Bejegyzések

A Távol-Kelet harcászata vol.1. - középkori kínai tűzfegyverek: lángszórók

Kép
Taoista szerzetesek és alkimisták századokon át szakadatlan keresték a halhatatlanság elixírét , mindeközben olyan cuccokat sikerült esetenként feltalálniuk, amivel nem éppen meghosszabbították, ám instant kiolthatták felhasználóik életét. Ilyen volt többek között a puskapor - huǒ​yào (火药) is, melyet sokáig csak a tűzijátékok pufogtatására használták, ám a Sòng​-dinasztia (960-1279) korában arra jöttek rá, hogy robbanószerré alakítva nagyszerűen alkalmas az ellenség számának redukálására is. A puskaport alapvetően salétrom, kén il.. faszén keverékéből állították össze, minderről részletesen az 1044-ben írt Wǔjīng Zǒngyào (武经总要) " A legfontosabb harcászati technikák gyűjteménye " számol be. A Zēng Gōngliàng (曾公亮), Dīng Dù (丁度) s Yáng Wéidé (楊惟德) által szerkesztett mű haditechnikai szempontból a kor legfontosabb munkája, gazdag illusztrációi között a katapultoktól a csatahajókon át többek között a kínaiak által használt lángszóró (喷火器具), s másegyéb tűzfegyverek első ismert

Három az egyben írásjegyek vol.1 - 三个字摞一起

Kép
A kínai írásjegyek fejlődése során az azonos írásjegyek kombinációja egy általános metódus volt (从, 比,炎 朋,赫,林); mindazonáltal a három azonos írásjegyből álló összetételek már ritkábbnak számítanak, ezekből következik az első felvonás. 犇 bēn: 3 db marha (牛) → siet, rohan, vágtat  赑 bì: 3 db kagyló (贝) → 1., fizikálisan megerőlteti magát 2., egy legendabeli, teknősszerű kreatúra, Bì​xì ( 赑屃 ) 骉 biāo: 3 db ló (马) → egy csoport ló vágtatásának alakja 猋 biāo: 3 db kutya (犬) → 1., rohanó kutyák alakja 2., forgószél  麤 cū: 3 db szarvas (鹿) → durva, nyers, elnagyolt, otromba (a 粗 egy variánsa)  毳 cuì: 3 db szőr, pihe (毛) → 1., finom állati szőr 2., [összetételekben] állati szőrből font szerzetesi ruhanemű ( 毳 褐), függöny ( 毳 帘), etc. 3., bunda, prém 4., gyapjúból készült termék  轟 hōng: 3 db kocsi, jármű (車) robogás, dörej, moraj, bumm (ma már főképp csak a következő egyszerűsített változatban szerepel: 轰 )   畾 lěi: 3 db termőföld (田) → falakkal k

Shanghai Restoration Project

Kép
Nemrég lettem figyelmes a kortárs kínai elektronikus zene egy igen üde színfoltjára, a Shanghai Restoration Projectre, melyet alapvetően a 30'-as évekbeli shanghai -i jazz-együttesek inspirálnak, tradicionális kínai hangszerek és modern elektronika , hip-hop, etc. delejes fúziója: az amerikai-kínai Dave Liangnak egy nagyon érdekes formációt sikerült létrehoznia: 2006 januárjában debütáltak, s többek között a Top 100 Electronic Albums Chart listáján kapásból első helyre tornázták fel magukat. 2007-ben a China Record Corporation-nel (mely utóbbi a kormány kiadója) adták ki Remixed and Restored vol.1-et, melyben szintén 1930-as évekbeli shanghai-i dívák dalait turbózták fel. (Egyébiránt ez nem az egyetlen ilyen jellegű kezdeményezés, 2004-ben jelent meg a Shanghai Lounge Divas , mi utóbbit szintén igencsak ajánlani tudom).  Felvételeik filmekből, tv-showból, és reklámokból (LVMH/Kenzo, Dove, Canon) köszönnek vissza, ezek közül az egyik legismertebb az alábbi Kenz

