Doufukuai

Egy Japánban született gyermek életében az Omiyamairi , majd az Okuizome szertartása után az ún. Hatsuzekku (初節句) a soron következő fontos ünnep , melyre az előzőekhez hasonlóan szintén csak egy alkalommal kerül sor, ezért a legtöbb család számára kiemelkedő fontosságú esemény. Az ünnep maga igen régi múlttal, és mély jelentéstartalommal is rendelkezik egyben. A sekku (節句) vagy gosekku (五節句) az év öt szakaszának megnevezése, voltaképpeni évszakhatár, egy eredetileg Kínából eredő időtávlat, illetve az ahhoz kapcsolódó szokásgyakorlat, mely során az adott évszakasz lezárásakor afféle tisztító-szertartásokat végezve űzték ki a nyavalyát (邪気) illetve balszerencsét (不吉). Ez a szokás valamikor az i.sz. VIII. században, ergo a Nara-korszakban (710–794) került át a japán császári udvarba, majd onnan az egész országba, és egészen a Meiji-korszakig (1868–1912) számtalan sajátosan japán szokásgyakorlat társult hozzá, melynek számos elemét egészen a mai napig őriznek. Japánban eme gosekku,...

Ha már a Nyúl évében járunk, gondoltam előveszek egy Japánnal kapcsolatos nyulas témát. Szóval az van, hogy kínai nyelvből eredően, a japán nyelvben is vannak számlálószavak. A számlálószavak (助数詞, josūshi) különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére alkalmazott kifejezések, és kategóriákra osztva nagyjából mindennek van egy számlálószava: ko (個), ha mondjuk egy alma, vagy valami gömbölyded tárgy, dolog, például tojás is, de egyébiránt univerzális számlálószó mai (枚) ha mondjuk egy lepedő, vagy papír hon (本) vékony, hosszúkás tárgyakra, par example whiskysüveg hai (杯) polip, tintahal, de egy pohár pia is dai (台), gép, szerkezet, elektronikai eszköz tai (体), mint kitömött állat, vagy akár humanoid formájú test ami lehet egy baba, szobor vagy 3CPO is nin (人) mint emberek esetében Tiszta sor. Aztán itt vannak az állatok is persze, mindjárt a hiki (匹), ami általában ugyebár kisebb testű állatokat takar, kutya, macska (érdekességképpen ...

Meglehetősen kevés adat mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy mennyit vesztett Kína a rendelkezésére álló rizsfajtákból az 1970-es évektől kezdődően, de az bizonyos hogy elképesztő mértékben lecsökkent az általánosan fogyasztott rizsfajták száma. Par example, az 1950-es években egyedül Húnán (湖南) tartomány földművesei több, mint 1300 különböző típusú rizsfajtát termesztettek, ez a szám 2014-re mindössze 84-re csökkent. A természetben található vadrizs alapvetően vörös színű, művelés alá vétel során vesztette el fokozatosan a színét , míg végül a maghéja fehérré nem vált. A vörös színű vadrizzsel szemben kevesebb vizet illetve munkát igényelt megművelése, sőt elkészítése is könnyebb volt, ezért mintegy ezer év leforgása alatt a vörös színű rizsfajták művelése szinte teljesen alábbhagyott Kínában. Jóllehet a mai napig a világ számos pontján továbbra is termesztenek vörös rizst, például Afrikában, ahol a fajtanemesítés más irányt vett, de amúgy Ázsia különböző szegmenseiben, többnyire viszo...

LinkedIn felületén követem James Wattot , a kissé ellentmondásos sörpunk BrewDog sörművek alapítóját, és legutóbbi, a kínai piacra való betörési kísérletük kapcsán láttam ezt a fotót. Jó pár évvel ezelőtt írtam már nyugati márkák kínai fordításairól lásd a becses lótól a boldogság ízéig vagy az örömteli dolgoktól a fürge párducig című  posztokat, ezúttal pedig a BrewDog söreinek kínai fordításait vesszük gócsó alá.  Maga a BrewDog kínai fordítása niàngjiǔgǒu (酿酒狗), ami egy puszta tükörfordítás, a niàngjiǔ (酿酒) fermentálás útján készült szeszes ital (úgymint sör vagy bor), a gǒu (狗) pedig a kutya, mi utóbbiról az alábbi posztban írtunk korábban.  A képen szereplő sörök sorrendben: Elvis Juice fordítása Māo Wáng (猫王), egyszerűen így hívják Elvist kínaiul.  "Macska Király"?!  Merthogy az írásjegyek ezt jelentik...Egy kis keresgélés után azt találtam, hogy Elvisre karrierje kezdetén úgy is hivatkoztak, mint " hillbilly cat " (a hillbilly az Appalache-heg...

Bevezetés a japán sörök világába a kezdetektől a kisüzemi sörökig. A japán sörkultúra kezdetei egészen a XVII. századra vezethető vissza, az Edo-korig ( Tōkyō  régi neve mint tudjuk), amikor is holland tengerészek nyitottak egy sörkertet Nagasakiban a Holland birodalom és Japán között furikázó matrózok számára. Tokugawa Yoshimune shōgun – aki sokat lazított a korábban teljesen bezárkózott, külföldi javakat megtiltó ország politikáján – felvilágosult nézeteinek formálásában egyesek szerint a sörnek is fontos szerepe volt, miután 1724-ben megízlelte a hollandusok különös italát.   Korabeli Sapporo sörreklám 1853-ban Koumin Kawamoto nevű japán orvos nevéhez fűzhető az első dokumentált sörfőzés Japánban, ami az előbbiek alapján nem meglepően szintén egy holland kézikönyv nyomán készült. A szigetország rohamos, nyugati mintájú modernizációja az ún. Meidzsi-korszakban ment végbe, ekkor indult be igazán a söripar is egyrészt külföldi sörfőző mesterek megjelenésével, másrészt p...