Doufukuai

Én a vadregényes kétezres évek közepén kezdtem el kínai nyelven tanulni, ami akkoriban elérhető volt az éppen megalakuló Konfuciusz Intézetben, aztán meg a kínai szak nyelvóráin. Nyilván megtanultam gyökök alapján szótárazni, tudod, a kis piros kínai angol (Oxford, vagy Commercial Press?) zsebszótárból, a tankönyvekre nem is emlékszem, talán a 汉语教程 meg hasonló sztorik, New Practical Chinese Reader, etc.  De mindig is adaptív voltam az éppen elérhető technológiákra, bár amikor még először Kínában jártam 2010-ben, a menő gyerekeknek leginkább különböző szótárgépei voltak, ellenben a telefonok még nem voltak annyira okosak - emlékszem koreai csoporttársak mutogatták bőszen az éppen piacra dobott Galaxy készülékeiket -  de pár év alatt ugyebár hatalmas nagy fejődés ment végbe és amikor már mesterképzésre mentem vissza Shanghaiba , már én is táblagéppel felvértezve vágtam neki, és mindenféle szótár - alkalmazást használtam, amikor akkoriban pár bejegyzést is írtam. Ezt követően ...

Petite gitaigo (擬態語) kalauz második felvonása a fertelmes japánnyár apropóján, mely ismét kurtánk küszöbén nyáladzik, vad kegyetlen. Mint a szomszédban . A gitaigo afféle hangulatfestő kifejezések gyűjtőneve a japán nyelvben, nézzünk pár nyárra vonatkozót alább: Jön a japánnyár Mushimushi (ムシムシ) A japán nyár nemcsak forró, de mushimushi (蒸し蒸し) is, azaz párás, füllesztő. Nagyon gyakran használt kifejezés, más nem is írja le jobban e nyomorult évszakot. 日本の夏はムシムシしてて嫌いだ Utálom a fülledt és párás japán nyarat. Giragira (ギラギラ) Vakító, vibráló, égető, ilyesfajta érzetek kifejezésére használt gitaigo. Az ég tetejéről a juhászbojtárra lesütő Nap, na az giragira: 太陽がぎらぎらと頭上に照りつけた。 Tüzesen sütött le a Nap a fejtetőre. holnap július...már késő...itt a japánnyár! Gokugoku (ゴクゴク) és Gabugabu (がぶがぶ) A nagy nyári hőségben az ember iszik mint a gödény. A hörpintés-nyakalás-vedelés, avagy a nagy kortyokban való ivás hangutánzószavai a gokugoku és a gabugabu, úgymint: 水をゴクゴクと飲んでいる。 Csak úgy hörpinti l...

Japánban magyar értelemben vett hentesüzlet nemigen akad, ettől függetlenül disznóhús azért persze itt is van, ergo gondoltam ezúttal - saját okulásom végett is - belekezdek egy japán-magyar böllérszószedet összeállításába, először is kezdjük a disznóhússal, a butanikuval (豚肉 / ぶたにく).  Egyébiránt megfigyelhetitek, hogy a buta (ぶた) és a ton (トン) is szerepel disznó értelemben e listán, ennek kapcsán annyit érdemes tudni, hogy a sertés kanjija (豚) kunyomi (訓読み) olvasatban ' buta ' míg onyomiban (音読み) ' ton '. A sertéshús maga butaniku, a szögletes darabokra vágott, párolt hús vagy a hotpotban használt disznóhús páldául buta no kakuni (豚の角煮, apropó itt a receptem! ) illetve a butashabu (豚しゃぶ ), viszont számos más sertéshúsból készült ételben ellenben a ton olvasat szerepel, úgymint tonkatsu (豚カツ), tonjiru (豚汁), etc.  Szóval következzék a lajstrom alább: 背脂（せあぶら）: hátszalonna ロース : karaj 肩ロース （かたロース ）: tarja 鞍下　（くらした）hátszín ヒレ vagy フィレ : szűzpecsenye 頭　（かしら）:fej 耳 : ...

Kiss Sándor Japán vonzásában című könyvében számos korabeli érdekes magyar figuráról van szó, akik valamilyen úton-módon eljutottak Japánba, avagy szimpatizáltak az országgal, és van köztük egy kedves sztori egy Metzger Nándor (1895-1987) nevű fiatalemberről, aki a XX. század elején kezdett ismerkedni önszorgalomból ázsiai nyelvekkel, hogy aztán a későbbiekben valóban Ázsia, pontosabban Japán szakértőjévé váljon.  Ez az egyetlen fotó, amit neten találtam a már felnőtt Metzger Nándorról, és egyébiránt roppant érdekes: a képaláírás szerint ez az első tokaji borszállítmányt Japánban érkezése során készült ! Katoni tájszólástól a japán tolmácsolásig  Ennek kapcsán a vele kapcsolatos első történet Kiss könyvében, hogy a főhőst elbűvölte a feltörekvő szigetország sikerei, az akkori világ egy új nagyhatalmának számító Japán renoméja, és úgy gondolta megtanul japánul. Metzger Nándor szavaival: “A következő nap bementem egy ecsetboltba és vettem magamnak egy pár japán íróecsetet és ho...