Doufukuai

Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) a...

A chánzú (缠足), a nők lábelkötése Kína régmúlt időinek rossz hagyományát (陈年旧俗), avagy a (mai szemmel) a szépség oltárán való félresikerült áldozatot (装饰陋习) jelentette mintegy ezer éven keresztül.  Kialakulása vélhetően a kínai férfiak társadalmi státus megszerzésére irányuló törekvésében keresendő. Elkötött lábú nőt feleségül venni csak megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkező férfi volt képes, miként az ilyen nők dolgozni képtelenek voltak, így egyrészről a férfiak rajtuk keresztül adhatták környezetük tudatára jómódjukat  - hisz el tudta tartani nejét anélkül, hogy annak segítségére szorulna.   Kialakulására vonatkozólag számos lehetséges magyarázat létezik, de pontos eredete homályba vész. Az egyik hagyomány szerint elsőként az  Öt dinasztia korabeli (907-960) Lǐ Hòuzhǔ (李后主), a Déli Táng-dinasztia császára javallotta egyik ágyasának, Yǎo Niángnak (窅娘), hogy selyemmel kösse el lábát az újhold idejére.  Mellesleg olyannyira szerette ...

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott  nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku).  Mikortól vált elterjedtté a 支那?  Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát.  1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ell...

Kínai marslakónyelvezet , forró írásjegyek ( 热字 ) második felvonás. 巭 a pingvin kiejtése, ill. hangsúlyai nem tisztázottak, lehet bu (ㄅㄨ) és pu (ㄆㄨ) is. A 功 és 夫 írásjegyiből áll, 'tanulás' értelemmel bír. Egyik oldalon azt találtam a Kāngxī-ból halászták, egy másikon, hogy hanjából (韩国汉字). Úgy emlékszem, valamelyik kommentben is szerepelt már, de meg nem mondom, melyik bejegyzésnél.  槑 méi: két hülye együtt 呆 + 呆 nagyon hülye (kétszeresen hülye). 你太槑了, 上次把手机掉到游泳池, 这次又掉到厕所里了- 'te tényleg seggtitán vagy, múltkor az úszómedencébe ejted a telefonod, most meg a vécébe'. Shǎnxī nyelvjárásból származik, ahol gyakorta mondják 槑怂, 槑得很，老槑, etc.; minden esetben hülyét, idiótát jelöl, esetlegesen gyerekeknek szokták még mondani, persze ily mód jóval kevesebb éllel.  烎 yín: a kínai gémerek fejlesztése, a játékvilág zsargonjából került a szlengbe, vélhetően a játékosok saját kivételes képességeik jelzőjeként, vagy az adott játékban beállt szituációra érte...

A kínai internetes nyelvhasználatról , illetve internetszlengről többször is esett már szó, és még fog is, hiszen napról-napra fejlődő jelenségről van szó. A kínai internet virtuális nyelvkovácsai gyakorta rég elfeledett, vagy kevéssé használt írásjegyeket porolnak le, s állítanak újra hadrendbe, irányt adva ezzel az új trendeknek,  vagy pusztán a cukiság manifesztálódásának. Jelen sorozatban ezekből fogunk mazsolázni.  兲 tiān: a 天 (ég) írásjegyének egy korábbi változata, mely fentről lefele olvasva a 王 (wáng), ill. a 八 (bā) alkotóelemekből összeállva 王八 -t (wángbā), vagyis teknősbékát , ill. a teknősbéka fiát adja (王八蛋) - mely alatt felszarvazott férfit, valamint fattyúgyermeket értünk.  氼 nì: egy ember 人 kerül a víz 水 alá, ergo elsüllyed, víz alá kerül. 瞬间狂风暴雨，路上的行人马上成了“水人”。- szemvillanást hatalmas vihar kerekedett, a járdán sétáló embereket máris majd' elnyelte a víz. 砳 lè: egyik érdekes magyarázat szerint két kavics 石-石összecsendülése kelle...

A sushi 寿司/ すし Japán egyik legismertebb étele, ismertebb típusai következnek, a teljesség igénye nélkül. 寿司飯 (すしめし) - a sushi jellegű ételek összefoglaló neve, mely főtt, ecetes, sós rizzsel  (néha cukorral és mirinnel  - 味醂/みりん, főzéshez használt édes sake) és halfélékkel, vagy másegyéb tengergyümölcsével tálalnak. A sushi nem összekeverendő a sashimivel - 刺身 /さしみ - mi utóbbi pusztán nyers hal, rizs nélkül.  握り寿司 /にぎりずし -  nigiri-zushi , a nigiri a 握る - megmarkolni, ökölbe fogni igéből származik, a sushi kézzel való megformázására utal. 寿司を握る - sushit formázni。Ebben az összetételben sushiból zushi lett, amit a könnyebb kiejtéssel szoktak volt magyarázni.  巻き寿司 /まきずし - maki-zushi  elnevezés a 巻く - felgördíteni igéből származik (egyébiránt a szivar is 葉巻/はまき - "levél tekercs"). A maki-zushit a 海苔/のり a nori algalapokon elterített rizs "sushi gyékénnyel" - 巻き簾/まきす - vagyis egy bambuszráccsal való felgöngyölítésével készül e...

