Doufukuai

Ma van Kínában a lìchūn (立春), azaz a holdkalendárium szerint a tavasz első napja, mely alapvetően a tavaszi földmunkák köré fonódó népszokásokhoz kapcsolható. Mindezen szokások középpontjában pedig Gōumáng (句芒) tavaszistenség, illetőleg a bőséges termését való fohászkodás állt. Maga a szokás eredetét egészen a Zhou-korra (i. e. 1046- 256) vezetik vissza, de pusztán a Song-dinasztia (i.sz. 960-1279) korában emelkedett be a császári udvar által hivatalosan nyilvántartott ünnepek közé. A lìchūnhoz kapcsolható legfontosabb fogalmak a következők:  Tavaszköszöntés (迎春) : az ünnepségsorozat egyik legfontosabb eleme, melynek során először a tavaszünnepi fellépés próbáját tartják (预演 vagy 演春), még az ünnep hivatalos megkezdését megelőző napon, hogy felkészülve várják Gōumángot és a tavasz kezdetét. Egy ehhez kapcsolódó érdekes szokást említve, a Qing-dinasztiától (1644-1911) kezdődően bevezették a tavaszhivatalnok (春官) vagy tavaszkövet (春吏) tisztségét, mely megbízás lényegében abból ál

Holdújévi best of Doufukuai tollaiból:  Holdújévi szokások - 春节习俗 - Ki az a Tűzhelyesten és miért köp a Jádécsászárnak? Miért ne vágassunk hajat vagy vegyünk egy új pár cipőt a kínai holdújév idején?  Lámpás fesztivál - 春灯节 - A holdújév záró ünnepsége, mely bejegyzésből kiderül, mi is az a tigrisnyelv, és miért akarta az Égi császár lezúzni az emberiséget.  Kínai kapuőrzők - 门神 - 钟馗 in da house , rettegjetek démonok! Kik ezek a morózus figurák a kínai folklórból és hogyan lettek házi biztonsági őrből brókerarcokká?  年 Nián​ - avagy miért is kell annyit petárdázni újévkor Kínában - Mi az Nián és miért akart felfalni mindenkit?  És miért kell petárdázni Kínában?  Kínai oroszlántánc - Holdújévkor táncra perdül az oroszlán. Miért?  Teknős és hal Kínában - Mit jelképez a hal Kínában és hogyan került bele Akūpāra világteknős e bejegyzésbe? bitxəšï-史 kapcsolódó bejegyzése :  A ló éve 午年 Kellemes olvasást és boldog holdújévet kívánok! 

Nemrégiben  Bitxəšï-史  különböző írásjegyes rébuszokat adott facebookon, mivelhogy pedig holdújévkor amúgy is gyakoriak voltak a  talányok , gondoltam magam is mazsolázok párat. Egy-egy egyszerű, ismert írásjegyre/tágyra kell gondolni a különböző talányok kapcsán. Hajrá! 1., Mondván kicsi, mégis képes egy országot képviselni. Mondván nagy, mégsem képes egy veréb hasát megtölteni. 2., Egy hold s még egy hold, a két hold együtt fél, fent szántható mező, alant hosszasan kanyargó folyam. Egy családban hat száj lészen, ebből két száj nem alkot egészet. 3., Egy marha ez, melynek feje nincs, nap mint nap jön s nap mint nap megy, ha látni szeretnéd, nem nehéz, várj vagy tizenkét óra tájig. 4., Van arca, nincs szája, van lába nincs keze, négy lába van bár, maga járni képtelen. 5., Két kicsi zseb, melyet naponta magunkkal hordunk, ám ha eggyel kevesebb van, úgy nevetésre késztet. 6., Öt kis testvér, együtt laknak, nevük különböző, magasságuk sem egyforma. 7., Három ember ül

Ősi kínai szokás holdújévkor a taoista és népi folklórból ismert kapuőrző istenségek (门神) képmásainak bejárati ajtóra való aggasztása a különböző ártó démonok és más nem kívánatos rosszakaró entitások távol tartása, illetőleg a család békéjének-védelmének szakszerű ellátása végett (驱邪). A kapuőrzők képei az újévi tekercsek (春联) mellett szintúgy az ajtókra kerültek - illetve kerülnek a kínai újév estéje (大年三十日) vagy az azt megelőző napon, melyeknek dekoratív értéke sem volt elenyésző.  A népi hitvilágból később a taoizmus is panteonjába emelte e védelmező-szerencsét hozó isteneket, egyúttal áldozati felajánlásokat is bemutattak számukra, az istenségekről már a Szertártartások könyvének az Áldozatok rítusai (礼记·祭法) fejezetéből is kitűnik, a nép körében már a Qin-kor előtt egy szélesen elterjedt képzetről kell beszélni. A hegyek és tengerek könyve ( 山海经) hozzávetőlegesen 2300 éve írt mitikus elemekkel megspékelt geográfiai műve, mi több bestiáriumja szerint a végtelen óceán közep

