留鸟 - madarat sétáltatni

-
Madarat sétáltatni? Madarat sétáltatni. Kutyát maximum az autokláv kemencéig, mint ahogy az Stephen King: Lassie Kínában című regényében lenne, ha lenne ilyen, viszont nincs. Mindazáltal ez csak a sztereotípiákat erősítő hülye poén volt, nem ilyen rossz a helyzet, viszont itt a kutyán kívül madarat is lehet bizony sétáltatni, létezik is egy kifejezés rá: liú​niǎo​ 留鸟 . Ma Nanjing külvárosában egy parkban kaptam lencsevégre az összesereglett madártartó kompániát a kora reggeli órákban, hol is ezernyi ketrecből kitörő miriádnyi madártorok komponált követhetetlen fantáziát.
































































































































Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

-
Kép
Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére  man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa:  禾ム→ 私 ネ申 → 神 木木 → 林 才（よчｏぅ → おはよう / ぉﾚ￡∋ぅ⊇〃±〃ﾚヽма￡→ おはようございます→ jó re
Még több bejegyzés

Amerika, a rizs országa

-
Kép
Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába,
Még több bejegyzés

Hattori "Démon" Hanzō története

-
Kép
Az ellen szemében csak mint Oni no Hanzō (鬼の半蔵), a Démon" Hanzō néven is ismert Hattori Hanzō (1542 -1596, 服部 半蔵 aka Hattori Masashige 服部 正成) a japán történelem véráztatta Hakozó fejedelemsége korszakának (戦国時代) hírhedt harcosa volt. Hogy történetét kontextusba helyezzük, érdemes egy pillantást vetni magára a korszakra.  Sengoku jidai - a japán trónok harca  A japán Hadakozó fejedelemségek korának (nem összekeverendő az azonos nevű ókori kinai érával) afféle intézményesült káoszában teljesen megszűnt a központi irányítás, s a feldarabolódott ország fejedelemségei 136 éven keresztül gyilkolták egymást. Az évszázadot átölelő harcok fináléjában három hadúr maradt talpon a japán trónok harcában, mégpedig Oda Nobunaga (織田信長), Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉), and Tokugawa Ieyasu (徳川 家康), ki utóbbi végül egyesíteni fogja Japánt. Ennek a Tokugawának a szolgálatában állt pedig többek között jelen bejegyzésben tárgyalt Hattori Hanzō (őt megelőzőleg már apja is). (Egyébiránt a nevé
Még több bejegyzés