一曲笙歌春如海，千门灯火夜似昼 - egy tavaszi dal akárha óceán, s ezer kapu lámpása lobog akárha napvilág. (Táng-kori versrészlet) A mai nappal a sárkány évének holdújévi ünnepségsorozata véget ért. A  Chūndēngjié (春灯节) , vagyis a 'lámpás fesztivál' a tavaszünnep záró eseménye, mely a luniszoláris naptár (农历)  első hónapjának 15. napjára esik, mely estén (宵) következik be az első holdtölte is egyúttal (月圆之夜). A más elnevezésekben Xiǎozhēngyuèt (小正月) / Yuánxiāojiét (元宵节) / Shàngyuánjiét (上元节) valamennyi han kínai által lakott területen ünneplik, anno Malajziában és Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban, Japánban is celebrálták. A Chūndēngjiéhez országszerte igen eltérő szokások kapcsolódnak, közösnek mondható azonban a yuánxiāo (元宵) - vagy másképp nevezve tāngyuán (汤圆) - fogyasztása, az  oroszlántánc (舞狮) és a sárkánytánc (舞龙) előadások. A holdújévi ünnepségsorozat az emberek, a családok újbóli egybegyűlését (团圆), összetartozását, ...

A japánban számos jövevényszó (外来語/がらいいご ) lelhető fel, amelyek afféle modern-kori pidginként funkcionálnak .  A がいらいご alatt elsősorban az angolból átvett, katakanával átírt jövevényszavakat értjük.  Az angol szavak átvétele a II. világháború után (1945-) kezdődött, és a mai napig aktívan tart e folyamat. Az angolon kívül persze más nyelvekből is vannak átvételek, a japánokkal elsőként kapcsolatba lévő portugálok és hollandok kapcsán (ilyen a パン 'kenyér' a portugál pao -ból; ブリキ 'ón, bádog' a holland blik-ből), majd a Meiji-korszakban a németekkel való kapcsolatba lépés nyomán elsősorban orvosi terminusokat vettek át, de ezek közé tartozik a ma is használtban lévő アルバイト vagy csak バイト 'részmunka' a német arbeit-ből. Egyébiránt  itt egy egész bájos lajstromot  találhatunk.  régebbi (kínai eredetű) szavak katakanás felváltása:  山高帽子 → トップ・ハット : 'magas hegy sapka' → top hat (csúcsíves, csákószerű föveg) 自動式階段 →...

A következő kínai nyelvtörő a köztársaságkori Kína nagy nyelvészének,  Zhào Yuánrènnek (赵元任) alkotása, melyben remekül megfigyelhetjük a kínai nyelvben található tónusok kontrasztív, vagyis jelentésmegkülönböztetést szolgáló tulajdonságát. A rövidke műremek klasszikus nyelvezeten íródott, a kor írástudó értelmiségének azonban nem okozott nehézséget a benne lévő szójáték felismerése: 《施氏食獅史》 石室诗士施氏，嗜狮，誓食十狮。施氏时时适市视狮。 十时，适十狮适市。是时，适施氏适市。氏视是十狮， 恃矢势，使是十狮逝世。氏拾是十狮尸，适石室。石室湿， 氏使侍拭石室。石室拭，氏始试食是十狮尸。食时， 始识是十狮尸，实十石狮尸。试释是事。 Shíshì shīshì Shī Shì, shì shī, shì shí shí shī. Shì shíshí shì shì shì shī. Shí shí, shì shí shī shì shì.Shì shí, shì Shī Shì shì shì.Shì shì shì shí shī, shì shǐ shì, shǐ shì shí shī shìshì.Shì shí shì shí shī shī, shì shíshì. Shíshì shī, Shì shǐ shì shì shíshì.Shíshì shì, Shì shǐ shì shí shì shí shī. Shí shí, shǐ shí shì shí shī, shí shí shí shī shī.Shì shì shì shì. szabados fordításban: Oroszlánevő Shī regéje Volt egyszer egy kőházlakó költő, ...