Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

Taizhou


Tegnap reggel újfent felkaptuk a hátizsákot, és Jiangsu tartomány északi részére - Tàizhōu-ba (泰州) adagoltunk egy tripet, mivelhogy a Qīngmíngjié-ből (清明节) adódóan szünetünk van.

Taizhou a Népköztársaság jelenlegi elnöke, Hú Jǐntāo szülővárosa, ergo egyszerűen nem lehet szar hely. Vagy mégis?

Mint valamennyi város Kínában, Taizhou sem tegnap pattant ki a földből, de hozzávetőlegesen 2100 éve. A Tavaszok és őszök korában Hǎiyáng (海阳/海陽) majd a Nyugati Han érában Hǎilíng (海陵) néven illették. Taizhou-t, mint "békés vidéket és szerencsés lakosokat" emlegették régtől fogva, s e titulust ma is használják.

Mindazonáltal pusztán a X. századtól kezdve lett teljesen független nagy szomszédjától, Yangzhou-tól. A Ming-dinasztia (1368-1644) idején lendült fel a sókereskedelem, mely számos üzletembert vonzott a városba, prosperitást vonva ezzel maga után. Zhèng Bǎnqiáo, a híres festő, és Méi Lánfāng operaművész otthona többek között, számos ősi utcácska, kanális tarkítja, így amondók voltunk szánunk rá egy napot.

Öten vágtunk neki Katjáékkal, volt ám egy probléma: nem mindenki osztotta a mi elveinket: egységnyi idő alatt a lehető legtöbbet a lehető legolcsóbban szemügyre vételezni, nem úriaskodni, kávéházakban baszakodni, affektálni s lassítani a tempót. Ergo többet is ki lehetett volna hozni ebből a napból.

Ámde reggel még nagy, merész remények paripáján vágtattunk egészen a Taizhou-i vasútállomásra, ahol egy hiéna taxissal - viszonylag jól lealkudva - elvitettük magunkat a közeli Qingtong (溱潼) falvába, melyet a Taihu (溱湖), illetőleg a Taihu-mocsárvilág (溱湖国家湿地公园) nemzeti parkja ölel.

Útközben Farrukh nyomatta tádzsik vicceit, a sofőr eltévedt, de megvilágosodott, így suhantunk végig az út oldalán elterülő, aranyköntösbe bújt repceültetvények (油菜花 yóu​cài​huā​) mellett, melyek az év ezen szakaszában szintén a város vonzerejét voltak hivatottak képezni, több-kevesebb sikerrel.

Elérkeztünk a Taihu-parkhoz, hol máris komplikációk adódtak a jegyárral kapcsolatban, ugyanis a vákuumos fogsorú jegyeladó - vállán egy károgó varjúval - nem akarta elfogadni Nanjing-os diákigazolványunkat, merthogy elmondása szerint pusztán a Taizhou-i diákival vehető igénybe a kedvezmény. Persze kivertem a balhét, hogy Xi'an-tól Sanjiang-ig Kína szerte mindenhol elfogadták, de nem, ők akkor sem fogadják el.

Taizhou a legszemetebb kínai város,

ímhol deklaráltatik. Ergo megvettük a száz yuanes jegyeket, és beléptünk a mocsárvilágba. Egy úszó pagodával - amit a jóakarat hajtott - mentünk át egy szigetre, ahol kacsákra, hattyúkra, kormoránokra csodálkozhattunk rá, ami önmagában rohadt izgalmas és ezért már megérte százhatvan km-t vonatozni. Visszafelé ugyanolyan kéttornyos vízikombájn jött értünk, mintha csak ezzel is üzenetek volna: ez nem a ti napotok, 外国人-ek. Elvileg mától kellett volna kezdődnie a sárkányhajó fesztiválnak (溱潼会船节)- hisz ezért is jöttünk ide - csakhogy még nem kezdődött el...

Nehézkesen visszaorientálódtunk a partra, majd a hiénataxissal a város látványosabb részei felé vitettük magunkat, úgymint a Fengchenghe (风城河) folyó partjára, ami mondjuk tényleg nem rossz látvány.