Caonima enciklopédia vol.7 - J

Kép
Cǎonímǎ enciklopédia , volume 7. jǐliang jiǎng (脊梁奖): "gerinc kitüntetés" - a kitüntetést a művészetekhez való kiemelkedő hozzájárulás elismeréseként osztják ki, az utóbbi időkben viszont azt rebesgetik, hogy ezért 9800 yuant kell kiköhögnie annak, ki szeretné átvenni. Amikor a CCTV műsorvezetője, Ní Píng (倪萍) megkapta a gerinc kitüntetést, Lǐ Chéngpéng (李承鹏) író megjegyezte: 确实是共和国脊梁,只是得了颈椎病 - " [ő] valóban a (nép)köztársaság gerince, csakhogy a csigolyák és csigolyaközti porckorongok degeneratív megbetegedésétől [spondylosis] szenved ". A skandalum kirobbanása óta a díj honlapja mindenesetre nem elérhető.  jiālǐ zuìjìn zěnmeyàng? (家里最近怎么样?): " mi újság mostanában otthon/hogy van a családod?" - Barack Obama kérdezte meg Hú ​ Jǐn ​ tāot 2012 márciusában a nukleáris csúcstalálkozón Koreában . Hú azt mondta minden okézs. A netpolgárok kissé kiforgatták Obama szavait, ugyanis a család (家) vonatkozhat az országra is (国家), mivel egész Kína egy volta

Hazel Ying Lee: az első kínai pilótanő

Kép
Hazel Ying Lee , vagy Lǐ Yuèyīng (李月英) 1912-1944, az első amerikai-kínai pilótanő, ki a kínai repülés úttörője is egyben. Kantoni eredetű* kínai szülők gyermekeként Oregonban született és nőtt fel, középiskolai tanulmányai végeztével 1929-től liftes lányként dolgozott, ami az Amerikában élő kínai nők egyik fő munkalehetőségét képezte a korszakban.  1932-ben, 20 évesen repült először - ekkoriban az amerikai pilóták kevesebb, mint 1%-a volt nő -, majd nemsokára csatlakozott a Portlandi Kínai Repülőklubhoz ( 波 特兰美国华侨航空学校), s egy bizonyos Al Greenwoodtól vett repülőórákat. 1932 októberében az első amerikai-kínai pilótanő lett, ki megszerezte a pilóta engedélyt, mely jelentős lépésnek bizonyult egy csaknem kizárólag férfiak által kultivált tevékenységben. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, 'Clifford' Louie Yun-qunnel - Léi Yánjūn (雷炎均) 1914–1999.  1933-ban Kínába utazott, a Japán -ellenállás kapcsán a Kínai Légierőhöz (中国空军) való csatlakozás reményével, és bár utóbbi sz

A nagy mágus - 大魔术师

Kép
A kínai filmfesztivál bemutatott filmjei között szerepelt a Derek Yee rendezte 'Nagy mágus', a vetítésről ugyan sikerült lecsúsznom, bár utólagosan megnéztem. Nem sok kínai színészt ismerek, de a hongkongi 'Tony' Leung Chiu-Wai ( 梁朝偉) - sok más mellett az Ellenséges Vágyakban is ő szerepelt - és a szépséges zhejiangi Zhou Xun (周迅) persze közéjük tartozik, jóllehet a szintén hongkongi 'Sean' Lau Ching Wan (刘青云) is igencsak sikeres színésznek mondható. A történet is érdekesnek tűnt, par excellence a korszak, melyben játszódott: a  Qing-dinasztia ill. a császárság megdöntése előtti időszak, mindez Japán ördögi tervével a hadurakat felhasználván [ Japánnak kicsit később valóban voltak efféle tervei ], intrikával és füstködös bűvészettel megspékelve.  Ehhez képest egy félkomoly, pontosabban helyenként idegesítően elbanalizált, de vélhetőleg jól eladható film kerekedett belőle. Romantikus szerelmi háromszög vegyülne politikai csavarral, de egyik sem teljes