一曲笙歌春如海，千门灯火夜似昼 - egy tavaszi dal akárha óceán, s ezer kapu lámpása lobog akárha napvilág. (Táng-kori versrészlet) A mai nappal a sárkány évének holdújévi ünnepségsorozata véget ért. A  Chūndēngjié (春灯节) , vagyis a 'lámpás fesztivál' a tavaszünnep záró eseménye, mely a luniszoláris naptár (农历)  első hónapjának 15. napjára esik, mely estén (宵) következik be az első holdtölte is egyúttal (月圆之夜). A más elnevezésekben Xiǎozhēngyuèt (小正月) / Yuánxiāojiét (元宵节) / Shàngyuánjiét (上元节) valamennyi han kínai által lakott területen ünneplik, anno Malajziában és Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban, Japánban is celebrálták. A Chūndēngjiéhez országszerte igen eltérő szokások kapcsolódnak, közösnek mondható azonban a yuánxiāo (元宵) - vagy másképp nevezve tāngyuán (汤圆) - fogyasztása, az  oroszlántánc (舞狮) és a sárkánytánc (舞龙) előadások. A holdújévi ünnepségsorozat az emberek, a családok újbóli egybegyűlését (团圆), összetartozását, illetve hagyományosan az emberek és a természet köz

A holdújév , vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni.  Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák

Az előbbiekben említett Nián szörnyeteg legendájához fűződik a kínai oroszlántánc mesés eredete is. A történet szerint egy buddhista szerzetes utasította a terrorizált falu lakosságát önnön oroszlán-szörnyük megalkotására, melyet legkiválóbb harcművészeiknek kellett működtetniük. A következő évben - minthogy arról már szó esett - piros színbe burkolózott falu, petárdák zsivaja és aduászként egy akrobatikus elemeket felvonultató oroszlán várta a meghökkent Niánt, ami maga alá székelését követően távozott. Az oroszlántánc nem pusztán a Nián fölött aratott győzelmet ünnepelte a későbbiekben, de folyamatos készülés is volt az esetleges visszatérése, valamint a gonosz szellemek elriasztására. Az oroszlántánc(舞狮) wǔshī, széles körben ismert néptáncműfaj Kínában (de jelen van Japánban ( 獅子舞) , Koreában ( 사자춤) és Vietnanbam is ( Múa lân); mely során az oroszlán mozdulatait utánozzák kosztümökben, a gong fu és a színjátszás elemeit kombinálva. Az első információk e tánc ra vonatkozólag egé

Most a holdújév kezdete óta minden nap reggeltől-estig petárdázik itt béna-eleven, az úton sétálva meg kikel belőlem a lélek, ha mellettem robbantgatnak. Ennek az újévi petárdás őrületnek is megvan a maga előzménye, több fajta változatban, ám a lényegi mondanivaló gyakorlatilag valamennyi történetben egyező. Egy legenda szerint volt egy rettenetes szörnyeteg, a 年 Nián (mely szó a mai mandarinban évet jelent), ami előszeretettel fogyasztott embereket, hosszú pofája volt, és beretvaéles agyarai. Alaptermészetét tekintve tengerben élt, ám minden tavasszal eljöt t árvátlanítani, emellett fák-virágok pusztultak, ámde távozását követően az élet újfent virágzani kezdett. Tartott ez egészen addig, míg egy piros gúnyát viselő öregembernek álcázott halhatatlan hős jobb belátásra nem bírta. S noha onnantól kezdve nem látták többé, a létezésébe vetett hit továbbra is fennmaradt, és a halhatatlan hérosz utasításait követve ezért díszítették fel - és a hagyományoknak megfelelően díszítik a mai nap

Az úton botlottam bele e három kerék-meghajtású ócenáriumba , mely aranyhalakat s teknősöket kínált eladásra, alapvetően mindkét állathoz pozitív képzetek kapcsolódnak a kínai kultúrkörben. A hal a prosperitás, jólét szimbolikájával bír, étterembe az utolsó fogásként, az egész halat fejjel a tiszteletnek örvendő vendég irányában szokás volt felszolgálni, emellett - az újévi lencse analógiájára - év elején elfogyasztott hal sikert és gazdagságot (valamint a vágyak valóra válását) garantálja az újévre vonatkozólag. Ugyanis a hal írásjegyének - (鱼) yú - és a bőség, többlet (余) írásjegyének kiejtésének tónusai megegyezőek. Ennek kapcsán a "még több" szerencse, gyermek, etc. reménye társul a hal ősi jelképéhez, mely viszont a kortárs kínai kultúrában továbbra is fontos szerepet játszik. A képen látható árus por tékáját képző aranyhalak pedig minő evidencia, az arany bőségét voltak hivatottak jelképezni, mi több az egyik leggyakoribb újévi szimbolika az aranyhal és a lótusz páro