A problémát az jelentette, hogy a kacsák és ludak olyan szinten elkedvetlenítették utazótársaimat, hogy csak kedvetlenül rugdosták maguk előtt a kavicsokat, hogy Taizhou szar hely, és menjünk haza. Apátia és demoralizáltság- két olyan dolog, mi kiakaszt, ugyanakkor rabszolgahajcsár sem akartam lenni, így meglehetősen nehéz volt a kompániát helyes mederbe terelni. A folyóparton végigsétálva megérdeklődtem, hogy juthatunk el a régi utcákig (老街), és útba is igazítottak bennünket. Úgy kellett vonszolni a többieket, minimális ambíció nélkül inkább rezignáltan jöttek utánam, de végül elértük az ódon utcácskát, aminek bizony megvolt a maga charme-ja.

És itt is, ezernyi út menti filléres 小吃, kifőzde, de persze az egyetlen étterembe kellett mennünk, ami ugyebár a legdrágább is volt egyúttal. A múlt hét óta vajmi ős kaján ragály fojt, aminek egyik velejárójaként, orrdugulás miatt nem érzek semmilyen ízt. Semmilyent. A kaja elmondások alapján finom volt.

Ezt követően már nem ugráltam tovább, örültem, hogy ide elbírtam húzni a népet, menjünk kávéházba.

Kávéházba.

Ki a tököm akar kávéházba menni, ha egyszer utazunk valahova?! Rajtam kívül mindenki e nap, rendeltem hát egy ír habos kávét, mások szerint finom volt, én nem éreztem belőle szart se. Mert semmiből sem érzek szart se három napja.

Ezt követően kinavigáltunk, majd folytattuk a céltalan kóválygást, közben Katja megpillantott egy kívülről igen exkluzív, ukrán nemzeti címerrel ellátott sejtelmes objektumot. Az ukrán nacionalizmus szárnyain röpült be az épület ajtaján hatalmas lelkesedéssel, hogy honfitársakkal találkozhat. Ahogy követtük, hamar kiszúrtam a táncrudakat, és éppen óvatosságra intettem volna Katját, amikor egy kupleráj teljes közepén találtuk magunkat, hol is éppen 10-15 az alábbi videóban szereplő dámákkal nagyfokú hasonlóságot mutató, ám ukrán prostituáltnak látszó tárgyak, illetőleg perszónák mustráltak bennünket, volt ám meghökkenés. Száznyolcvan fokos fordulat, au dieu. Szegény Katja teljesen magába szállt, hogy efféle helyek használják országuk zászlaját s ferdítik az ország-imázst...

Az idő közben kezdet farkasordítóssá fajulni, így a vonat indulása előtt még flangáltunk a belvárosban, majd beültünk egy kicsit a KFC-be, végül visszazúztunk a vonatállomásra. A vonatállomás már zárva volt, egy portás úgy nyitotta ki az ajtót, és engedett be a sötét és fagyos váróterembe. Erőtlenül vánszorgott elénk lomha, bús szerelvényünk, s vette kezdetét hosszadalmas utunk vissza a jó öreg Nanjingba.

Nem ez volt életem tripje, amiért nem is annyira a város felelős, bár kétség kívül nem feszül szét látnivalókban, ha Jiangsu vízivárosaira vagyunk kíváncsiak, zarándokoljunk el inkább Yangzhou-ba vagy Suzhou-ba.


Megjegyzések

  1. Mi az a 清明节?

    Hú, az az ukrán kupis jelenet nagy lehetett! :)

    VálaszTörlés
  2. Már készül egy bejegyzés a 清明节-ről!

    Hát igen, utóbbi elég lájtos volt... :)

    VálaszTörlés
  3. Jó, hogy raktál fel képeket! Az az úszó pagoda vagy mi nagyon komoly :)

    VálaszTörlés
  4. S ímhol e rövidbe bejegyzés a Qingming ünnepről: http://skandalum.blogspot.com/2011/04/blog-post.html

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…