Bejegyzések

Peca a Fuji lábánál

Kép
Van egy hal nevelde Shizuoka tartományban (静岡), a Fuji déli lejtőjénél, Fujinomiya (富士宮市) városában, az Inokashira parkon (猪之頭公園) belül, ahol szivárvány pisztrángot ( niji masu 虹鱒) tenyésztenek. A Fuji yōsonjō (富士養鱒場 ) névre hallgató tenyészetben nem csak csodálni lehet a halacskákat, de ki is lehet őket fogni, és hát ez volt a célunk tegnap. Kora reggel már repítettünk az autópályán anyósékkal , majd megérkezés, és napijegy váltását követően megkaptuk a horgászbotot, ami szó szerint egy bot (竿) damillal és horoggal, némi halkaját és már kezdődött is a pecázás. Kezdetben egy kutatóközpontként funkcionált a hely, ahol a pisztrángok növekedését tanulmányozták, de már évtizedek óta inkább üdülőhelyként szolgál, ahol előszeretettel jönnek kikapcsolódni, na megy friss pisztrángot fogni. Az erdő, és a kristálytiszta vízű zuhatagok, vízcsatornák látványa elbűvölő. Gondolom látod hogy mennyit szerkesztettem a képeket, de nem feltupíroztam, hanem épp ellenkezőleg, olyan buja vegetációval va

A matagi és a japán vadászkultúra

Kép
A matagi (マタギ, vagy 又鬼) Japán észak-keleti, Tōhoku régiójának, évszázados hagyományokra visszavezethető, hagyományosan téli medvevadászatra szakosodott, képzett vadászai, melyek közössége szórványokban bár, de a mai napig fennmaradt. A japán középkortól kezdve dokumentált vadászkultúra a XIX. században, a modern lőfegyverek , úgymint a Murata-puska (村田銃, Murata jū) bevezetésével párhuzamosan folyamatosan hanyatlani kezdett, mindazonáltal nem tűnt el teljesen. Ma elsősorban az Akita (秋田), illetve Aomori (青森) tartományok között elterülő Shirakami-Sanchi (白神山地) hegyvidéki területén élnek hagyományőrző matagik, akiknek kultúrája igen sok elemben osztozik az ainuk medvekultuszával is. A matagi közösségnek sajátos nyelvezete van, mely egyfelől a társadalmi helyzetükből, illetve foglalkozásukból adódó szociolektus (csoportnyelv), a helyi észak-japáni nyelvjárási hatások illetve az ainu nyelvből eredeztethető kifejezések egyedi keveredését mutatja. E sajátos matagi zsargont még a lokális falv

Ayu 鮎

Kép
Mostanában láttam a boltokban ayut ( 鮎)  - amit japán édeshalként szoktak volt fordítani - és hát nem is véletlenül, hiszen egy szezonális, és kifejezetten nyári halról van szó. Ja, és édes is! Túrák alkalmával szerte Japánban találkoztam vele, tulajdonképpen egy hegyi street food, hurkapálcikán szokás faszenen kisütni. Most gondoltam megpróbálkozom vele, oly kacéran kacsingatott rám e két pajkos ayu, hogy nem volt szíven otthagyni őket.   Igazi faszénen sütött ayu, Nikkóban Az ayu Japán (Kína, és Korea) tiszta vizű hegyi patakjaiban él, és már a legelső japán krónika, a Nihon Shoki (日本書紀) is megemlíti. A legendabeli Jingu császárné (神功皇后, i.sz. 169 - 269) aki éppen Korea lerohanását tervezgette, kifogott egy ayut, és jó szerencse szimbólumaként tekintett rá. Azzal kapcsolatban nem maradt fenn adat, mennyire volt sikeres a hadjárat, mindenestre erre vezetik vissza, hogy az ayu írásjegye 鮎 egy halból (魚) és a jövendölés / jóslat (占) gyökeiből tevődik össze. Az ayu sajátossága, ho

A felemás japán olimpiai érmek története

Kép
Az 1936-os berlini olimpia akárcsak a mai nap kezdődő 2021-es, igencsak ellentmondással teli esemény volt. Adolf Hitler maga is személyesen részt vett a játékokon, és természetesen a náci felsőbbrendűség bebizonyításának lehetőségét vélte benne. Számos ország bojkottálta a részvételt, nem pusztán a játékokon való részvétel morális ellenérzés miatt, de a zsidó származású sportolók biztonságát illető kétségek miatt is. Mindezek ellenére is, ezen az olimpián is akadt pár megható és inspiráló esemény, az árja fajelmélet-fricskaként Jesse Owens négy aranyérme mellet két japán atléta története, mi utóbbi mint a " barátság érmei " váltak ismertté. Mintegy 85 évvel ezelőtt 25,000 néző előtt előtt teljesítette hibátlanul az amerikai Earle Meadows 4,35 méteren a rúdugrás számát, ami elegendőnek is bizonyult az aranyéremhez. Három másik versenyző vetélkedett az ezüstéremért: Bill Sefton, szintén az USÁból, valamint: Nishida akcióban Shuhei Nishida (西田修平, 1910 - 1997) illetve Sueo Ōe

Japán folklór vol. 11. - Utsurobune (虚舟) és az idegen jó nők története Japánban

Kép
A Hyōryūki-shū nevű munka utsurobune ábrázolása. A 18-20 éves forma lányka elegánsan öltözött, totális bombanő, arca kissé sápadt bár, szemöldöke és haja pedig vörös. Senki nem tudja honnan jött, furcsa dobozt tart magánál, ami a legfurcsább viszont az a Louis Vuitton hangszóróra hajazó hajókája  Közel egy hónnap ezelőtt, június 24-én Nemzetközi UFO Laboratóriumot létesítettek Fukushima városában (福島市), amely "laboratórium" tulajdonképpen egy turistacsalogató kiállítás, semmint valami komoly kutatóközpont. És hogy miért Fukushima? Mivelhogy itt észlelték, pontosabban Fukushima városához közel eső Senganmori-hegynél (千貫森) a legtöbb UFO-jelenséget Japánban, a piramis alakú hegyet állítólag erős mágneses tér övezi. Jóllehet ebbe nem érdemes jobban belemenni, és egyébiránt nemzetközi statisztikák alapján Japánban sokkal kisebb számú a földön kívüliekkel történő találkozásokra vonatokozó feljegyzés, mindazonáltal viszont van pár érdekes dokumentum illetve legenda a Japán folklórbó