Doufukuai

Az androidos nyelvi alkalmazások után kicsit szétnéztem az App Storeban, hogy Apple készülékekre milyen kínai, illetve japán nyelvi alkalmazások állnak rendelkezésre. szövegbevitel  kínai  Apple készülékeken nincs szükség külön alkalmazásra sem a kínai, sem a japán nyelvhez, miként az általános beállítások → billentyűzet → nemzetközi billentyűzet menüpont alatt kínai esetében egyszerűen hozzáadhatjuk a pinyinen alapuló egyszerű/hagyományos karaktereket megjelenítő billentyűzetet, vonásokon alapuló kézírás funkciót, további alternatívaként zhuyin és cangjie bevitel áll rendelkezésre. Japán esetében romaji és kana bevitel között választhatunk, bevitel során persze automatikusan felajánlja a kanjikat is. Chinese Input: ha mégis további beviteli módozatokra volna szükségünk, a Chinese Input kínai szövegbevitel egy külön alkalmazásban vár letöltésre, pinyin és zhuyin közül választunk, a bevitt szöveget kimásolhatjuk; viszont a Safarival való böngészés vagy mondjuk Skype hasz

" Szamuráj -go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt.  ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta:  かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: " megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm ".    ～でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában  mellékneveknél a しい végződés　しゅう-ra változik régies formában, s csak a  ございます forma követheti:  楽しゅうございます  → vidám 美しゅうございます  → szép, gyönyörű 寂

Tanulságos lehet Hankó László története, a mai nyelvtanulónak ehhez képest mértékekkel könnyebb dolga van, s rengeteg eszközt használhat ismeretei bővítésére . Ilyen eszköz lehet a Youtube is, hol számos nagyon hasznos csatorna van, a kínai és japán nyelvvel, illetve kultúrával kapcsolatban is. Ezekből kerül pár terítékre. kínai : Ha valaki úgy hiszi, a hanok nyelvét csak valami roskadozó könyvtár setét vákuumaiban sajátíthatja el bárminő különösebb izgalom nélkül, annál paradigmaváltást eredményezhetnek a TheMandarinLearner  által futtatott leánzók, illetve az ő segítségükkel szerkesztett Sexy Mandarin sorozat. Kétségkívül könnyebben lehet rá összpontosítani, mint a magnóhallgatások matériájára. Glossika : kevesebb erotika, annál több nyelvészet, Mike Campbell, vagy csak Mike老師 erőteljes polyglot intuícióval megáldott nyelvész, Kína és Taiwan nyelvjárásaival , kínaiak angolra tanításával foglalkozik; de ezenkívül az ar

Japántanulás során a kínai írásjegyek ismerete nagy előnyt jelenthet az írás-olvasást illetőleg és vica versa, mindazonáltal akadnak kivételek is, mikor egyes írásjegyek/összetételek kapcsán igencsak eltérő jelentést fedezhetünk fel a japán, és a kínai nyelvben.  Ezekből következik pár példa. Először a japán, aztán a kínai olvasat ill. jelentés.  愛人 (あいじん) - szerető ≠  爱人 (àiren) férj/feleség, kedves [Kínában a szerető az mondjuk az 二奶 , vagy a  小三 ] 石頭 (いしあたま) - túl merev gondolkodású, szellemileg hajthatatlan ≠  石头 (shítou) - kő, kavics 暗算 (あんざん) - fejben számolni ≠  暗算 (ànsuàn) - ármánykodni, összeesküvést szőni  一味 1.（いちみ）résztvevő, bandatag 2. (ひとあじ ) - különleges, sajátos íz/tulajdonság ≠  一味 (yīwèi) - egyszerűen, csupán/vak, vakbuzgó módon   得体 (えたい) - természet, jellem, karakter ≠ 得体 (détǐ) - alkalomhoz illő, megfelelő, adekvát  演出 (えんしゅつ) - színdarabot rendezni ≠ 演出 (yǎnchū) - színdarabban szerepelni, előadni, performansz,  遠慮 (えんりょ) - ö