Számjegyek írásjegy variánsai - 大写数字

Kép
Ha megfigyeljük a kínai érméket és bankókat etc., láthatjuk, hogy a hagyományosan számjegyekre vonatkozó írásjegyek helyett eltérőek szerepelnek rajtuk: ugyanis minden számokra vonatkozó írásjegynek van egy pénzügyi téren használt bonyolultabb írásjegyváltozata - dàxiě (大写). egy 一 → 壹 yī kettő 二 → 贰 èr három 三 → 叁 sān négy 四 → 肆 sì öt 五 → 伍 wǔ hat 六 → 陆 liù hét 七 → 柒 qī nyolc 八 → 捌 bā kilenc 九→  玖 jiǔ tíz 十 → 拾 shí száz 百 → 佰 bǎi ezer 千 → 仟 qiān  pl.: 3564 yuan = 叁仟伍佰陆拾肆圆 A számokon kívül azt is észrevehetjük, hogy a yuan írásjegye 元 helyett a 圆 szerepel, mely utóbbi hétköznapi életben kerek, gömbölyű-t jelent, érméken és bankókon viszont yuan értelemben használatos. (Pl.: 银圆 = ezüstpénz)   Arra vonatkozólag, hogy miért is volt ezen írásjegyek bevezetésére szükség, több lehetséges magyarázat is létezik:  1., 'Guō Huán korrupciós esete' (郭桓贪污案): a Míng-dinasztia (1367-1644) elején, egészen pontos

Cui Jian - A kínai rock atyja

Kép
Cui Jian ( 崔健), vagy ahogy manapság ismert, az 'Öreg Cui' ( 老崔 ) egy generáció hangja és példaképe, a kínai rockzene úttörője, illetve az első kínai előadó, ki maga szerzi rockszámait, ezért is volt szokás a kínai rock atyjaként (中国摇滚教父) tekinteni rá. Zenészcsaládban nőtt fel Běijīngben, koreai származású apja után 14 éves korában maga is trombitázni tanult, 20 éves en már a Běijīngi Filharmonikus Zenekarban játszott. A 80'-as évek beli Běijīngben találkozott különböző nem hivatalos csatornákon, úgymint a turisták, külföldi diákok által kazettákon behozott nyugati rockkal, rock'n'rollal, mely a fiatal Cui Jiant is megfertőzte, Simon & Garfunkel  és John Denver volt leginkább hatással rá, s elkezdett gitározni tanulni.   1984-ben, hat zenésztársával alakította meg első együttesét - ' Hét funérlemezt ' (七合板乐队) - a hét zenész bandáját, az együttes tagjai hozzá hasonlóan klasszikus zenei képzettségben részesültek,  zenéjük a Beatles (甲壳虫), Rollin

A hanok - Yandi és Huangdi fiai

Kép
A han kínaiak - Hàn ​ zú (汉族) - Kína népességének 92%-át kitevő népcsoport, ergo egyenlőnek tekinthető a ma kínaiként ismert néppel. Civilizációjuk folyamatosan fennáll az írásos történelem mintegy 3000 esztendeje óta, gyökereik azonban még messzebbre, a történelem előtti neolitikus kultúrákra vezethetőek vissza.  A han nép őshazája a Sárga-folyó medencéje volt, az i.e. XXI. évszázadban, a zhōng ​ yuán ( 中原 ), azaz a ' Középső síkság '  (a Sárga-folyó középső és alsó folyása, a mai Hé ​ nán tartomány, Shān ​ dōng nyugati része, Shān ​ xī és Hé ​ běi déli területei) adott helyet az első faluközösségeknek. A folyó által feltöltött löszhordalékos síkság, ill. a löszös talaj ideális körülményeket nyújtott a földműveléshez, a magasabban fekvő területek pedig ellátták fával és vízzel a gyarapodó lakosságot. A han kínaiak történetét lényegében kultúrájuk és a földművelésre alapozott, állandósult életmódjuk egyfajta betelepülései folyamat során fokozatosan végrehajtott expanzió

A kínai írásjegyek

Kép
 A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子) , Lǚ ​ shì ​ Chūn ​ qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazott