VálaszTörlés
  2. e netes szótár szerint jobbára a liao értelmében honosodhatott meg a japánban http://jisho.org/words?jap=%E4%BA%86&eng=&dict=edict mármint 'befejez, megért' értelemben. mennyire megbízható ez a jisho.org?

    VálaszTörlés
  3. Azt a jisho.orgot nem ismertem, de valóban az a jelentése, amit írtak:
    befejez: 終了、完了/閲了、校了、修了、読了、魅了/未了/

    megért: 了解、了覚、了簡、了悟、了察、了承、了達、了知、了得/了意/

    világos, egyértelmű: 明了/了義/了然/

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…