Japán szleng második rész, melyben találkozáskor történő helyzetfelméréseket végezhetünk. Idegeneknek, vagy első találkozás alkalmával nem ajánlott.  こんにちは  - jó napot kívánok  こんちゃ →  helló, szeva,  a jó öreg こんにちは lerövidítése, ami lehet még こんちは is.  ちわっす → szintén köszönés, szia, szeva, etc.  こんちゃっす→ szervusz, cső んちゃっ → cső, helló   おっす - mi újság ? [押っ忍/押っ忍 eredetileg egy formális kifejezés volt, de szleng kontextusban főképp férfiak közti üdvözlésre használt; azt is olvastam, hogy az おはようございます-ból vett rövidítés] うっす！ → az előbbi kérdésre adekvát válasz  ういっすー → mi a tééézma?  うっすっす！→  szintúgy az előbbi kérdésre adekvát válasz  おはよう / こんばんわ a jó reggelt / jó estét kifejezésnek is vannak informális változatai:  おっはー → jóó reggelt!  おはよーん → 'reggelt!  こんばんちゃ → 'estét!   おひさしぶり - rég találkoztunk  おひさ  →  rég láttalak  調子どうよ？→ mi újság  [調子はどう？] ぼちぼちでんな。→ megvagyok, megyeget  おげんこ？→ hogy va

Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába,

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott  nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku).  Mikortól vált elterjedtté a 支那?  Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát.  1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ellenállásba ütközött. Ugya

A sushi 寿司/ すし Japán egyik legismertebb étele, ismertebb típusai következnek, a teljesség igénye nélkül. 寿司飯 (すしめし) - a sushi jellegű ételek összefoglaló neve, mely főtt, ecetes, sós rizzsel  (néha cukorral és mirinnel  - 味醂/みりん, főzéshez használt édes sake) és halfélékkel, vagy másegyéb tengergyümölcsével tálalnak. A sushi nem összekeverendő a sashimivel - 刺身 /さしみ - mi utóbbi pusztán nyers hal, rizs nélkül.  握り寿司 /にぎりずし -  nigiri-zushi , a nigiri a 握る - megmarkolni, ökölbe fogni igéből származik, a sushi kézzel való megformázására utal. 寿司を握る - sushit formázni。Ebben az összetételben sushiból zushi lett, amit a könnyebb kiejtéssel szoktak volt magyarázni.  巻き寿司 /まきずし - maki-zushi  elnevezés a 巻く - felgördíteni igéből származik (egyébiránt a szivar is 葉巻/はまき - "levél tekercs"). A maki-zushit a 海苔/のり a nori algalapokon elterített rizs "sushi gyékénnyel" - 巻き簾/まきす - vagyis egy bambuszráccsal való felgöngyölítésével készül el. 寿司を巻く - sushit göngyölíten

A japánban számos jövevényszó (外来語/がらいいご ) lelhető fel, amelyek afféle modern-kori pidginként funkcionálnak .  A がいらいご alatt elsősorban az angolból átvett, katakanával átírt jövevényszavakat értjük.  Az angol szavak átvétele a II. világháború után (1945-) kezdődött, és a mai napig aktívan tart e folyamat. Az angolon kívül persze más nyelvekből is vannak átvételek, a japánokkal elsőként kapcsolatba lévő portugálok és hollandok kapcsán (ilyen a パン 'kenyér' a portugál pao -ból; ブリキ 'ón, bádog' a holland blik-ből), majd a Meiji-korszakban a németekkel való kapcsolatba lépés nyomán elsősorban orvosi terminusokat vettek át, de ezek közé tartozik a ma is használtban lévő アルバイト vagy csak バイト 'részmunka' a német arbeit-ből. Egyébiránt  itt egy egész bájos lajstromot  találhatunk.  régebbi (kínai eredetű) szavak katakanás felváltása:  山高帽子 → トップ・ハット : 'magas hegy sapka' → top hat (csúcsíves, csákószerű föveg) 自動式階段 → エスカレーター : 'automatikus